Csőtörés a Felsővárosban - VIDEÓ és FOTÓK
Több mint hét hónapon keresztül, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát – írja a Direkt36 legfrissebb cikkében.
Az újságíró telefonszáma felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Ez ugyan még nem bizonyítja, hogy fel is törték a telefonját, ám a készüléket az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével meg is vizsgáltatták, és beigazolódott a gyanú.
Washington Post: valóban a magyar állam vásárolta meg az izraeli kémprogramot
Az izraeli NSO Group cég körüli oknyomozásban részt vevő Washington Post külön cikkben foglalta össze a Magyarországot érintő megfigyelési botrány részleteit. Az első bekezdésben kifejtik, hogy a kommunista érában még egymást jelentették fel az emberek a titkosszolgálatnak, ezt a módszert pedig most a technológia váltotta olyan szempontból, hogy a Pegasus nevű szoftverrel mintegy 300 magyar telefonszámot hallgatott le illegálisan a magyar kormány.
Az elemzésből az is kiderült, hogy Csikász Brigitta és Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója telefonjának megfigyelése egy nap különbséggel kezdődött.
Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik
– mondta a lapnak Csikász, aki azt is megjegyzte, hogy már jó tíz éve figyelmeztették, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A riporter a 2019-es időszakban az Átlátszónál dolgozott, azóta a Blikkhez távozott.
Megfigyelése idején például olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Pegasust forgalmazó izraeli NSO alapítója, Shalev Hulio a múlt héten egy izraeli rádióműsorban arról beszélt hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint annak elkövetője többé nem férhet hozzá a kémprogramhoz. Az NSO alapvetően azt kommunikálja, hogy csakis állami szervekkel üzletel.
Varga Judit valóban szeretett volna kihúzatni egy kérdést és egy választ a a megjelenés előtt álló interjúból
Korábban mi is beszámoltunk a hírről, hogy Varga Judit interjút adott a Le Monde nevű francia lapnak, amiben azt firtatták, hogy adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére. A konkrét kérdés így hangzott: Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy (politikai) ellenfelet), elfogadná-ezt a kérést?
A technikai elemzésben szereplő adatokból kiderül, hogy vannak összefüggések Csikász és több más magyar újságíró megfigyelése között. Mint írják, a Pegasus gyakran az iPhone üzenetküldő applikációján, az iMessage-en keresztül fertőzi meg a telefonokat, méghozzá úgy, hogy a telefon használója számára észrevehetetlen módon üzeneteket küld a készülékre. Csikász esetében előfordult, hogy egy alkalommal ugyanarról, a Pegasushoz kötődő iMessage-fiókról indítottak támadást a készüléke ellen, amelyről Szabó András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársainak telefonját is feltörték.
A cikkben ugyan nem mondják ki egyértelműen, hogy mi lehetett a megfigyelés célja, de több lehetőség is szóba került:
– 2019 áprilisa és 2019 novembere között Csikásznak egyetlen nagyobb projektje volt az Átlátszónál, egy 12-13 részes cikksorozat, amely az európai uniós pénzekkel kapcsolatos, visszaélésgyanús ügyeket mutatott be. A Direkt36 cikke szerint ezek olyan ügyek voltak, amelyekben többek között Rogán Antallal kapcsolatban álló személyek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának érintettsége is előkerült.
– Az újságíró ugyanakkor összevetette a telefonjának technikai elemzésében szereplő dátumokat a naptárával, és más egybeeséseket is talált. Három alkalommal olyan napon törték fel a készüléket, amikor egy, a magánnyomozók tevékenységéről szóló cikk elkészítéséhez voltak találkozói. A megjelent cikk végül arról szólt, hogy a magánnyomozók hogyan gyűjthetnek vagy nem gyűjthetnek titokban információkat.
– Csikász szerint azonban lehet, hogy nem is konkrét témához kapcsolódik a megfigyelés, hanem csak a kapcsolati hálójáról akartak információkat szerezni. 2010-ben ugyanis már kapott egy olyan figyelmeztetést, hogy lehallgatják a telefonját. Az évek során aztán szaporodtak az ilyen figyelmeztetések.
Szóltak nekem, hogy lehallgatják a telefonomat. Onnantól kezdve tisztában voltam vele, hogy a munkám része az, hogy figyelik, hogy mit csinálok
– mondta Csikász.
(Via ugytudjuk.hu)
Címlapfotó: AFP/Jack Guez