„Fontosnak tartom a testmozgást, de ha valamit el akarunk érni, nem jó, ha túlterheljük a gyerekeket” – erről is beszélt hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán Lannert Judit, akinek oktatási- és gyermekügyi miniszteri kinevezését végül hat igen és két nem szavazattal támogatta az Oktatási Bizottság.

A 36 éve oktatáskutatóként dolgozó szakember úgy fogalmazott: egy nyitott, korszerű és nemzetközileg is versenyképes oktatási rendszert szeretnének építeni. Meghallgatása elején hangsúlyozta, hogy személyesen kérte, a tárca nevében szerepeljen a gyermekügy is, mert szerinte az oktatás már a legkorábbi életkorban kezdődik.

Lannert Judit három alapelvet emelt ki:

• gyermekközpontúság,
• adatvezéreltség,
• partnerség.

A miniszterjelölt szerint már bölcsődés kortól szükség van hátránykompenzációra és prevencióra, ezért az ágazatok közötti együttműködést is erősítenék. Beszélt arról is, hogy külön mesterséges intelligencia-koordinátort szeretnének kijelölni, aki a digitális kompetenciák fejlesztését segítené.

Lannert Judit szerint az első három hónap egyik legfontosabb feladata egy önálló oktatási minisztérium felállítása lesz, mivel szerinte ilyen tárca eddig nem működött Magyarországon. Azt mondta, átfogó átvilágításra lesz szükség, és olyan gyors intézkedéseket szeretnének hozni, amelyek már szeptembertől könnyebbséget jelentenek a pedagógusoknak.

A miniszterjelölt több konkrét változtatási tervet is ismertetett:

• átvilágítják a Klebelsberg Központ működését,
• felülvizsgálják a KRÉTA rendszert,
• csökkentenék a kötelező helyettesítések számát,
• átalakítanák a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét,
• visszaállítanák a kompetenciaalapú oktatást,
• bővítenék a tankönyvkínálatot,
• nagyobb autonómiát adnának az iskolaigazgatóknak.

Kijelentette azt is, hogy a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat rehabilitálnák, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága sem lenne kötelező.

A meghallgatás egyik hangsúlyos témája a mindennapos testnevelés volt. Lannert Judit arról beszélt, hogy a heti öt testnevelés bevezetése óta szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma, ezért szerinte önmagában ez az intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményeket.

Úgy fogalmazott: a mozgás fontos, ugyanakkor nem szerencsés túlterhelni a diákokat.

A tankötelezettség korhatárának ismételt 18 évre emelését is megfontolják, bár ennek részleteit még kidolgozzák.

Lannert Judit szerint ki kell vezetni a politikát az oktatásból, és intenzív társadalmi párbeszédre lesz szükség arról, mi az iskola feladata és mi a tanulás célja. Ebbe a folyamatba a diákokat is bevonnák.

A meghallgatáson szóba került az iskolai szexuális nevelés és az LMBTQ-propaganda kérdése is. A miniszterjelölt azt mondta: szerinte nem ez a közoktatás valódi problémája, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelés fontos része az oktatásnak, és nem azonos az LMBTQ-propagandával.

Beszélt a csökkenő gyereklétszámról is, amelyet adottságnak nevezett. Elmondása szerint a kisiskolákat nem akarják megszüntetni, de azt szeretnék biztosítani, hogy minden gyermek minőségi oktatáshoz jusson, függetlenül attól, hol él vagy milyen háttérből érkezik.

indexkép: MTI, Soós Lajos