2021. augusztus 6., Berta Bettina

Eger ügye

#rongálás #hód #egerszólát #víztározó #gát

Lassan szétkapják a hódok az Egerszóláti-víztározó gátját – FOTÓK

Keller Richárd 2021.06.23. 15:10

A visszatelepült, egyébként védett egyedek szorgos munkája a tározó működését is bizonytalanná tette, és bár a közeli település nincs veszélyben, minél hamarabb cselekedni kell.

Profi "gátépítő mérnökként" is ismerjük a hódokat, amelyek kisebb folyóknál, patakoknál faágakból gátat építenek, elzárva a víz útját lassítják a folyást, olykor kis tavakat hoznak létre. Oda építik hódváraikat is, és ezzel egy védelmi zónát alakítanak ki elsősorban a ragadozók – medvék, sólymok, farkasok, vadmacskák, a vidrák – ellen, akik így nem tudják megközelíteni őket.

  

Ez rendben is lenne, de az Egerszóláti-tározónál kissé túltolták a dolgot az állatok. Verebélyi György, Egerszólát polgármestere hírportálunkat arról tájékoztatta, hogy

hat visszatelepült hód (védett állatokról van szó) olyan alapos munkát végzett a váruk építésénél, hogy a tározó gátjába is járatokat vájtak.

A településvezető először maga is kételkedett abban, hogy a hódok voltak a felelősök, de egy terepszemle alkalmával megbizonyosodott róla: valóban ezek az állatok rongálták meg a gátat. Elmondta: az önkormányzat már márciusban kezdeményezte a tározó felülvizsgálatát árvízvédelmi szempontok alapján, a felülvizsgálat tervezett időpontja május 26-a lett volna.

 

Ezzel párhuzamosan egy lakossági bejelentés is érkezett a katasztrófavédelemhez, miszerint a hódok olyan mértékben károsították a tározó gátját, hogy mindez veszélyeztetheti annak működtetését. A katasztrófavédelmi igazgatóság a bejelentés után helyszíni szemlét tartott május 14-én a tározónál Heves megyei kollégáival, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és a tározónál fekvő ingatlanok tulajdonosaival együtt.

 

Verebélyi György polgármesterrel mi is ellátogattunk a "tetthelyre", ahol meglepő látvány fogadott. A gáton végighúzódó aszfaltúton egy hatalmas, csaknem egy méter hosszú és több mint fél méter széles lyuk tátongott, amely a töltés vízoldali rézsűjéből induló hódjáratba torkollott.

Mint kiderült: az egyébként több bejárattal rendelkező, mintegy 2,5 méter hosszú járat miatt az aszfalt az alapozással együtt beszakadt. A vízszintig érő, mintegy 15 centiméter mély üregből megrágott faágak tucatjai kerültek elő, amelyek újabb jelek a hódok jelenlétére.

A településvezető más bizonyítékot is mutatott: a tározó nyugati partján kidöntött fák sorakoztak, amelyek törzsein egyértelműen jellegzetes rágcsálás nyomai voltak felismerhetők.

    

Kérdésünkre, miszerint mennyire súlyos a helyzet, Verebélyi György elmondta:

árvízvédelmi szempontból nem veszélyezteti Egerszólátot a gát sérülése, de vízügyi szempontból komoly kockázatot jelent.

Hozzátette, hogy a már említett helyszíni szemléről jegyzőkönyv is készült, melyben a szakemberek leírják: a töltés megmaradásának érdekében meg kell akadályozni, hogy víz folyjon a hódjáratba és további töltésanyagot mosson ki.

Azt is javasolják, hogy a töltés teljes helyreállításáig ideiglenesen be kell fedni az üregeket és az anyaghiány pótlásáról is gondoskodni kell, hogy nagyvizek, záporok alkalmával se szivároghasson be a víz. A jegyzőkönyv szerint a kockázatcsökkentés érdekében a tározó vízszintjét is csökkenteni kell, természetesen az élővilág ökológiai szükségleteihez mérten.

A település védelme érdekében a tározó befolyási oldalán biztosítani kell, hogy a patakmederben és a tározótérben az érkező víz a tározón át továbbfolyhasson, a mederben káros visszaduzzasztást ne okozzon. A gát mindkét oldalán a növényzetet el kell távolítani, állapotát szakértő segítségével fel kell mérni – áll az általunk is megismert jegyzőkönyvben.

 

Verebélyi György elmondta, hogy a tározóhoz vezető útnak – ami egyben a tározó részét képező gát koronaszintjén is végigfut, itt található a károsodott útrész – négy tulajdonosa van. Mint fogalmazott: mindannyian törekednek arra, hogy megnyugtató megoldást találjanak a problémára, a hódok által okozott károk költségét a tulajdoni hányad arányában vállalják.

Arra a kérdésünkre, hogy a helyreállítási munkálatok mennyibe fognak kerülni, a polgármester azt válaszolta, a költségek egyelőre felbecsülhetetlenek, még várják a vízügyi hatóság határozatát.

 

Hozzátette:

a jegyzőkönyben leírtak szerint a töltés tulajdonosa, aki magánszemély, már elkezdte a gát kétoldali rézsűjén a cserjetisztítást, illetve a vízleeresztés is biztosított. A gát statikai felülvizsgálatáig az autósforgalmat is beszüntetik a töltésen. A hódvárat az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság természethatósági engedéllyel elbontja.

Hírportálunk megkérdezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is, hogyan lehet esetleg megelőzni, hogy a védett állatok, természetesen önhibájukon kívül, kárt okozzanak, van-e erre valami kidolgozott módszer, stratégia, akár nemzetközi gyakorlat? Cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.

 

A Magyar Állami Természetvédelem honlapjának hódokkal foglalkozó cikke szerint:

Hazánkban a hód-visszatelepítések 1991-ben kezdődtek a Hortobágyi Nemzeti Park szervezésében, majd 1996-tól a WWF Magyarország vette át a program irányítását. A hód természetátalakításának számos hasznos oldala van. Mozaikossá varázsolja élőhelyét, részt vesz nem őshonos fafajok visszaszorításában (pl. nemes nyár). Környezete átalakításával, tavacskák létrehozásával más állatoknak (kétéltűek, hüllők, madarak), hátrahagyott váraikkal a vidra, róka és a borz számára biztosít kedvezőbb körülményeket. 

A WWF Magyarország honlapja azt írja a témában, hogy a hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó – olvasható a cikkben.

 

Mint írják, Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított, egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. A honlap szerint a további farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.

 
A hódok által okozott károk továbbá csökkenthetők, ha a hód által kedvelt vízinövények állományát növeljük, a vízparton pedig, egy 10-15 méteres sávban olyan fákat ültetünk, amelyet a hód kifejezetten kedvel (nyárfajok, fűzfajok) – írja a WWF Magyarország.

 

Tekintse meg a teljes galériánkat:

#GALLERY_119#

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Eger és környéke fotókon csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló