2021. szeptember 17., Zsófia

Mindenki ügye

#zöldfül #hód #védett állat #természetvédelem #természet

Visszatértek a hódok: a lakosság segítségével mérnék fel legnagyobb rágcsálónk elterjedését

Barna Benedek 2021.08.22. 11:58

Az állatok jelenléte problémákat is okozhat, emiatt a szakember szerint a hódok hatásaival való átgondolt tervezésre lenne szükség.

 

Európa legnagyobb rágcsálója, a hós őshonos faj volt Magyarországon, azután az intenzív vadászat kipusztította a XIX. században. Az 1990-es és a 2000-es években azonban a természetvédelmi erőfeszítések hatására elkezdték visszahódítani a kontinenst, egyúttal a Kárpát-medence ránk maradt területeit is. Célzott visszatelepítési program is zajlott itthon, de valószínűsíthető, hogy a hazai állomány jelentős része spontán terjedéssel települt be Ausztria és Horvátország irányából.

 

A hódok visszatéréséről és a megjelenésük okozta problémákról a 24.hu Juhász Erika biológussal, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének külsős munkatársával beszélgetett.

Ökoszisztéma-mérnöknek nevezzük, mert nagy mértékben képes átalakítani élőhelyét, amivel komoly hatást gyakorol az emberi használatba vett és a természeti területekre egyaránt

– mondta a biológus a lapnak.

 

Az elfoglalt territóriumán belül

egy-egy hódcsalád több száz méteres, de akár két kilométeres folyó- vagy patakszakaszt is aktívan használhat a táplálékszerzés során, amit elszántan védelmeznek fajtársaival szemben. Mivel pedig legfontosabb természetes ellensége, a farkas Magyarországon nem annyira elterjedt, ezek a ragdozók nem képesek szabályozni a hódállományt.

hód-mti-kovács-attila
Fotó: Kovács Attia / MTI

A rágcsálók szorgoskodásának negatív hatása is van

 

A hódok tevékenysége sokszor gondot okozhat az embereknek: az egyik legfontosabb konfliktusforrás, amikor a hódgátak bizonyos területekelárasztását okozzák. Léteznek az üregásásból eredő konfliktusok is: az Egri Ügyek beszámolt például az Egerszóláti-víztározó esetéről, amelynek gátjában komoly károkat okozat a rágcsálók.

 

A 24.hu cikke szerint van lehetőség a hódgátak árvízvédelmi, vízügyi célokkal összhangban való felszámolására, sőt egyes térségekben a hód ezen szempontok mentén történő gyérítésére is, ám

mivel védett fajról van szó, az élettevékenységébe való bármilyen beavatkozáshoz – gátbontáshoz, befogáshoz, elpusztításhoz – szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére.

"Az engedélyezési folyamat lassú, ez a kérelmezőnek okoz nehézséget. Térségi szintű kérelmek esetén pedig a kérelmező által ismertetett probléma mérlegelése mellett számolni kell a hód helyszín-specifikus ökológiai hatásaival is, amivel kapcsolatban gyakran hiányosak az ismeretek. Ez a természetvédelem számára jelent kihívást" – mondja Juhász Erika.

 

A szakember elmondta:

a hód kedvező és kedvezőtlen hatásaival való átgondolt tervezésre lenne szükség, az intézményrendszernek protokollt kell kialakítania a helyszínspecifikus és gyors döntések meghozatalára.

hodok
A hódok munkája nyomán beszakadt aszfalt az Egerszóláti-víztározó gátján (Fotó: Keller Richárd)

 

Emberi szempontból szintén nagy konfliktusforrás a fák kidöntése, amelynek elsődleges célja a vékony ágak elérése: a hódok a lágyszárú növények mellett friss rügyeket, leveleket, vékony ágakat, fakérget, háncsot esznek. A fásszárúak közül a puhafákat részesítik előnyben, legnagyobb mennyiségben fűzeket és nyárfákat fogyasztanak. Általában a vízparti 5-10 méteres sávban szerzik be élelmüket, de a jó falatért hajlandóak jelentősebben is eltávolodni a víztől. Adott esetben hullámtéri ültetvényekben, vízparti kertekben is dönthetnek ki fákat, forintosítható kárt okozva a gazdáknak.

 

Ennek a problémának a mérséklésése is hatalmas kihívás, hiszen nyilván nem lehet kerítéssel lezárni minden vízpartot – ez nemcsak a gazdálkodónak lenne kedvezőtlen, hanem a természetvédelem számára is. Mint a 24.hu írja, a kiskertek esetén a megoldás valamelyest egyszerűbb: a fák egyedi körbekerítése nyújthat védelmet.

 

A hódok tevékenysége a természetre nézve is kettős. Az egyértelmű pozitívum, hogy egyes területek elárasztása hatalmas haszon a klímaváltozással járó szárazodás ellenében, és a víz megtartása nagyban hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez.

A hód által elárasztott rétek herpetofaunáját kutatva munkatársaimmal kimutattuk, hogy egy ilyen, néhány hektáros vizesélőhely több ezer kétéltűegyed szaporodásának biztosíthat helyszínt, miközben ezen védett fajok populációi napjainkban Európa-szerte hanyatlást mutatnak

– mondja Juhász Erika, aki kollégáival a hód általi visszaduzzasztás és elárasztás más gerinces és gerinctelen fajcsoportokra gyakorolt hatásait is vizsgálja.

 

Egy 2020-as tanulmány szerint a hód több agresszívan terjedő inváziós fásszárú fajt kifejezetten elkerül – mivel az őshonos állat az őshonos fákat kedveli –, így pedig az idegenhonosok versenyelőnye növekszik, ami természetvédelmi konfliktushoz vezethet. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy egyébként az idegenhonos állat- és növényfajok terjeszkedésének a fő mozgatórugója az emberi tevékenység, és hogy egy jól működő természeti rendszerek esetén egyébként ilyen kárt nem okoznának a hódok.) 

 

Felmérnék a hódok elterjedését

 

A faj visszatérése miatt tehát számolni kell velük és a hatásaikkal: így például el kell döntenünk, mely területekre nem tudjuk "beengedni" ezt az állatot, és mit tudunk neki cserébe felajánlani, illetve hol tudunk egymás mellett élni.

 

Az elképzelt megoldások gyakorlati alkalmazásához és a hódok mind jobb megismeréséhez még sok kutatás, kísérlet szükséges. Emellett elengedhetetlen a védekezésben nyújtott segítség, a helyi lakosság informálása, felkészítése, továbbá az érdekcsoportok közötti együttműködés és tapasztalatcsere.

A hazai helyzet felmérése érdekében várhatóan még az ősszel elindítják az Ökológiai Kutatóközpont Hódtérkép nevű citizen science adatgyűjtő honlapja a Riverine projekt keretében, melyen keresztül a kutatók a lakosság segítségét szeretnék majd kérni a hódok hazai elterjedésének és hatásainak monitorozásában.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Eger és környéke fotókon csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló