Az elmúlt hetekben látványosan felerősödött a politikai kommunikáció Egerben és a választókerületben: helyi kormánypárti kiadványok és felületek több, éles hangvételű állítást fogalmaztak meg dr. Bódis Péter kampányfőnökéről és annak környezetéről. Az ügyre maga az érintett politikus is reagált közösségi oldalán.

Szerkesztőségünk annak járt utána: mi az, ami tényszerűen igazolható ezekből az állításokból, és hol kezdődik a politikai narratíva.

A Kongsberg-szál

A kampány egyik központi eleme a Kongsberg Hungária Kft. köré épített történet. A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján azonban több fontos körülmény tisztázható:

• A vállalat a norvég Kongsberg Defence and Aerospace 100%-os magyar leányvállalata
• A cég vezetője 2012 óta Kürtös László, alkalmazotti státuszban
• A társaság működése inkább projektkoordinációs jellegű, nem klasszikus profitorientált modell

A kormányzati kapcsolatokkal kapcsolatban nem találtunk bizonyítékot közvetlen kormányzati szerződésekre. Nincs adat arra sem, hogy Kürtös László szerződéskötési jogosultsággal rendelkezett volna és nem igazolható személyes anyagi haszonszerzés sem magyar, sem nemzetközi szerződésekből irányába.

A Kongsberg neve Magyarországon elsősorban a NASAMS légvédelmi rendszer kapcsán ismert, amelyet a norvég cég és egy amerikai partner szállított a honvédség számára. A rendszer a haderőfejlesztés egyik kiemelt eleme volt, és több hivatalos kommunikáció is pozitív mérföldkőként hivatkozott rá. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy Kürtös László szerepe a nyilvános adatok alapján mindössze a projekthez kapcsolódó, szakmai jelenlétre korlátozódik.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű honvédelmi beszerzése volt Magyarországon a NASAMS légvédelmi rakétarendszer rendszeresítése.

A NASAMS rendszert a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon közösen fejleszti és szállítja. A rendszer egyik fontos eleme az AMRAAM rakéta, amelyet a Raytheon biztosít – ezt a típust használják a Magyar Honvédség Gripen vadászgépei is.

A Honvédelmi Minisztérium kommunikációjában a beszerzés egyértelműen pozitív mérföldkőként jelenik meg: a hivatalos álláspont szerint a NASAMS rendszer ugrásszerű fejlődést hoz a hazai légvédelem képességeiben. A projektet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is kiemelten kezelte, több alkalommal beszámolva annak előrehaladásáról.

Harci tapasztalat: ukrán példa

A rendszer hatékonyságát illetően a szakirodalomban leggyakrabban az ukrajnai alkalmazás jelenik meg referenciaként. A nyilvánosan elérhető információk szerint a Nyugat által Ukrajnának átadott NASAMS rendszerek kiemelkedő hatékonysággal védik az energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrát az orosz légi támadásokkal szemben.

Ez az úgynevezett „harci tapasztalat” az egyik legfontosabb érv a rendszer mellett – melyek az ukrán alkalmazásból származnak.

Egy magyar szereplő a háttérben

A projekt egyik érdekes aspektusa egy magyar szakember, Kürtös megjelenése a nyilvános felületeken. Elérhető információk szerint jelen volt a NASAMS rendszer magyarországi átadásán, és feltűnik a honvédelmi miniszter által közzétett videók háttérszereplőjeként is.

Emellett több, a honvédség hivatalos kommunikációs csatornáin megjelent bejegyzésben is szerepel, ami arra utal, hogy a projekt során valamilyen szakmai vagy projektalapú szerepet töltött be.

A közösségi médiában maga is többször megosztotta ezeket a tartalmakat, hangsúlyozva, hogy büszke arra, hogy szaktudásával hozzájárult a Magyar Honvédség fejlesztéséhez.

kép: honvedelem.hu, KürtösLászló bal oldalon, hátsó sor, kék öltönyben,Szalay-­Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter az első sorban, balról a második

Személyes kapcsolatok: egy fotóból narratíva?

A kampányanyagok visszatérő eleme egy állítólagos kapcsolat Kürtös László és Ruszin-Szendi Romulusz között. Az állítás alapja egy közös fotó, amelyen dr. Bódis Péter, Kürtös László valamint Ruszin-Szendi Romulusz együtt szerepelnek. Forrásaink szerint a kép egy egri fórum utáni, többfős vacsorán készült. Nem találtunk olyan információt, amely tartós vagy szoros kapcsolatot igazolna a felek között.

További fontos körülmény, hogy a NASAMS-szerződés idején nem Ruszin-Szendi, hanem Korom Ferenc volt a vezérkari főnök és a beszerzési folyamatban más szereplők (pl. a Védelmi Beszerzési Ügynökség vezetése) voltak illetékesek. A szerződés aláírásakor az a dr. Maróth Gáspár képviselte a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ), aki azóta a Zalaegerszegen hadiipari gyárat építő Rheinmetall-nál folytatta pályafutását a VBÜ-től való távozása után a LinkedIn nyilvános adatai szerint.

További pikáns részlet, hogy korábban a Rheinmentalltól vásárolta a Magyar Állam többek között a LYNX gyalogsági harcjárműveket, aminek beszerzésénél szintén Maróth járt el. 

A tényleges ukrán-szál

A vizsgálatunk során nem találtunk bizonyítékot Kürtös László és ukrán szervezetek közötti kapcsolatra. Az erre utaló kormánypárti állításokat semmilyen ellenőrizhető forrás nem támasztja alá, csak sejtetések.

Helyi politikai szerep és háttér

Kürtös László 2019 óta független önkormányzati képviselőként tevékenykedett Egerszóláton, 2024-ben független polgármesterjelöltként is indult ugyanott. Később lemondott mandátumáról, mert politikailag a TISZA irányába köteleződött el, 2025 óta pedig rendszeresen fogalmaz meg kormánykritikus véleményeket a közösségi médiában.

Egy kampányban idézett bejegyzésében, amiben a (korábban az ország többi választókerületéhez hasonlóan megrendezett) előválasztás helyi jelöltjeiről fogalmazott meg álláspontot. A teljes szöveg nem általánosító vagy kirekesztő állításként értelmezhető, inkább egy konkrét politikai helyzet értékelése. Ez az álláspont természetesen vitatható, azonban nem azonos azzal az egyszerűsített formával, ahogyan a kormánypárti kampányanyagokban megjelent

Az érintett reakciója

Kürtös László szerkesztőségünk megkeresésére röviden reagált:

„A propaganda által terjesztett hazugságokra nem kívánok reagálni. A szükséges jogi lépéseket megtettem.”

Azt is jelezte, hogy már nem áll munkakapcsolatban a Kongsberggel, hogy teljes mértékben a kampányra tudjon koncentrálni.

Az ellenőrizhető információk alapján tehát kampányban megjelent állítások jelentős része nem bizonyítható, ami pedig igen, az nem volt titok. A kampánytechnikák segítségével több esetben kiragadott, felnagyított vagy sugallatokra építő állításokkal találkoztunk, így aztán nem igazolható sem kormányzati szerződéses kapcsolat, sem személyes haszonszerzés, sem nemzetközi háttér

A jelenlegi adatok alapján inkább egy politikai kommunikációs eszközként felépített narratíva rajzolódik ki, mintsem tényalapú kritika.

Külön figyelemre méltó, hogy a támadások nem közvetlenül a jelöltet, hanem annak kampányfőnökét célozzák. Ez arra utalhat, hogy a politikai vita fókusza tudatosan tolódik át a közvetett szereplőkre.

A kérdés így már nem csak az, hogy mi igaz az állításokból – hanem az is: miért pont ezek kerültek a kampány középpontjába.