Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek. A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat – számolt be a Telex.
A portál összefoglalója szerint felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Több száz értékes ingatlanról van szó tehát. Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket is.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok feladatokat és legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy akár még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani – jegyzi meg a Telex cikke azzal kapcsolatban, mi motiválhatta a közvagyon kiszervezését.
Mint írják, a pénzügyi motivációra utal, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Így ha mondjuk az intézmények ingatlanjait akarják feújítani, azt a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani (és akkor a Fidesz-közeli építőipari cégek egy esetleges kormányvltás után sem maradnak teljesen megbízások nélkül).
A alapítványok létrehozásáról, működéséről, közfeladatairól és megszüntetéséről az Alaptörvény legújabb módosítása szerint csak kétharmados parlamenti többséggel lehet rendelkezni. Az az állami vagyon pedig, amit odaadnak az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, azzal a továbbiakban a – mostani kormány által kinevezett – kurátorok gazdálkodnak.
A parlament mostani döntése értelmében összesen 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba, az egri Eszterházy Károly Egyetem pedig augusztustól a katolikus egyházhoz kerül a gyakorlóiskolájával együtt.
Ahogy azt korábban megírtuk, az egri egyetem fenntartóváltása ellen eddig sem az intézmény szenátusa, sem az egyetem hallgatói önkormányzata nem fogalmazott meg tiltakozást vagy ellenvetést, és a dolgozók többsége is támogatta.
A modellváltások megszavazásával egyébként már csak öt intézmény – az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia – maradt állami, legalábbis egyelőre. Az Eszterházy egyháznak adása pedig a kormánynak abba a tervébe illeszkedik, hogy a pedagógusképzésben egyre nagyobb szerepet kapjanak a felekezetek.
Frissítés: Az ugytuduk.hu beszámolója szerint a döntést követően a Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen a politikusaik arról beszéltek, hogy ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.
