2024. június 18., Arnold Levente

Vélemény

#mirkóczki ádám #oroján sándor #pápai ákos #tarsoly józsef #domán dániel #választás2024eger #orosz lászlóné ibolya #vágner ákos #pál györgy

Akár polgármestert és többséget is adhatott volna a Tisza párt Egernek – ha indultak volna

Csarnó Ákos 2024.06.11. 14:18

Eger nem fideszes város, de az egri fideszesek fegyelmezettek, a város vezetetlenségét pedig a Tiszával büntették a többiek

 

Több tapasztalatot is szerezhettünk a június 9-i egyidőben tartott önkormányzati és európai uniós parlamenti választás országos és egri eredményeiből. Röviden összefoglalva a Fidesz mindent vitt Egerben, Mirkóczki és az ún. városvezetése leszerepelt, a város vezetetlenségét az egriek büntették, a Tisza párt meg az országos átlagnál jobban szerepelt, annyira, hogy akár az összes egri szereplőt maga mögé utasíthatta volna!

 

A részvételi adatokkal kell kezdenünk. A 2019-es önkormányzati választáshoz képest 11%-al többen vettek részt a választáson, mintegy 59%-nyi szavazó ment leadni a voksát. Ez nemcsak az önkormányzati de az uniós választások között is kiemelkedő, noha a hagyományosan jóval magasabb részvétellel büszkélkedő országgyűlési választások számait nem érte el. A magas részvételnek két oka lehet, annak ellenére, hogy a két választás összevonásának mennyi felhajtóereje lehetett. Az egyik a Tisza párt és a Fidesz nagyobb arányú mozgósítása. Csak míg a Tisza az országjárással, személyes kapcsolatokkal, konfrontatív szerepléssel érte el ezt, addig a Fidesz csak Orbán Viktor „unoka vagy atomhalál” egyszerűségű mondatában és az alapján megrendezett mozgósításban bízhatott. (Egerben a működő Kubatov listákról már korábban, de most is alapos ismereteket szerezhettünk.)

 

A Fidesz tarolt

 

Meglepően visszafogott kampányt „tolt” a Fidesz Egerben. Szinte fel sem tűnt, hogy az egyik legtöbb plakát fideszes volt ugyan, de Egerben még nem láttunk korábban olyan szintű vizuális környezetszennyezést, mint a mostani plakátrengeteg, amiben már-már az volt a feltűnő, ha valamiből kevesebb volt… Vágner Ákos polgérmester-jelöltet nem láthattuk a plakátokon kívül pl. bemutatkozni a TV Eger stúdiójában (a fideszes képviselőjelölteket sem), azonban a közösségi médiában találkozhattunk rengeteg reklámmal.

Itt ki kell térnünk egy „apróságra”, ha az internetes reklámköltéseket nézzük. Az egy dolog, hogy a Fidesz a saját kasszájából mennyit költ plakátokra és internetes hirdetésekre (mondjuk a NER-nek a többmilliárdos költségvetésből könnyű többszáz millió forintot elfüstölni Megafonra, meg Médiaworks-re), de az a tény, hogy a heol.hu számolatlanul költötte a facebook-on a pénzt a Fidesz és különösen Vágner Ákos reklámozására – az azért felvet kérdéseket. A facebook hirdetéstárára kattintva mindenki meggyőződhet, hogy a kezdetben 10-15 ezer forintos hirdetések hogyan híztak meg a választás előtti időkre 45 ezer forintos posztokká. Amik – egy kiegyensúlyozott választási rendszerben – amennyiben mások, más jelöltek, jelölőszervezetek is kaptak volna ilyen reklám lehetőséget, akkor nem is említettük volna meg. Csakhogy a heol.hu esetében nem a lóláb, hanem az egész lipicai ménes kilógott: egyetlen db nem-fideszes vagy fidesz ellenérdekében megjelentetett, fizetett hirdetést nem találtunk, de tessék, hátha mégis talál valaki.

 

Egy átlagos hirdetés a facebookon: 45000 ft, négy napon keresztül, 25-30 ezer megejenítés és ebből több futott a kampányt megelőzően és a kampányidőszak alatt is

 

A Fidesz, illetve azon belül Vágner kampányának talán egyetlen pozitívuma volt, hogy az országos őrületbe, a háborús hangulatkeltésbe nem ment bele igazából. Valahogy a plakátok fideszes szlogenei a békéről és a fejlődésről meg az egységről inkább a Fidesz egri, belső harcaira utalhatott, ugyanis a Fidesz önmagával, pontosabban a magáról letöredezett darabjaival harcolt itt Egerben és nem Brüsszellel, meg a NATO-val. Viszont elgondolkodtató, hogy az egri közéletet lázban tartó hangfelvételekről semmit, de tényleg semmit nem nyilatkoztak, semmilyen reakciót nem adott még a polgármester jelölt sem. 

 

Vágner az elmúlt három hónapban a 2 millió ft-ot is meghaladó facebook-os költésein felül azonban nem lehetett nyugodt nagyjából június 1-jéig. A Fidesz Békementén hirdette meg Orbán Viktor a „legnagyobb mozgósítást”, ami telefonos, postai és személyes megkereséseket jelentett, előzetesen 1 millió választó elérésének ígéretével. Itt kell visszatérnünk a magas részvételi adatokra!

Az a bizonyos extra 11 % 2019-hez képest Eger esetében kb. 4500 fő „új” szavazót jelentett. Ennek a tömegnek egyik része a Tisza miatt „kelt fel a fotelből” de a másik, talán nagyobb része a fentebb említett mozgósítás hatására.

2019-ben Habis László 9049 db szavazatot (43,77%) kapott az alacsonyabb részvétel mellett, Vágner most majdnem el tudta vinni ezt a tömeget: 8527 db szavazatot kapott ugyan, ami viszont csak 35,51%-os eredményre volt elég. Ezt azért nem lehet erős felhatalmazásnak nevezni, de az ellenzék még nagyobb bajban volt a választások előtt, a többfelé oszlott szavazatok miatt, ezért aztán a Fidesz begyalogolhatott a városházára. Más kérdés, hogy Vágnert mennyire fogja majd tudni iránítani a Fidesz, mennyire lesz jó végrehajtójuk?

 

A képviselők esetében még nagyobb a meglepetés. A lakosságszám csökkenése miatt már csak 10 körzetben indulhattak a jelöltek, ez 10 egyéni és csak 4 listás képviselőt jelentett. Ebből a Fidesz nagyon magabiztosan elhozott 8-at, egyet a függetlennek beállított jelöltjük hozott el és csak a függetlenként induló, korábban azonban a Fidesz egri frakciójában ülő Bódi Zsolt tudta csak megőrizni helyét Felnémeten. Ezeket a „nullkilométeres” képviselőket aztán mindenképpen lehet majd irányítani ahogy azt megismerhettük a hangfelvételen. A fideszes képviselők között csak két régi motoros található: Gál Judit és Csákvári Antal, ők talán tudnak segíteni a többieknek.

 

Az ellenzék sorai között Bódin kívül még az esetleg beülő Bognár Ignác, Pál György és a Civil Közéleti Egyesület valamelyik tagja számít rutinos képviselőnek.

 

A romok

 

2019-ben Mirkóczki Ádám, az ellenzéki pártok által támogatott, az Egységben a Városért Egyesület nevében pajzsra emelt jelölt 9842 db szavazattal (47,6%) magabiztosan verte meg akkor Habis Lászlót. Azóta azonban eltávolodott a támogatóitól: a pártokba, a korábbi szövetségeseibe, a város közéletében szereplőkbe ahol csak tudott belerúgott, saját klientúrát épített, eltanulta és alkalmazta a korábban maga által is elítélt fideszes hatalomtechnikai fogásokat és még a NER vállalkozóinak is teret engedett a városban. Stratégiai hibát követett el azzal is, hogy a végül az őt jelölő Civil Közéleti Egyesület túl későn lett ismert, egyszerűen nem maradt idejük felépíteni azt a szervezetet. A hirtelen összegyűjtött jelöltekkel nem lehetett sikeres kampányt végigvinni, főleg amikor már tetten ért szabálytalanságokba is belefutottak.

 

A mostani bukásban nagyrészt ez játszott közre. Majd’ 3500-al kevesebb szavazatot kapott Mirkóczki mint öt éve, ami mindössze 26,52%-os eredményre (6370 szavazat) volt elég. És noha bízhatott a személye „felhajtó erejében”, a két alpolgármestere „eredményeiben”, mégse sikerült az áttörés, a jelölő szervezet csak egyetlen kompenzációs jelöltet tud bevinni a Közgyűlésbe, aki nem a polgármester lesz, mert ő kijelentette, hogy nem ül be, )ráadásul a következő négy hónapban nem fog döntéseket hozni), hanem vagy Földvári Győző, esetleg Minczér Gábor, amennyiben vállalják a további szereplést.

 

A bukás másik oka fennen hangoztatott ellenézéktől való távolságtartás és a pártokkal való éles szembenállás. Mirkóczki a város vezetését a pártpolitikán felülemelkedve képzelte el és bár 2019-ben jól jött azok támogatása, most egyetlen pártlogót sem kapott, ami abban az eseben lett volna kezelhető, ha a jelölőszervezetében van erő és kompetencia arra, hogy a választók elhiggyék, hogy tudná a várost vezetni. Így aztán az egri választók „ítéletet hoztak” a város vezetéséről és azt elégtelennek tartották.

 

Az utolsó mentőöv Magyar Péter esetleges támogatása lehetett volna, azonban a Tisza párt nem állt oda semelyik egri jelölt mellé, így csak azt tudták hangoztatni, hogy ők a „függetlenek”, őket támadják minden irányból, tehát hasonlítanak a Tiszára. Ez végül csak nagyon korlátozottan sikerült és nem vezetett eredményre.

 

A másik meglepetést a régi ellenzék okozta. 2019-ben az akkori MSZP, DK, Momentum, LMP és Jobbik elverte a Habis-érában elkényelmesedett, de botrányokat szintén hordozó akkori Fideszt. több egyéni képviselői helyet is megszereztek, többséget sikerült adniuk a polgármester mögé. Aztán – mivel kettőn áll a vásár – a polgármester tevékenysége mellett a szövetkező pártok nehezen viselték a helyzetet és összeomlott az együttműködés, háromfejűvé vált az egri Közgyűlés. Voltak a fideszesek, volt a polgármester és követői valamint a jelölő egyesület maradékai. Később kialakult a Mirkóczki által szörnykoalíciónak nevezett helyzet, a város működtetésének szlogenje alatt összeállt egy helyi Fidesz-ellenzéki együttműködés. Ez a Mirkóczki Zita és Oroján Sándor nevével illethető korszak aztán megpecsételte mind a régi ellenzék, mind az említett szereplők politikai sorsát is. Az egriek egyik felének nem ment le a torkán az összebútorozás: az ellenzéki szavazók berágtak az Orojánnal való együttműködésre, a fideszesek meg palotaforradalomba torkolló eseménysorozatba kezdtek, pont a fordítottja miatt. Így aztán az egriek megbüntették Mirkóczki Zitát, Oroján Sándort, Kovács Cs. Tamást és Orosz Lászlóné Ibolyát is emiatt az alku miatt. Az Oroján-bukásról kicsit később még írunk.

 

Ebből a romhalmazból próbáltak az országos palettán még feltünő, de Egerben már gyakorlatilag alig létező pártok összehozni valamit Jánosi Zoltán (Momentum) vezetésével. A kínkeserves egyeztetések után, a célegyenesbe fordulás előtt azonban a baloldalnak sikerült Jánosi váratlan és igazából valójában meg nem magyarázott visszalépésével kisiklatnia saját kampányát és talán a maradék hitelességét illetve azt, hogy van bennük erő a város irányítására. Az utolsó pillanatban reaktivált Pál György vállalkozott a lehetetlen feladatra, hogy tovább vigye a kampányt. 12,57%-os eredménnyel (3020 db szavazat) csak a harmadik helyre sikerült beérnie a választáson és a képviselők sem tudtak sokkal jobb eredményeket elérni: ezért mindösszesen csak egy kompenzációs helyet sikerült megszerezniük, amit valószínűleg Pál György fog betölteni.

Az eredmények láttán sokakban felmerült a kérdés, és elhangzott többször is a legendás „mi lett volna ha” kérdés. Mi lett volna, ha a csak egy induló állt volna szemben a széttöredezett Fidesszel szemben? Az biztos, hogy ha csak a számokat nézzük, akkor a ’19-eshez hasonló vereségbe futott volna bele a Fidesz, de a Mirkóczkiék és a Pál György vezette szavazók arról alkotott véleménye, hogy milyen volt Eger vezetése illetve a polgármester „pártatlansága” annyira kibékíthetetlen volt és maradt, hogy képtelenség lett volna még csak megközelítőleg úgy összerakni a dolgokat, mint 2019-ben. Annak az együttműködésnek nagyon hamar vége lett, ha egy ilyen most lett volna, abba bele se lehet gondolni milyen következményei lettek volna.

A Kutyák

 

Egyértelműen várható volt, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt támogatásával induló Domán Dániel be fog kerülni a Közgyűlésbe. A kérdés sokakban az volt, hogy lesz-e olyan erős a kampánya, hogy esetleg egyéni körzetet is nyer és akkor a listáról egy másik jelöltjük is bejutott volna. Pár szavazaton múlott a barvúr, Domán minden politikai erő által elismert, de legalábbis megismert munkájával megalapozta a képviselőségét. Az ő személyes eredménye a polgármesteri választáson 8,17%-ra volt elég (1963 db szavazat) ami a negyedik helyet érte. Ennek a helyezésnek az értéke inkább ott látható, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező Mi Hazánkat és a nagy reményekkel induló Oroján Sándort (valamint a két független Tarsoly Józsefet és Orosz Lászlónét) is maga mögé utasította. Annyira, hogy a listán is megelőzte a párt a Mi Hazánkat és az Oroján-féle egyesületet is.

 

Az Oroján-eset és a többiek

 

A Fidesz egri „ökle”, reménysége és végül elszabadult hajóágyúja sok érdekes pillanattal ajándékozta meg az egri közélet figyelőit. Ha most eltekintünk 2019 előtti tevékenységétől és csak a képviselőségi, frakcióvezetői munkásságát nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy személyében honosodhatott meg az igazi, tőrőlmetszett fideszes stílus Egerben. Már az alakuló ülésen le lehetett vonni a következtetést, hogy ő egy szerepre készül, legalábbis 2024-re gyúr. Az egri Fidesz kétfejúségének az egyik főszereplője volt végig az elmúlt 5 évben, tevékenységével nemcsak az ellenzék "jóindulatát” sikerült kivívnia de a sajátjai között, a Fidesz soraiban is megütközést váltott ki személye és stílusa. Ez odáig fajult, hogy a központi utasítások, figyelmeztetések ellenére is úgy tevékenykedett Mirkóczki ellen, hogy közben egyeztetett az ellenzék tagjaival. Ezután már nem lehetett maradása a frakció élén, később pedig már a feloszlatott alapszervezetbe sem került vissza. Hogy nem vették vissza vagy már nem akart visszamenni az mára mindegy is, az biztos, hogy a személyes ambíciói arra ösztökélték, hogy saját egyesületet gründoljon, beletoljon egy fél vagyont a kampányba és végül elbukjon mindenestül. Bicskanyitogató üzletemberi stílusa, pragmatizmusa azonban Eger legszínvonalasabb kampányát mutatta be, ami képes volt kilépni a plakát-TV Eger-liftreklám delejes háromszögéből. Közösségi médiás masszív jelenlét, applikáció, videók, csapat – mindent láthattunk, ami egy sikeres kampány alapja lehetne - máshol.

 

Az orbáni mozgósítás már nem tért ki arra, hogy Egerben Orojánra kell szavazni és hiába volt Kubatov lista korábbról, a nagy testvér mozgósítása teljesen elsodorta Orojánt és szervezetét, annyira, hogy még listán sem tudtak bejuttatni egy képviselőt. A Mi hazánk polgármester jelöltjét, Pápai Ákos ugyan sikerült megelőznie, azonban a listához 22-vel több szavazat kellett volna, így a Mi hazánk jutott be a testületbe.

 

Oroján számított a Tisza támogatására, azonban ez elmaradt és hiába hangoztatta, hogy ő az „egri Magyar Péter”, a kiugrott fideszes, mégse sikerült ezt szavazatokra váltani eredményesen.

 

Pápai Ákos egyszerre indult képviselőnek és polgármesternek is, azonban nem termett babér egyik színtéren sem neki. Sem az ő személyes, sem a párt jelöltjeinek a kampánya nem hagyott maradandó nyomot az egriekben. A párt azonban valamivel jobban szerepelt, illetve a képviselő-jelöltek több töredékszavazatot tudtak begyűjteni, ezért a végén listáról Bognár Ignác jutott be a Közgyűlésbe bár lehet átadja Pápainak a lehetőséget a folytatásra. Oroján Sándor kampányát többen is többtízmillió forintos nagyságrendűre becsülték, a Mi Hazánk (de a többi kisebb szervezet és a függetlenek is) ennek a töredékével tudtak csak gazdálkodni – sokkal több sikerrel).

 

Tarsoly József még bizakodhatott egy jobb eredményben, de a három, mögé felsorakozott jelölt – Kovács Cs. Tamás, Lájer Krisztián és Bódi Zsolt közül – csak Bódi jutott be a testületbe. Tarsoly ha hamarabb kezdi a kampány és korábban tudatosan építi fel magát talán jobban szerepelt volna, bár tény, hogy függetlenként így is maga mögé utasította Orojánt, Pápait és Oroszt.

 

Orosz Lászlóné Ibolya, a Fidesz frakciójának utolsó vezetője sem kapott visszautat a pártba, ezért elindult a választáson, de se képviselőként, se polgármesterként nem folytathatja már. Igazából az ő indulása gyakorlatilag mindenki számára rejtély a városban.

 

És akkor a Tisza

 

A Tisza párt „áradása” Egert is elérte, a tajtékok magasra csaptak és sok szereplőt magával rántottak az örvények. A párt nem indított jelölteket az önkormányzati választáson Egerben – ami most visszatekintve hiba volt, mert simán ledózerolta volna még a Fideszt is, nemhogy Mirkóczkit vagy az ellenzéket. A Tisza párt ugyanis az uniós választáson alig lemaradva a Fidesztől, de az országos átlaga felett jóval, több, mint 37%-ot ért el Egerben (Fidesz 38%). És itt érdekes számok következnek.

 

 

 

A Tisza nem indított sem polgármester-, sem képviselő jelölteket Egerben, bár legalább szimbolikusan megtehette volna, hisz itt található a párt székhelye, utólag viszont roppant eredményes lehetett volna. Ha megnézzük a Fidesz esetében ugyan közel vannak a számok (és nyilván nem is lehet egy-az-egyben összehasonlítani az uniós és az önkormányzati szavazatokat, arányokat, ám mégis jó kiindulási alap) az látszik, hogy Vágner Ákosra kevesebben szavaztak, mint amennyien a listára, kb. 650-el kevesebben (9164 uniós szavazat és 8527 polgármesteri szavazat). Viszont a Tisza listáján a 37% 8989 db szavazatot jelent vagyis többet mint a fideszes polgármesteré. Természetesen a választási matematika nem úgy működik, mint a tankönyvi matek, ezzel tisztában vagyunk, azonban ha a párt ezt az eredményt nézi, akkor „elintézte volna” nemcsak a Fideszt, de Mirkóczkit és az ellenzéket is, nem is beszélve arról, hogy az „elszívó hatás” következtében ezek a formációk még kisebbek lettek volna. Azt viszont kijelenthetjük, hogy a Fidesz szavazóinak a száma nem nőtt volna, azt mind helyben, mind országosan csúcsra futtatta a párt.

A háromosztatú politikai tér Egerben már korábban létrejött, talán az elsők között, amikor szétbomlott az ellenzéki összefogás és rögtön kettő ellenzék találta magát szembe a Fidesszel. Ebbe a térbe beáramolva sikert érhetett volna el a Tisza párt, még úgy is, hogy a levitézlett szereplők helyett új szerpelőket hozott volna a színtérre. Azonban az idő rövidsége miatt nem lehetett a pártnak alkalma és lehetősége egy komolyabb, mélyreható szereplő-válogatásra (mint pl. az uniós jelöltjeik esetében) így Egert is elengedte pártközpont.

Míg tehát a fidesz mind az uniós, mind az önkormányzati eredmények tekintetében monolitnak látszik, addig a DK-MSZP-P 4%-al szerepelt jobban az önkormányzati választáson, a Mi Hazánk kicsit jobban, a Momentum 3,5%-os eredménye eltűnt, a Kutyapárt 3 %-os eredményéhez képest a városi eredmény sokkal jobb volt (10 % körüli), az Oroján, Tarsoly, Orosz szavazatok is eltűntek, vagyis a Tisza párt nemcsak „elrabolt” ezektől a formációktól szavazatokat, szavazókat, de még tartalékokkal is rendelkezett volna, főleg ha a Mirkóczki-féle egyesület eredményeit is figyelembe vesszük.

 

Összegzés

 

Az eredmények tisztán mutatják, hogy Eger nem fideszes város, mindössze 8527 szavazattal lett polgármester Vágner Ákos, ami 35%-nyi egri, megjelent választópolgárt jelent. Ez mindössze a szavazópolgárok kereken 20 %-a. Egyáltalán nem meggyőző többség. A választási rendszer sajátosságai miatt azonban, a háromosztatúság miatt valamint a rettenetesen fegyelmezett fideszes szavazók pontos szavazásával a 2019-es teljesítményüket is alúlmúlva tiszta kétharmados többséget sikerült alakítaniuk Egerben.

 

Egy ideig – ha nem véglegesen – biztos nem fognak szépen hangzani Egerben a Mirkóczki nevek, de az Oroján, Minczér és Farkas nevek sem, ezeket a képviselőket és a polgármestert is alaposan megbüntették az egri választók.

 

Akik már most megalapoztak a Tisza pártnak. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e a párt ezt a felhajtóerőt észlelni, használni és meg tudja-e vetni a lábát a városban és a megyében is a szervezet. Heves megyében a Tisza párt az országos átlagnál valamivel kevesebbet, 26%-ot ért el vagyis van honnan tovább erősödnie.

 

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló