A tárcsafékek 1950-ben jelentek meg, azonban az ezredforduló hozta meg az áttörést. A terepen bicajozó emberek számára igazi áldás volt ez a sajátos rendszer, de mára már a profi országúti versenyzők is alkalmazzák.

Valamennyi kerékpárszegmens képes volt jól adoptálni ezt az alkatrészt. A következő cikkben ezen fékrendszer előnyeit és hátrányait vesszük górcső alá.

A tárcsafékrendszer jellegzetességei

A tárcsafékrendszer lényegében a kerékagyra rögzített acéltárcsát és a villára vagy vázra rögzített féktestet tartalmazza. A fékhatás közvetítésében a küllők segédkeznek. A Bikepro.hu kerékpáros webshop fékrendszer kínálatában több hasznos darabbal találkozhatunk, de mielőtt vásárolnánk, derítsük ki, hogy pontosan mit tud ez a speciális fékrendszer.

Maga a tárcsafék az útfelülettől távol esik, körülbelül 30-40 cm-re. Ennek köszönhetően az esőben sem lesz túlságosan koszos, és így a fékhatás is jobb és kiszámíthatóbb. Mindezt támogatja még az acéltárcsa is.

A tárcsafékek típusai

Alapvetően kétféle tárcsaféktípus ismert: a hidraulikus és a mechanikus. Az utóbb említett nevezhető egyszerűbb változatnak, mivel ez egyszerű bowdenes működtetéssel használható. Ilyenkor a betétek tárcsára történő nyomása, mechanikus módon történik.

Ennél valamivel fejlettebb a hidraulikus rendszer. A fékkarban egy dugattyút helyeznek el, aminek a segítségével nyomás alá kerül a rendszerben fellelhető folyadék, s így ez a tárcsát két oldalról közrefogó dugattyúkat hozza működésbe.

A fékbetét valamennyi rendszer esetében a dugattyúk előtt helyezkedik el. A hidraulikus rendszerben ezt a munkahengerek préselik a hőkezelt acéltárcsára. Ezzel szemben, a mechanikus változatok esetében, a féktest külső oldalán lévő, csigás munkahenger mozgatja a fékbetétet.

Hasonlóságok és különbségek

Nem sok hasonlóság van a két rendszer között, talán a korábban említett fékbetét elhelyezkedése sorolható ide, de annál több különbséget mutathatunk be.

A hidraulikus tárcsafék egy zárt rendszer alkot, emiatt hatékony az erőátvitel, nehezen szennyeződik és a fékhatás is precízen adagolható. A nyomáspont akár személyre is szabható. Előnyös még a vázon belüli kábelezés és a jó hőelvezető képesség. Ezen rendszer hátránya, hogy drágább, és evidens, hogy a szervizelés szintén költségesebb.

A mechanikus rendszer pozitív hozadéka, hogy rendkívül olcsó, könnyen javítható, nem kell bonyolult technikákkal és szerkezettel megküzdeni. A V fékek esetében azonban óriási hátrány, hogy kerékpár felnije a tényleges fékezőfelület, így az folyamatosan kopik. Az esős, saras idő pedig csökkenti a hatékonyságot.

Most már csak rajtad áll, hogy melyik rendszer mellett voksolsz. Az igazság az, hogy mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai, de mindkettőt önmagáért szeretjük.

(Szponzorált tartalom)