Egy héttel a gödi Samsung-gyár mérgezéseiről szóló tényfeltáró cikkek után a kormányzati megszólalások továbbra is egymásnak ellentmondanak. Lázár János szerint „nem is volt évekig mérgező anyag a gyár levegőjében”, Menczer Tamás „teljes egészében hazugságnak” nevezte az erről szóló írásokat, míg Joó István úgy fogalmazott: a cikk „3-4 éves, jórészt nyilvánosan elérhető információk újracsomagolása”.

Gulyás Gergely a kormányinfón ennél óvatosabban fogalmazott: „nem tudom” és „nem emlékszem” – mondta arra a kérdésre, kapott-e korábban tájékoztatást a mérgezésekről, majd hozzátette: „én most az önök cikkét olvasva szereztem tudomást az összes olyan lényeges körülményről”.

Csakhogy a parlamenti dokumentumok mást mutatnak a Telex szerint.

Már 2020–2021-ben hatósági mérések jelezték, hogy a gyár egyes részein a levegőben az ipari korom és az NMP oldószer koncentrációja meghaladta a határértéket. 2021 novemberében pedig egy halálos munkahelyi baleset is történt: a jegyzőkönyv szerint „a próbaidős magyar karbantartó fiú nem volt tisztában azzal, hogy le kellene állítani a gyártósort… beszorult és súlyos sérüléseibe egy hét után belehalt”.

2022 júniusában az Átlátszó cikke már konkrét munkavédelmi hatósági jelentésre hivatkozva írta meg, hogy a dolgozókat mérgező anyagok belégzésének tették ki. Másnap Jámbor András parlamenti kérdést nyújtott be „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” címmel, kifejezetten ezekre a dokumentumokra hivatkozva. A válasz nem cáfolta a tényeket, csak annyit rögzített: a hatóság „a legmagasabb bírságot állapította meg”.

Közben a környezetvédelmi aggályok is erősödtek. 2022-ben független mérések lítiumot és NMP-t mutattak ki gödi kutakban, utóbbiról a szakértők jelezték: „természetes okokkal nem magyarázható” a jelenléte. A kormány válasza szerint viszont „a vízminőség megfelelő és a talajvíz nem szennyezett”. Azt, hogy a gyárból kerülhetett-e ki az anyag, érdemben nehezítette, hogy a monitoringkutakat már 2018-ban betemették.

Az Átlátszó később azt is feltárta: a katasztrófavédelem 2019 és 2023 között 39 alkalommal bírságolta meg a gyárat, összesen 101 millió forintra. Egy jegyzőkönyv szerint „több mint ezer munkavállaló került veszélybe”, egy másik pedig egy olyan tűzesetet írt le, ahol 36 akkumulátor gyulladt ki egy engedély nélkül használt épületrészben.

Mindezek ellenére a 2023 februári parlamenti vitanapon Orbán Viktor azt mondta: „Egy beruházást akkor lehet Magyarországon létrehozni, ha a hatályos jogszabályokat betartják… és én a legmagabiztosabban mondhatom, hogy minden ilyen szabályt az államigazgatás be is szokta tartatni a beruházókkal.” Majd hozzátette: „Nem igaz, hogy olyan szennyezést szabadít a beruházó Magyarország nyakába, ami az ott élő emberek életét ellehetetleníti.”

Néhány héttel később azonban újabb mérések kerültek elő: 2023 tavaszán volt olyan munkahely, ahol a dolgozó „a határértéket 275-szörösen meghaladó” nehézfém-terhelésnek volt kitéve. Az erről szóló határozat 2023 júniusában készült el, a nyilvánosság 2024 februárjában ismerhette meg.

Az ügy nyomán feljelentések, újabb parlamenti kérdések és ügyészségi vizsgálat indult. A hivatalos válaszok azonban továbbra is többnyire általánosságokkal élnek: „a hatóságok minden esetben a jogszabályoknak megfelelően végzik a munkájukat”.

A dokumentumok időrendje viszont egyre nehezebbé teszi azt az állítást, hogy a kormány „nem tudott” volna a gödi Samsung-gyár körüli súlyos munkavédelmi és környezetvédelmi problémákról. Az iratok alapján inkább az látszik: tudtak róla – csak nem lett belőle valódi következmény.

indexkép: MI, illusztráció