2021. június 15., Jolán Vid

Vélemény

Az önkormányzatok és a Nemzeti Együttműködés Rendszere

BARNA BENEDEK 2019.11.30. 00:00

Az erősen centralizált rendszerbe nem igazán férnek bele az önkormányzatok, hiszen azoknak van némi önálló hatalma. Persze akkor nincs probléma, ha egy település élén fideszes politikus áll.

 

Amikor nyolc ellenzékben töltött év után a Fidesz 2010-ben megnyerte a parlamenti választásokat, kihirdette, hogy nem pusztán új kormányt kíván alakítani, hanem új társadalmi rendet épít: a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER).


Ez az elnevezés azt sugallja, hogy a Fidesz által kialakított berendezkedés konszenzuson, közmegegyezésen alapul. A kormány kommunikációja kezdettől fogva azt is sulykolja, hogy ők a kétharmadukkal nem egyszerűen többségi véleményt képviselnek, hanem a közakaratot, és erre hivatkozva minden ellenállást letörnek, minden kritikát félresöpörnek. Politikai ellenfeleik pedig erre mondják, hogy diktatúra, de legalábbis autoriter rendszer épült ki.


Nyilvánvalóan pártállásunktól függ, hogy melyik helyzetértékelést fogadjuk el. De függetlenül attól, hogy a Fidesz vagy az ellenzék véleményét osztjuk a NER természetével kapcsolatban, egy dologban oldaltól függetlenül mindenki egyetérthet: a rendszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy minden területen erőteljesen központosítanak (elég, ha az oktatásra vagy a katasztrófavédelemre gondolunk).

 

Egy ilyen centralizált rendszerbe nem igazán férnek bele az önkormányzatok, hiszen azoknak van némi önálló hatalma. Persze akkor nincs probléma, ha egy település élén fideszes politikus áll, hiszen ő nyilván betagozódik a rendszerbe, és igazodik a központi irányvonalhoz. A bajok akkor kezdődnek, amikor független (gyanús) vagy ne adj’ Isten ellenzéki (Soros-bérenc) polgármestert választanak valahol – ezek az emberek ugyanis hajlamosak lehetnek rá, hogy ne fogadják el a kormány bölcs iránymutatását, és a maguk feje után menjenek.


A Fidesz számára tehát az a kívánatos, ha mindenhol az ő emberük ül a polgármesteri székben. Nem véletlen, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt elhangozhatott az akkori kormányszóvivő, Hollik István szájából az a kijelentés, hogy "az egriek isszák meg a levét", ha ellenzéki vezetője lesz a városnak. (Ez pedig egyáltalán nem egyedi eset, több fideszes politikusnak voltak hasonló mondatai, Kósa Lajos például kerek perec kimondta, hogy "elsősorban azokat a településeket segíteném, ahol a kormánypárti polgármesterjelöltek győztek".)

 

Az emberek tehát abban a tudatban választhattak, hogy a településük több forráshoz juthat, ha fideszes a vezetőjük (más kérdés persze, hogy ezek a pénzek mire mennének el). Éppen ezért nyilván nem rökönyödik meg senki, amikor azt olvassa, hogy milliárdokat osztanak szét egy olyan támogatás címén, amelyről az ellenzéki önkormányzatok nem is tudnak. Ahogyan az sem okozhatott különösebb meglepetést, amikor Kalocsa KDNP-s polgármestere a kormányzati támogatásokról szóló beszámolója végén mosolyogva belenézett a kamerába, és azt kérdezte a település polgáraitól: "Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk?" 

 

Fotó: Index


Azonban a kormány idén elkezdett forrásokat elvonni az önkormányzatoktól: elvették az iparűzési és az idegenforgalmi adót, a gépjárműadót, sőt nemrég már a plakátadót is. A július elején elfogadott 2021-es költségvetés szerint pedig jövőre is lesznek a településeket sújtó elvonások – sőt, a kormány egészen 2024-ig megsarcolná az önkormányzatokat. A rengeteg forrás kiesése pedig nyilván elsősorban az ellenzéki településeket sújtja, amelyek nem számíthatnak olyan segítségre, mint a fideszesek.

 

Közben ráadásul megszavaztak egy törvényt, aminek értelmében a kormány különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki, és ezeken a területeken a nagyberuházások felett a települések helyett a mindenhol fideszes többségű megyei önkormányzatok veszik át az irányítást. (A szabályozás értelmében egyébként a főváros és a megyei jogú városok területén, így Egerben sem lehetnek ilyen övezetek.)


A következő helyhatósági választások nagyon messze vannak, addig bőven lesz alkalom újabb forrásokat, esetleg feladat- és hatásköröket elvenni a települési önkormányzatoktól, illetve nagyobb hatalmat adni a megyei önkormányzatoknak. Hogy mi várható, azt még nem tudhatjuk, de nem lenne meglepő, ha folytatódna a jelenlegi tendencia. Az pedig elég egyértelmű, hogy a cél most mindenkinek a fejébe beleverni: jobb, ha nem ellenzéki a polgármestere. (Igaz, közben 2022-ben még lesz egy parlamenti választás is, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy esély lenne a kormányváltásra.)


Amikor Mirkóczki Ádám nemrég kilépett a Jobbikból, ezt így indokolta: "Eger nem szenvedhet hátrányt csak azért, mert jelen állás szerint a kormányhoz képest ellenzéki pártnak vagyok a tagja." A jelen helyzetben pedig könnyen előfordulhat, hogy a közeljövőben más ellenzéki polgármeseter(ek) is követi(k) a példáját, és inkább hagyják a pártpolitikát. Persze az igazi kérdés nem az, hogy a helyi vezetők hogyan reagálnak a NER felől érkező nyomásra, hanem hogy az ellenzéki szavazók engednek-e.

 

Amikor ugyanis jönnek az újabb helyhatósági választások, az ellenzéki voksolóknak valószínűleg ismét arról kell majd dönteniük, hogy hajlandóak-e a szavazatukkal (vagy legalábbis szavazásról való távolmaradásukkal) támogatni egy fideszes jelöltet, – függetlenül az illető személyétől –, vagy inkább a nekik szimpatikus jelöltet választják annak tudatában is, hogy a településük hátrányt szenvedhet, ha nem kormánypárti vezetője van. Viszont a tétek mindenképpen emelkedni fognak, hiszen az ellenzéki önkormányzatok a megnyirbált büdzséjükkel a korábbinál is szorultabb helyzetbe kerülhetnek. 2019-ben még sok helyen nem vált be a zsarolás, de ha így haladunk, bármi megtörténhet négy év múlva.

 

Csaknem 40 millió forintot vesz ki Eger zsebéből a kormány egy tollvonással

 

Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló