Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.
„Településrendezési szerződés megkötése nem indokolt.”
Ez a mondat gyakran fordult elő a 2024.02.22-i közgyűlés 10. napirendi előterjesztésében, konkrétan 19 darab egyedi kérelemből 8 esetben. Ez a napirend önmagában botrányosra sikeredett; Eger polgármestere Eger Alapokmányát mondhatni meghekkelve, közgyűléssel hozatott döntést az Urbanisztikai, Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság jogkörét elvonva. A napirend mindössze 45 másodpercig tartott szavazással együtt.
De lássuk csak, mi is az a településrendezési szerződés (továbbiakban TSZ).
Ez a jogi konstrukció az önkormányzat és a területfejlesztésben érdekelt magán-, vagy jogi személy által kötött, mindkét fél számára előnyös szerződés. A TSZ-ben elő lehet írni feltételeket, amelyek teljesítéséhez kötött a településrendezési eszköz alkalmazása, ezáltal az ingatlanfejlesztő által kívánt célnak a helyi önkormányzat részéről történő elfogadása.
Az ingatlanfejlesztés szó önmagában is érzékelteti, hogy az önkormányzat által vállalt jogalkotási folyamat végeredményeként értéknövekményt ér el az érintett ingatlan, pusztán a jogi környezet kedvezőbbé tételével. Ezért cserébe Önkormányzat teljes joggal kérhet kompenzációt a fejlesztőtől, de csak olyat, ami a vállalt kötelezettség és a megvalósuló településrendezési cél között településfejlesztési vagy településrendezési összefüggést mutat.
Konkrét példával illusztrálható, hogyan is működik ez a gyakorlatban. Időben nem megyünk messzire, 2022-ben indult, több részterületet érintően településrendezési eszközök módosításának eljárása, számszerűen 17 részterületből 10 esetben kötöttek TSZ-t, jellemzően a tervezési feladatok elvégzésére, mindösszesen 2.854.000,- forint+ÁFA összegben.
Volt azonban egy részterület, aminek a történetét a politikai hangulatkeltés vakvágányra vitte, és ez a Galagonyás lakópark esete. A politikai történetszál ismertetésébe nem bonyolódva a TSZ irányából közelítem meg az esetet. A területet érintő övezeti átsorolás paramétereinek meghatározása több fordulós tárgyalás során alakult ki a szakbizottságban, mely a kedvezőtlen gyakorlattal szemben ténylegesen zöldövezeti lakópark építését követelte volna meg. A TSZ-ben ezen kívül további fejlesztéseket is előírt Önkormányzat, melyeket ingatlanfejlesztő vállalt:
Galagonyás utcában járda kiépítése a Mátyás király útig (cca. 600 fm);
Csordás utcai szakaszon járda kiépítése (cca. 100 fm);
Galagonyás utcában kerékpárút kijelölése a Mátyás király útig;
Buszmegálló létesítése a Galagonyás utcában a Volán egyeztetés eredménye szerint;
Deméndi úti kicsatlakozás megvalósítása
A végszavazásnál a képviselők populista énje felülkerekedett a racionális településgazdálkodási szempontokon, és nemmel szavaztak a fentebb sorolt - százmilliósra becsült összegű - településfejlesztési lehetőségre is. Ennyivel lett szegényebb Eger költségvetése.
A példa a balul sikerült végkifejlet ellenére megmutatta, hogy lehet kialkudni olyan kapcsolódó fejlesztéseket, amik a környéken élőknek is jobbá teszik életkörülményeit.
A Városvezetés a 2022. novemberében indult településtervvel, annak komplexitása és teljes településre kiterjedő hatálya ellenére az előző körben elindított településrendezési eljárást kenterbe verve csupán egy év leforgása alatt szándékozott az új rendeletet megalkotni. A településterv alkalmat kínált volna a baljós demográfiai tendenciák miatt is a településfejlesztési koncepció aktualizálására , azonban erre nem mutatkozott szándék, nem úgy az egyedi módosítási igények befogadására. Azonban ennek módját önkormányzati rendelet szabályozza, melyet akár még tartani is lehetett volna az egy éves eljárási időszakban, de inkább a véleménynek álcázás trükkjét választotta a hivatal, amit azonban a Bizottság nem tolerált; az eljárásrendben nem lehet kivételezni senkivel.
A polgármester nem így gondolta, és a közgyűlés elé terjesztette az „Előterjesztés Eger Megyei Jogú Város Településtervének Államigazgatási és partnerségi véleményezési szakaszának lezárása során hozott VUKKB döntés kiegészítéséről” című napirendet a februári közgyűlésen, mely nem is annyira kiegészítése, mint inkább megkerülése volt a bizottsági döntésnek. Ezzel úgy tűnik, hogy a TSZ-ek jelentette településfejlesztési forrásokról való lemondást is megszavaztatta közgyűléssel, mondhatni kollektivizálva a gondatlan gazdálkodás esetét.
Lássuk tehát a településterv pénzügyi mérlegét:
Tervezési díj, mely közpénzből fizetendő: ~50 millió forint +ÁFA
Tervezési díj, melyet kérelmezők fizetnek: 0, azaz nulla forint.
Településfejlesztés, melyet kérelmezők fizetnek: 0, azaz nulla forint.
Az előzőkörös településrendezési eszközök módosítási csomaghoz képest is ez pénzügyileg hatalmas érvágás Eger költségvetésének.
És akkor lássuk, miért is veti föl mutyi gyanúját a településrendezési szerződések elhagyása?
Pár napja jelent meg a hír, hogy a Rádi Pékség játszóteret adományozott Farkas Attila alpolgármester választói körzetének 2 millió forint értékben.
Nem kell csodálkozni, a „Településrendezési szerződés megkötése nem indokolt.” önkormányzati kegy egyik haszonélvezője a Rádi Pékség Kft., mely Kistályai úti telephelyének 40-ről 50%-ra történő beépítésének, valamint a maximális épületmagasságot 7,5-ről 9,5 méterre növelésének lehetőségéhez juthat hozzá szinte ingyen. Vagy fogalmazzunk úgy, hogy Eger költségvetése nem lesz gazdagabb általa, viszont alábbi beépítés és utcakép csak zsúfoltabb képet fog mutatni.
Természetesen a játszótérfejlesztés nem tekinthető a településfejlesztési céllal összefüggő fejlesztésnek, így a TSZ-be nem is lehetne foglalni. Mi ez, ha nem win-win buli alpolgármesternek és ingatlanfejlesztőnek egyaránt? Sokmilliós bukó a város egészének, mert „Településrendezési szerződés megkötése nem indokolt.”
A napirendben lévő furcsaságokat további részekben boncolgatjuk. Folyt.köv.
