A bizottság nem támogatta a vasútállomás melletti áruház tervét

2023.09.18-i ülésén a Városi Urbanisztikai, Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság (VUKKB) a Vasút utcai élelmiszerüzlet (nem áruház, nem üzletház) építési lehetőségére jogalapot teremtő szabályozási terv elvi módosítását nem támogatta (1 fő nemmel szavazott, 3 fő tartózkodott, 1 fő igazoltan távol-maradt). Korábban hírt adtunk mi is erről a tervről.

Mondhatnánk, minden marad a régiben, a lédózerólt borkombinát, a kátyúkkal teletűzdelt macskaköves út, a kevéske parkoló; Eger egyik szégyenfoltja.

Van mit szégyellni, azonban a VUKKB döntését nem. Alább megpróbálom feltárni, hogy mi vezetett a döntéshez, hogy mik a mélyben lappangó valódi okok.

Tény, hogy a Vasút utca háborús állapotokat idéző kinézetéből egy kimozdulást jelentene a tárgyi telek beépítése, a semmitől a valami irányába elmozdulni egy pozitív fejlemény.

Punyi Imrét, a bizottság külsős tagját kérdeztük a témában:

Miért akasztották meg a tervtanácson is átjutott épület útját?

Mert nem az épülettel van igazán bajunk (azért van) - aminek a zsűrizése nem is feladatunk - hanem a telek sorsát végérvényesen eldöntő beépítéshez kért hozzájárulással. Ha ugyanis az előterjesztésben felkínált két döntési javaslat bármelyikét megszavazzuk, azzal végérvényesen eldöntöttük volna, hogy a telek kikerül az Intermodális Csomópont (IMCS) akcióterületéből.

De hát miért nem része eleve ez a fél hektáros terület az IMCS-nek?

A Barkóczy utcai buszpályaudvar buszforgalma súlyosan gátolja a belváros gépjármű-közlekedését, mérgezi levegőjét. Az IMCS lényegi funkciója a busz- és vasúti pályaudvar összeházasítása, ami elemi érdeke Eger egészének, tehát közérdek. Ezzel a közérdekkel az IMCS-t tervező is tisztában volt, a magyar állam a beruházással a NIF Zrt.-t bízta meg (ami azóta megszűnt, feladatait a Lázár János vezette Építési és Közlekedési minisztérium vette át), amely feladata volt a terveztetés, illetve az infrastrukturális feltételek biztosítása, így a tervezett beruházáshoz szükséges területek megszerzése.

Tudni kell, hogy 2018-ban a kormány az addigi grandiózus IMCS koncepció visszafaragása mellett döntött (költségcsökkentés nettó 5,2 milliárd ft-ra) Eger vonatkozásában, így egy szerényebb (léptékhelyesebb) koncepció mentén indult meg a településtervezés, azonban még mindig cél volt a központi pályaudvar kitelepítése a belvárosból az IMCS-be.

Amennyire az elmondásokból és interneten fellelhető iratokból megtudható, az IMCS-tervezés időszakában, annak is a legvégén derült ki, hogy a tárgyi félhektáros terület megvételére nem kerül sor. Erről tanúskodnak a 2021.03.03-i keltű tárgyalási jegyzőkönyvek (19.oldaltól):

A múlt héten jutott el hozzánk olyan információ, hogy a NIF Zrt. nem tart igényt a volt borkombinát telkének maradék 2/3 részére. Nem lát esélyt arra, hogy ezt a telket a későbbi ütemezés során megvásárolják. Az Önkormányzat a jelenlegi anyagi helyzetét tekintve szintén nem fogja tudni megvenni ezt a telket, ezt mondja az életszerűség. A mi problémánk az az, hogy szabályozási tervi javaslat ránk nézve kötelezettségeket jelent. Tudni illik ezt a telket 5 éven belül valakinek meg kell vennie a tervezett következő ütemre.

Ugyanebben a pakkban vélhetőleg a terület kapcsán a következő bejegyzés olvasható:

A folyamat lezárását követően már nem vehetők figyelembe azok a kérések, amelyek nem jogszabályi ütközésen alapulnak, új koncepció felállítását jelentik, új terveket igényelnek:

A fejlesztő véleményében megfogalmazott kérés szerint az Intermodális vegyes területfelhasználás helyett a telkére intézményi vegyes terület-felhasználási besorolást kér. Ez az Intermodális Csomópont II. ütemének elvetése a jelenlegi módosítás alapját képező programot írja felül, terület-felhasználási és szabályozási szintű változást jelent, vagyis új tervmódosításokat igényel, (…)

Az I. ütem és a II. ütem megvalósításának semmilyen kapcsolata nincsen (időben 10-20 év is lehet a két ütem között)

Újabb kérés az önkormányzat részéről: A buszpályaudvar északi oldalán a közvetlen határos telek kikerül a szabályozásból. A telekrész fejlesztési programhoz kötött, építési övezeti besorolást nem kap.

Érdekesség, hogy a településrendezési eszközök módosításának partnerségi folyamatában hivatalból részt vett az akkori állami főépítész, aki az aktuális élelmiszerüzlet építész tervezője. A településrendezési eszközök 2021 nyarán, a covid-vészhelyzet idején váltak hatályossá, az erről szóló Polgármesteri határozat kelte 2021.VI.11. Ebben a városi buszpályaudvar említésre került; hosszútávon, két ütemben megvalósítva. Ekkor már a szabályozási terv így nézett ki:

A Helyi Építési Szabályzatban még a mai napig fellelhető a buszpályaudvar II. ütemére vonatkozó rész, nevesítve a Barkóczy utcai buszpályaudvar.

Nos, ez a „Területfejlesztési program igényű terület besorolás” az építési jogot nem keletkeztet automatikusan, a beépítést lehetővé tevő helyi építési szabályok módosítása szükségeltetik hozzá, akár még annak a lehetőségét is magában hordozhatja, hogy a buszpályaudvart befogadja.

Mitől függ, hogy a közérdekű buszpályaudvar, vagy a magánberuházás keretében megvalósuló élelmiszerüzlet épül-e meg?

Pénz. Annak realitása, hogy IMCS épüljön Egerben (akár a kisebb decentrumi, akár a teljes buszpályaudvarral együtt) 5-10 éven belül, szinte semmi. A pénz a magánberuházónál van, ámde profitot termelve akarja azt forgatni. A pénze meg csak áll a telekben, eladni nem tudja mert köznek nem kell eléggé, más meg nem venné, hiszen nincs építési jog rá. Ez se hosszan fenntartható állapot. Döntést kell hozni, nem is akármilyen következményekkel járót.

Közérdek vagy magánérdek?

Mindeközben telek tulajdonosa (Harmati-Holdig Vagyonkezelő Zrt.) - aki vélhetőleg folyamatosan tárgyalásban lehetett a NIF Zrt. - vel az eladásról - jó pár beépítési tervet nyújtott be élelmiszerüzlet főfunkcióval a Települési Tervtanácshoz: 2018.09.28., 2018.11.09., 2020.10.22., majd a közelmúltban kettőt 2023.05.08.(kárászéletűnek bizonyult többszintes vegyes-funkciós verzió, ami az országos tervtanácsot is megjárta), 2023.08.03. Ez utóbbiakat jegyzi jó hírű Fajcsák Dénes egri építész, egykori állami főépítész, aki tapasztalatból tudhatja milyen a közérdeket és/vagy a magánérdeket szolgálni.

A telek köztulajdonba vételének kísérletéről nem tudni semmit, nem tudható mekkora vételárat kért a tulajdonos, nem tudni, szóba jött-e a kisajátítás lehetősége, tekintve az IMCS projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. Láthatóan igény nem nagyon mutatkozik a vételre, hát el is fogyhatott a tulajdonosi türelem.

Párhuzamosan folyt az IMCS tervezése (200 millió ft), valamint élelmiszerüzletek tervezése az IMCS-n belül a városi buszpályaudvar II. ütemének szánt telken. 

Nem vagyok bennfentes, minden részlet tudója, mozaikokból próbáltam összerakni a történéseket, így a tévedés jogát fenntartom magamnak. Sőt, jelen írásommal elérni kívánt cél, hogy minden egrinek tudomása legyen a teljes kirakósról, átlássa mi, miért történt és fog történni. Remélem, hogy a titkok tudói is megszólalnak a témában és árnyalják a képet, addig, amíg az tisztán nem fog látszani.

Mi várható a jövőben?

Reményeim szerint az, amit a bizottsági ülésen is elmondtam, a terítékre kerülő Településtervek tárgyalása, ahol többek között tisztázható, hogy a városnak mi a célja a tárgyi telekkel; ki lakja be azt? A közérdek vagy a magánérdek. És annak mi az ára, és ki fizeti ki? Eger fejlődésének útja a szétszakított buszpályaudvar?

Súlyos kérdések ezek, amiket meg kell válaszolni előbb-utóbb őszintén az egrieknek.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a tisztelt egriek figyelmét, hogy kérdésre, véleményalkotásra nekik is lehetőségük lesz a településtervek kapcsán tartandó lakossági fórumokon személyesen. De írhatnak akár a döntéshozóknak is!