2024. április 20., Tivadar

Vélemény

#eger #lakosság #népességfogyás

AGGRIA: egykor volt hős város bukásának szomorú jövendölése

Punyi Imre 2023.10.11. 08:24

 

A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk. 

2022. október 1-i állapotot rögzítő népszámlálási adatok alapján szándékoltan provokatív következtetéseimet fejtem ki alább a jelenleg folyó Településterv készítés apropóján, mely folyamat részeként október 16-án tartandó VUKKB rendes ülésén kerül terítékre a terjedelmes anyag, majd ezt követően a Közgyűlés is tárgyalja azt.

 

Eger lakosságszáma (ezer fő) 1870-től napjainkig és azon túl is becsülve (forrás)

 

 

A Településtervek elkészítése minden magyar településnek két éve hatályos kormányrendeletben előírt kötelezettsége. Erre 2027 nyaráig van lehetősége a településeknek, Eger mégis gyorsan a tettek mezejére lépve 2022. novemberében döntött a folyamat elindításáról, 2023. márciusában tervező is került a feladat elvégzésére.

 

2023. áprilisában a lakosság is tehetett javaslatot írásban a Településtervhez. 2023. év során a képviselőknek tartottak zártkörű fórumot a téma kapcsán több alkalommal, jómagam a ez év szeptember 12-én vehettem részt szakbizottsági tagként az egyiken úgy, hogy a Településtervek egyeztetési anyagába (746 szöveges oldal, 55 térképi anyag) egy héttel korábban tekinthettünk be.

 

A szeptemberi közgyűlésen képviselőink megszavazták a feladattervüket, ezek alapján a Településterv 2024. februárban hatályos joganyag lesz.

 

A Településterv mindazon helyi településfejlesztéssel kapcsolatos joganyag, mely a stratégiától kezdve a részletekbe menő helyi építési szabályozásig mindent magába foglal.

Ez egyrészről egy már meglévő terjedelmes, és szerteágazó dokumentációhalmaz új rendszer szerinti összerendezését is jelenti, ugyanakkor magába kell foglalja azokat a témába vágó folyamatokat is, amik az elmúlt és közeljövőben várható időszakban felvetődnek, és amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak akár az egész város, de akár a vonzáskörzetének életében is.

 

Ilyen az elkerülő/tehermentesítő út; a Felnémet-Eger-Füzesabony vasútszakasz tram-train (egri HÉV) hasznosítása; vagy a tervezett IMCS leendő helyén építendő élelmiszerüzlet, hogy csak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyeket említsem a közelmúltból.

 

De ezeken túl a közelmúltban láttak napvilágot a 2022-es népszámlálás részletes (de nem eléggé) adatai, melyek lesújtó képet festenek a város jelenéről, de előrevetítik a katasztrofális jövőjét is.

 

Előre kell bocsátanom, építészként csak mint lelkes amatőr foglalkozom a népszámlálási adatok elemzésével. Deklaráltan vitaindítónak, vitathatónak, cáfolhatónak, korrigálhatónak tartom az alábbi okfejtéseimet, minden esetre azt remélem, hogy a város jövőjéről minél többen kezdenek gondolkodni a nyers valóságból kiindulva.

 

Eger MJV Településfejlesztési Koncepciója 2014-ben született, mely a jelenlegi településfejlesztési stratégiának is az alapja, és a készülő Településterv integratív része. Ebben ez szerepel:

Társadalmi jövőkép 2030-ban: Eger adottságainál fogva nyitott, fiatalos, az aktív szabadidő eltöltéséhez lehetőséget biztosító, az itt tanulók jelentős részét a város életébe bekapcsoló, az ide munkát végezni érkezőket letelepedésre ösztönző város.

A jövőképünk rosszul öregedett; a jelenkor valósága homlokegyenest ellentétes irányt vett:

 

Ebből kiolvasható, hogy Eger -minként ez az egész országra, sőt a fejlett fogyasztói társadalmak mindegyikére igaz- fokozatosan elöregszik. Nagyobb baj, hogy a fiatal, aktív társadalmi rétegek is rohamosan hagyják el városunkat (vagy/és beleöregszenek a következő korcsoportba).

Különösen kellemetlen, hogy a lakosságszám csökkenés az elmúlt évtizedben már 13%-ra ugrott (2001-2011 között „csak” 2,4% volt).

De hogy a kényelmetlenséget fokozzam ezeket a tendenciákat kivetítettem a következő népszámlálás időpontjára (érdekes lesz majd összehasonlítani ezzel tíz év múlva):

 

De ez nyilvánvalóan egy fikció, mert ha nem történik központi beavatkozás kormányzati és önkormányzati szinten, akkor ez egy fenntarthatatlan társadalmi struktúrát fog eredményezni a jelenlegi keretrendszerben (nyugdíj-, egészségügyi rendszer).

