2024. április 19., Emma

Környék ügye

#kormányhivatal #zöldfül #környezetvédelem #recsk #katasztrófa #bánya

Az Orbán-kormány lebontotta a természetvédelmet, Recsk lehet a legcsúnyább példa

2023.08.17. 14:10

A recski bánya körüli pusztítás, az előzmények és annak következményei példátlanok

 

Baráz Csaba korábbi kormánytisztviselőnek a 24.hu-nak adott interjújából az derül ki, hogy szerinte mindaz, ami Recsken történt a kőbányánál, rendszerszintű problémákat mutat az állami környezet-, és természetvédelemben, noha a bajok már a szocialista-liberális kormányok alatt elkezdődtek.

 

Régóta foglalkoztatja Baráz Csabát Recsk legújabb kőbányájának esete.

 

 

A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának korábbi tagja többször járt a helyszínen, készített fénykép-, és légifelvételeket, vett mintát a kőzetből, tanulmányozta a szakirodalmat, az eddigi kutatások jelentéseit, illetve az elérhető engedélyeket, és ezek alapján azt mondja, hogy a recski kőbánya megnyitása modellértékű történet, sokrétűen mutatja be, mennyi gond van a környezet-, illetve természetvédelemben ma Magyarországon. Recsk ebből a szempontból az állatorvosi ló tipikus esete.

Az év elején még úgy tűnt, hogy a külszíni fejtésű kőbányával a legnagyobb probléma az, hogy túl közel, mindössze pár száz méterre került a házakhoz, és így kezdtek el próbarobbantásokat végezni. Aztán nyár elején új, súlyosabb gond jelentkezett a bányánál, illetve az ahhoz közel lakóknál. Miután a környéken nagy mennyiségű csapadék hullott le rövid idő alatt, villámárvizek alakultak ki, és a falu feletti domb tetejére hordott földsáncokból iszaplavina ömlött a házakra. Emiatt mintegy 60 embernek kellett elhagynia otthonát. Ráadásul nemcsak a bányavállalkozó, de a bányanyitásban közreműködő állami hivatalok sem vették a fáradságot az alaposabb szakmai munkára és a villámárvizek kialakulásának lehetőségének vizsgálatára.

A lap megemlíti, hogy Baráz Csaba 2001-től húsz évig dolgozott az állami természetvédelemben, azon belül is a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon. A két évtized alatt több szakmai elismerést kapott, például Pro Natura-díjat, és bár kormánytisztviselő volt, mégis többször fogalmazott meg a hivatalostól eltérő véleményt a hazai erdőgazdálkodási gyakorlattal kapcsolatban, mígnem 2021 végén a kormányzati szolgálati jogviszonyát érdemtelenségre hivatkozva felmentéssel megszüntették.

Nem mondom, hogy ne legyen kőbánya vagy ipari tevékenység a Földön, mert létünkhöz szükségünk van nyersanyagokra, ásványkincsekre. A lépték és a mérték azonban legyen szempont. Itt a mértéktelenséggel van a baj. Recsken egyrészt egy óriási léptékű tájátalakítást, egy ökológiai sokkot okozó tájseb születését tapasztaljuk. Nem látom a hozadékot, ami miatt ez a mérték indokolt lenne.

Az előzetes hatástanulmány és az arra alapozott környezetvédelmi engedély erdészeti része blöff – állítja Baráz. Azokban nem támasztanak semmilyen igényt. Nagyon úgy tűnik, hogy az lehetett a verdikt, hogy nem szabad akadályt gördíteni a vállalkozás elé. Legyen itt bánya, minél gyorsabban. Nem alapos, nem terjedt ki minden részletre, felületes, felszínes, gyorsan le lett pörgetve.

 

Nem lehet eldönteni, hogy sírni vagy nevetni kellen inkább a Heves Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyen. Ebből az Éghajlatvédelem című fejezetet idézi: „a dokumentáció tartalmazza az éghajlatvédelmi tervfejezetet, melynek alapján elmondható, hogy a környezetvédelmi és műszaki előírások betartása mellett a tervezett technológia légszennyező anyagai nem terhelik olyan mértékben a légkört, amely a terület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét befolyásolná.” A geográfus szerint ez nonszensz: „az erdő letermelésének következménye – az erdőklíma elillanása, az erdei ökoszisztéma megszűnése, a talajpusztulás, vízvesztés, azaz az ökológia – szóba se került e nyakatekert gondolatmenetben. A helyi lakosság robbantások, kőszállítás, zajterhelés, porviharok miatti jogos aggodalma szintén fel sem tűnik.”

 

Ezt kéne most tenni Recsken

 

Történt, ami történt, de mit lehetne tenni most Recsken, vagy mit kellene? – kérdezi a 24.hu a geográfustól.

 

„Be kéne húzni a kéziféket” – válaszolja. „Azért kellene megállni, mert itt jól láthatóan nincs minden rendben: oly mértékű rombolást érzékelünk, ami már-már visszafordíthatatlan. Az építőkőnek alkalmas andezit előfordulási helyeire kellene szűkíteni a bányászati tevékenységet, és a meddő területekre meg kellene kezdeni visszatelepíteni a növényzetet, a fákat.

a sárlavina és a villámárvíz csupán tünet volt. Okozat, amelynek nem a nagy mennyiségű csapadék a legfőbb oka, hanem az emberi felelőtlenség.

 

A teljes és tanulságos interjút ide kattintva olvashatják.

 

 

 

Támogasd a hatalomtól független újságírást!

Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így.

Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét.

Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.

Köszönjük!

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló