Egyes politikusok szerint az egri főiskola ne akarjon egyetemmé válni. Itt a csattanós válasz Nyitraiéknak: a Magyar Akkreditációs Bizottság szerint az EKF már nem egy szimpla főiskola szintjén működik.

Nem egészen egy hete az Eszterházy Károly főiskola rektora, Liptai Kálmán kiosztott néhány fideszes politikust, többek között Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőt. (Az erről szóló írásunkat IDE KATTINTVA olvashatja, míg a helyzetről kialakult véleményünk ITT található meg.) Az intézmény vezetője kifogásolta, hogy például a honatya úgy egyengetné az EKF ügyeit, hogy arról még nem is egyeztet a főiskola vezetőségével. Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, amikor Nyitrai Zsolt egyik képviselőtársával arról tartott sajtótájékoztatót, hogy az egri és a gyöngyösi felsőoktatási intézményt össze kellene vonni, hiszen szerintük jobb egy erős főiskola mint egy gyenge egyetem. Liptai Kálmán sajtótájékoztatóján elmondott reagálása is nagyot ütött, de a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) értékelője az EKF-ről is érdekes lehet Nyitrai Zsoltnak és táborának. A MAB megállapításait összegző közleményt teljes terjedelmében adjuk közre.

Kiemelkedő teljesítményről tanúskodik az Eszterházy Károly Főiskola akkreditációs értékelése

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) ötévente sajátos szempontrendszer szerint értékeli, akkreditálja a felsőoktatási intézményeket. 2014. december 31-én lejárt az Eszterházy Károly Főiskola korábbi akkreditációja. Így az elmúlt évben a MAB az elvárásai és a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei alapján értékelte az EKF-n folyó képzés, tudományos kutatás feltételeit. Ezzel összefüggésben vizsgálta az intézmény alaptevékenységét, működését, személyi és infrastrukturális ellátottságát, valamint minőségbiztosítását.

Az akkreditációs értékelés több hónapig tartó hosszú munkafolyamat. Ennek részét képezi az intézmény és karai önértékelésére alapozott helyszíni látogatás, melynek során a látogató bizottság az önértékelés realitását, a képzés tartalmi, személyi, kutatási és infrastrukturális feltételeit, a képzési folyamatot és annak eredményeit értékeli, és ennek alapján megfogalmazza akkreditációs javaslatát és minőségértékelését. A látogató bizottság az intézménytől független, minőségértékelésben jártas, felkészült szakértőkből álló testület.

2013 őszén a MAB jelezte Főiskolánk felé az akkreditáció eljárásrendjét. A munka az intézményi önértékelés, valamint a kari önértékelések dokumentációjának elkészítésével kezdődött, amelyet 2014. január végéig kellett elkészítenünk a MAB szempontrendszere szerint. Ebben számot adtunk az Intézményünk általános helyzetéről, kulcsfontosságú eredményeinkről az oktatás és a kutatás-fejlesztés, valamint gazdálkodás terén, továbbá a minőségbiztosítás gyakorlatáról. A közel 500 oldalas dokumentumot egy hattagú bizottság értékelte, majd 2014 márciusában három napon át tartó intézményi látogatás következett, amikor a Látogató Bizottság személyesen vette górcső alá az Eszterházy Károly Főiskolát. A vizsgálódás során többek között megbeszélést folytattak az intézmény és a karainak vezetőivel, a hallgatókkal, valamint öregdiákjainkkal, sőt még olyan munkaadókkal is, akik a Főiskolán végzett hallgatóinkat alkalmazzák. Ellátogattak a Karokra és a Gyakorlóiskolába is.

A látogatóbizottság a tavasz és a nyár folyamán elkészítette értékelő jelentését, amit a MAB plénuma elé tárt. Itt született meg a végleges akkreditációs határozat, amely többek között az alábbi megállapításokat tartalmazta.

Az intézmény a Nftv. szerinti képzési szerkezetben 9 képzési területen (bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, művészet, művészetközvetítés, pedagógusképzés, sporttudomány, gazdaságtudomány, társadalomtudomány, természettudomány), doktori képzésben 1 tudományterületen (bölcsészettudomány), emellett szakirányú továbbképzésben és felsőoktatási szakképzésben is szervez oktatást. Rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges állandó kutatói, oktatói karral.

A munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók 70 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. (Főiskolák esetében legalább egyharmad a minimális elvárás.)

Az előző akkreditációs értékelő jelentés óta megújult az intézmény informatikai rendszere, emelkedett a minősített oktatók aránya, fejlődtek az idegen nyelvi képzést biztosító szakok oktatási feltételei. A főiskola valamennyi szakán megvalósult a diplomás pályakövetés, amely lehetővé teszi egyrészt az oktatási tevékenység eredményességének felmérését, másrészt a munkaerőpiac igényeihez való rugalmas igazodást. A könyvtár állománya is folyamatosan fejlődik, kiemelten az olyan stratégiailag fejlesztendőnek tartott területekre, mint a természettudományok, a pedagógusképzés, az informatika. Megújult a minőségbiztosítási rendszer.

A főiskola elnyerte az Alkalmazott Tudományok Főiskolája kitüntető címet. (Ilyen minősítése legfeljebb két főiskolának lehet egyidejűleg. Az emberi erőforrások minisztere ezt a címet a Budapesti Gazdasági Főiskolának és az Eszterházy Károly Főiskolának ítélte oda a 2013-2016 közötti minősítési időszakra.)

Az intézmény valódi célja azonban évek óta az egyetemmé válás. Az ehhez szükséges teljesítésének programját 2010-ben Az Eszterházy Károly Főiskola eredményei és fejlesztési törekvései az egyetemi szervezetté átalakulás folyamatában című dokumentumban, eredményeit pedig 2014-ben Az Eszterházy Károly Főiskola fejlesztési eredményei az egyetemmé válás tükrében című dokumentumban tárta a fenntartó elé.

Intézményértékelő akkreditációs jelentés többek között deklarálta, hogy a főiskola teljesíti az egyetemmé válás feltételeit. Jelenleg 32 alapképzéssel, 35 mesterképzéssel (9 diszciplináris mesterszak, 26 tanári mesterszak), 15 osztatlan tanárszak (63 szakpár) valamint két doktori iskolával is rendelkezik, emellett két karán, a BTK-n és a TKTK-n is teljesülnek az egyetemi karokkal szemben támasztott jogszabályi, számszerű követelmények. A TTK is nagyon közel áll ehhez. Egy doktori iskolai törzstag hiányzik csupán ehhez.

A főiskolához 2013. július 1-jétől csatlakozott a sárospataki Comenius Kar, így jött létre a jelenleg öt karból álló oktatási struktúra. A csatlakozás eredményeképpen számos fejlesztés történt a sárospataki karon. Egy év alatt megduplázódott a hallgatói létszám. Új képzések indultak. A hagyományos tanító és óvodapedagógus szak mellett 4 felsőoktatási szakképzést és három tanári mesterképzést kínál a továbbtanulni szándékozóknak a sárospataki helyszínen.

A kutatási egységek a karokon különböző tudományterületekhez folyó kutatásokhoz kapcsolódóan jöttek létre. A régió gazdasági, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve a főiskola két tudásközpontot is működtet: az EGERFOOD Élelmiszertudományi Tudásközpontot és az Agria-Innorégió Tudáscenrumot. (Megjegyezzük, hogy a MAB intézményi látogatás óta intézményünkben megalakult az IoT Tudásközpont, EKF - Észak- magyarországi Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont.)

A főiskola tudományos potenciálja oktatóinak tudományos publikációinak formájában mutatkozik meg legnyilvánvalóbban. Az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) szerint az intézmény munkatársai az elmúlt öt évben 460 könyvet, 1863 könyvrészletet, 427 konferenciaközleményt, 1717 folyóiratcikket és 256 folyóiratban megjelent konferenciaközleményt jegyeznek – nem számítva az általuk publikált nem tudományos jellegű ismeretterjesztő munkát és oktatási segédleteket.

A vizsgált időszakban eredményes pályázati tevékenység folyt, 13,4 milliárd forintnyi pályázati forrás érkezett a főiskolára, amely a különböző jellegű infrastrukturális fejlesztésektől kezdve új oktatási kurrikulumok kidolgozásán át a hallgatói és oktatói szolgáltatások bővítéséig a legkülönbözőbb területeken tette lehetővé a fejlesztéseket.

A főiskola kiterjedt hazai és külföldi kapcsolathálóval rendelkezik, mind oktatási mind kutatási területen. Megújult a Nemzetközi Kapcsolatok Központja.

Az EKF gazdálkodása a példás gazdálkodási fegyelemnek, a szigorú takarékossági intézkedéseknek, másrészt a sikeres pályázati tevékenységnek köszönhetően stabil.

A minőségbiztosítás rendszere önértékelésen alapul, ami EFQM modellre épül. A képzési programok kialakítása és fejlesztése szabályozottan történik, képzési szabályzat rendelkezik az új szakok létesítésével és indításával kapcsolatban. Az intézmény törekszik arra, hogy képzési programjának kialakításánál, fejlesztésénél érvényesüljenek az oktatáspolitikai elvárások és a munkaerőpiaci igények. A képzési programok követése és rendszeres belső értékelése példaértékű. 2011-ben elindult a Tantárgyi Optimalizációs Program, 2013 őszén pedig a Tantervi Optimalizációs Program.

Az elmúlt években jelentős eredmények születtek a humánerőforrás fejlesztése tekintetében. Sikerült országosan is elismert oktatókat az intézménybe hívni. Az oktatók rendelkeznek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal.

Az intézmény vezetése a hallgatói önkormányzattal harmonikusan működik együtt. A hallgatók többségében elégedettek a főiskolával, annak működésével.

A főiskola a munkáltatókkal és a társadalom szereplőivel példaértékű kapcsolattartást alakított ki, a munkáltatók kiemelt figyelmet fordítanak az intézményre.

Az intézmény gondos, áttekinthető munka eredményeként született, jól átgondolt stratégiával rendelkezik.ű

Fotó: Serfőző Péter