Mostantól új neve és eggyel kevesebb campusa van az egri egyetemnek

Tavaly novemberben röppent fel a hír: a sajtóértesülések szerint az Egri Főegyházmegyének adnák az egri Eszterházy Károly Egyetemet, egybecsengően azzal a kormányzati szándékkal, hogy játsszanak a jelenleginél is nagyobb szerepet az egyházak a pedagógusképzésben.

Az érintett felek mindezt egy jó darabig még nem akarták megerősíteni, viszont a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az Egri Ügyek kérdésére december elején közölte: a dolgozók véleményét kikérték az egyházi kézbe kerülésről, és 80 százalékos támogatást kapott. Majd nem sokkal később az egerhirek.hu már arról írt, hogy a fenntartóváltás kérdése eldőlt, és 2021 augusztusában fog megtörténni. Hivatalosan azonban csak idén márciusban közölték, hogy az egyházhoz kerül az intézmény – bár nem egy bejelentés történt, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva azt írta:

Tájékoztatom, hogy az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa 2021. február 17-én egyhangú döntéssel támogatta, hogy az egyetem fenntartója az Egri Főegyházmegye legyen.

Az ügyben a parlament áprilisban szavazott, és a fideszes többség megszavazta az egri egyetem fanntartóváltásáról szóló javaslatot, majd a törvényt Ádár János köztársasági elnök hamar alá is írta. Ezzel eldőlt, hogy ősszel már az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fogadja a hallgatókat Egerben. (Ezzel együtt arról is döntöttek, hogy 11 felsőoktatási intézmény állami fenntartásba kerül, így összesen 5 egyetem maradt állami az országban: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia – de már ezek közül is a BME-nél már felmerült a modellváltás.)

Miután az Országgyűlésben megszületett a döntés, már az egyetem és az egyház is megszólalt. Dr. Ternyák Csaba egri érsek rövid nyilatkozatott tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a döntést megelőzően felmérték, mit gondolnak az érintettek a fenntartóváltásról, és az egyetem szenátusa, a tanárok és a diákok egyaránt támogatták azt. Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor pedig úgy nyilatkozott, hogy a fenntartóváltás "egy jóval kiszámíthatóbb gazdasági és működési környezetet eredményez".

Az egyetem vezetője részletesebben idén júniusban beszélt az egyházi intézménnyé válásról, az ezekel járó változásokról. Mint mondta,

a katolikus egyetemi lét természetes következményeiként bizonyos elemek megjelennek majd az egyetem szimbolikus és gyakorlati működésében is.

Néhány példát is felsorolt, hogy milyen újdonságok várhatóak: olyan kurzusokat indítanak, amelyekkel a hallgatók az egyházi műveltségüket gazdagíthatják, lesz kántorképzés, és szorosabban együtt fognak működni a Hittudományi Főiskolával is. Elmondta: a fenntartóváltás nem befolyásolja majd az egyetem további működését, az oktatási, kutatási vagy felekezeti szabadságot, inkább "szellemi megújulást" jelent.

A katolikus egyetemmé válás mellett egy másik fontos változás, hogy a tavaly a gyöngyösi kar már kivált az Eszterházyból (az már a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik), idén a fenntartóváltással együtt ismét elvesztett egyet: a Sárospataki Comenius Campusból létrejött az új Tokaj-Hegyalja Egyetem. A sárospataki szintén nem állami intézmény lesz, ugyanis ezt egy alapítvány tartja fent (ennek kuratóriumi elnöke pedig Stumpf István lett, aki egyébként az egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is volt).

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a tervek szerint a szakok továbbvitele mellett több új képzést is indít majd, például szőlész-borászt, turisztikai-vendéglátóiparit, valamint a kulturális örökség kutatását művelő és azt aktívan innováló tevékenységekét. A későbbiekben vállalkozásfejlesztési szakkal és több továbbképzési programmal egészül majd ki a képzés.