Egyhangú döntéssel munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét az Országgyűlés. A változás már 2026-ban életbe lép, így idén először szenteste napján is általános munkaszünet lesz Magyarországon. Az üzletek többsége zárva tart majd, és a korábban kijelölt december 12-i ledolgozós munkanap is elmarad.

Az Országgyűlés keddi ülésén 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A döntés értelmében a karácsonyi ünnepek ezentúl három munkaszüneti napból állnak: december 24., 25. és 26. egyaránt munkaszüneti nap lesz.

A Tisza Párt által benyújtott törvénymódosítás egyik legfontosabb célja, hogy a kereskedelemben dolgozók is nagyobb arányban tölthessék családjukkal a szentestét.

Az üzletek többsége zárva lesz, de lesznek kivételek

Az új szabályozás szerint december 24-én a kereskedelmi üzletek főszabály szerint nem nyithatnak ki. A rendelkezés ugyanakkor több kivételt is tartalmaz.

Továbbra is nyitva tarthatnak a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, valamint a benzinkutak. Ugyancsak kivételt képeznek a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, illetve a repülőtereken működő üzletek.

indexkép: Getty Images

A munkaszüneti napon is foglalkoztatható munkavállalók a munka törvénykönyvében meghatározott feltételek szerint munkaszüneti napi bérpótlékra lehetnek jogosultak.

December 12-én sem kell ledolgozni a szentestét

A döntés a 2026-os munkarendet is megváltoztatja. Az eredeti szabályozás szerint december 24. pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni.

A most elfogadott törvény ezt a kötelezettséget megszünteti, így december 12. sem lesz áthelyezett munkanap az általános munkarendben dolgozók számára.

Hosszú évek óta napirenden volt a változtatás

A törvényjavaslatot még szeptemberben nyújtotta be Kalázdi-Kerekes Kinga, Molnár Zoltán és Hantosi István, a Tisza Párt három országgyűlési képviselője.

A december 24-i munkaszüneti nap bevezetése ugyanakkor nem új kezdeményezés. Korábban több politikai párt és érdekképviselet is szorgalmazta a változtatást.

A Jobbik 2024-ben és 2025-ben is népszavazást kezdeményezett a kérdésben. A 2024-es kezdeményezést a Kúria elutasította, a következő évben viszont már engedélyezték a népszavazási kérdést, ám végül nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás.