Különadók kivezetése, kata-visszahozás és szja-csökkentés, közmédia rendbetétele és a legszigorúbb átvilágítások jönnek
Komoly adópolitikai és médiapiaci változásokat vetített előre Kármán András leendő pénzügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán. A bejelentések között szerepelt a kata visszaállítása, az szja-terhek csökkentése, valamint a különadók fokozatos kivezetése is.
A tervek szerint újra elérhetővé válik a korábban sok kisvállalkozó és szabadúszó által használt kata-adózás. Az egyszerűsített adózási forma megszüntetése korábban érzékenyen érintette a médiaipar számos szereplőjét, újságírókat, fotósokat, videósokat és kreatív szakembereket is. A rendszer visszahozása így több ezer egyéni vállalkozó számára jelenthet könnyebbséget.
Kármán András az szja-rendszer átalakításáról is beszélt. A tervek szerint adójóváírást vezetnek be, és a mediánbérig fokozatosan csökkentenék a személyi jövedelemadót. Példaként elhangzott, hogy a minimálbéren dolgozók esetében a jelenlegi 15 százalékos szja-teher 9 százalékra mérséklődhet. A számítások szerint ez éves szinten akár 240 ezer forinttal több pénzt hagyhat a minimálbéren foglalkoztatottaknál.
A gazdasági szereplők számára fontos üzenet lehet az is, hogy a TISZA fokozatosan megszüntetné a különadókat. Ez a reklám- és médiaipart is érintheti, hiszen a reklámadó kérdése régóta vitatott a szakmában. A Magyar Reklámszövetség éppen a napokban hangsúlyozta, hogy a reklámadó 0 százalékon tartása csak átmeneti megoldás lehet, hosszú távon pedig az adónem teljes eltörlésére lenne szükség.
A leendő pénzügyminiszter bizonyos termékkategóriáknál áfacsökkentést is kilátásba helyezett. Elsősorban az alapvető és egészséges élelmiszerek esetében csökkenhetne az általános forgalmi adó.
A meghallgatásokon a média és a közélet jövője is hangsúlyos téma volt. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy visszaállítanák a civil kontrollt, ugyanakkor szerinte „az álcivil szervezetek korának vége”. A politikus hangsúlyozta: tiszteletben tartják az egyházak autonómiáját, és megszüntetnék a politikai befolyást az egyházi működésben. Emellett felülvizsgálnák az egyedi támogatási rendszereket és döntési mechanizmusokat is.
Tarr a közmédia átalakításának szükségességéről is beszélt. Mint fogalmazott, véget kell vetni a „háborús riogatásnak”, és szerinte vissza kell állítani a közszolgálati tájékoztatás hitelességét. Úgy vélte, a közmédiában „a hazugság gyakorlattá vált”, ezen pedig változtatni kell.
A politikus szerint Magyarország számára komoly lehetőséget jelenthet a film- és zeneipar fejlesztése is, különösen akkor, ha az ország ismét aktívabban kapcsolódik az európai szakmai együttműködésekhez.
A parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága közben meghallgatta Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterjelöltet is. Ruff arról beszélt, hogy „a legkeményebb korrupcióellenes szabályok” jönnek, amelyeket Magyarország valaha látott. Hangsúlyozta: az államnak nem lehet feladata a gyűlöletkeltés.
A meghallgatáson többször is összecsapott Tuzson Bence volt igazságügyi miniszterrel. Ruff beszélt arról is, milyen állapotokat tapasztalt a Karmelitában és Rogán Antal korábbi hivatali környezetében, amelyek szerinte szimbolikusan is megmutatják az elmúlt időszak működését.
indexkép: MTI, Bruzák Noémi
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!