 

Hogy a képet némileg árnyaljam, a város vonzáskörzetét is megnéztem, alább táblázatban a lakosságszám mellett a lakásállományt is feltüntettem:

 

 

Ezekből az adatokból kiderül Egert illetően egy érdekes ellentmondás; amíg a lakosságszám 11 év alatt 13%-kal csökkent, addig a lakásállomány 4%-kal nőtt. A furcsaságot csak fokozza, hogy a fogamzóképes korosztály csökkenése duplája százalékosan a teljesnek, vagyis gyorsuló a gyerekvállalásra képes korosztály „eltűnése”. Tehát a fiatal korosztály megtartása nagyon nem sikerül, annak ellenére sem, hogy új lakás szép számmal épül, de a jelek szerint nem a fiataloknak. De akkor kik veszik az ingatlanokat, és hová tűnnek a fiatalok Egerből?

 

A vonzáskörzetbe tartozó községek adataira tekintve elmondható, hogy a demográfiai adatok a vizsgált időszakban stagnáltak, ez a jónak mondható falusi tendencia viszont sajnálatos módon Eger kárára is történhetett.

 

Ennek a „helyi belső migrációnak” okozója lehet a falusi CSOK bevezetése, mely az egyébként is olcsóbb falusi ingatlanokat vonzóbbá tette a magas egri ingatlanárakkal szemben, amelyet az elmúlt évtizedek túlfűtött gazdasági konjunktúrája minimum megduplázott.

 

Arra vonatkozó adataink nincsenek, hogy ezek az agglomerációban költöző fiatal családok milyen mértékben kötődnek Egerhez, de vélelmezhető, hogy az oktatási intézményeket, egészségügyi ellátást, munkahelyeket, szórakozási lehetőségeket igénybe veszik, tehát ezer szállal kötődnek Egerhez, ami viszont főleg a közlekedés okozta problémákat fokozza.

Nagyon fontos lakhatás kapcsán egy olyan jelenséget megemlíteni, amiről konkrét adataink nincsenek, illetve nem tudni, hogy a zártkerti lakhatás -ami jogilag nem megengedett- miként jelenik meg a statisztikában. Egy biztos, a magas városi ingatlanárak nem csak a falvakba üldöznek sokakat, hanem a szocializmusban létrehozott, várost övező hétvégi házas területekre is.

 

Ez a jelenség ezidáig radar alatt maradt, pedig egyre fokozódó problémákat halmoz: szemétszállítás nem megoldott, az ellenőrizetlen kútfúrások, a szennyvízkezelés milyensége potenciális veszélyt jelent az ivóvízbázisra, településképileg és tájképvédelmileg kedvezőtlen a beépülés, az infrastruktúra fejlesztésre egyre fokozódó lakossági igény az önkormányzatra nehezedik.

 

A Településterv ezekre, kevés és - véleményem szerint - rossz választ ad.

 

Ezeket a dolgokat mérlegre téve Eger Önkormányzatának szembe kell néznie a problémákkal; a Településterv aktuális megalkotása kapcsán a társadalmi folyamatokat mélyen elemezve valós és megvalósítható, sőt fenntartható településfejlesztési koncepciót kell megalkotnia, és a településtervezőket ezeknek a stratégiáknak a mérnöki megoldásával megbíznia.

 

A hosszútávú beruházások esetén figyelnie kellene, hogy a majdani igények vajon ténylegesen szolgálják-e azokat. Példának okáért az elkerülő/tehermentesítő út megvalósítása alsó hangon 10 év múlva lesz várható. Kik lesznek, és mennyien akik a reggeli csúcsforgalomban iskolába, munkába igyekezve kerülnék erre a várost?


Mi lesz a társadalom mobilitásának jövője? Lesz-e társadalmi mobilitás?

 

Agria lakosságszáma a II. világháború után 32 ezer fő volt. Azt követően a Ratkó-korszak diktátumaival, az erőltetett iparosítással, lakótelep-építéssel a város lakosságszáma növekedésnek indult, és a rendszerváltás körül elérte a csúcsát 61 ezer fővel. Azóta a város demográfiai mutatói egyre rosszabbak, még húsz év, és Eger elmondhatja magáról, hogy 100 év múltával a lakosságszáma ugyanakkora lett. De annak a társadalomnak már nem egy fiatal, szaporodásra ösztökélhető generáció fogja a gerincét alkotni; más lesz az a város: Aggria.

 

Punyi Imre, Városi Urbanisztikai, Klíma-, és Környezetvédelmi Bizottsági tagja

 

indexkép: Getty Images

 

Támogasd a hatalomtól független újságírást!

Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így.

Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét.

Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004.

Köszönjük!

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló