Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot, amely szerint Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) - foglalta össze a 24.hu. A döntés 134 igen, 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett született meg. A kilépéshez szükséges még az ENSZ főtitkárának írt hivatalos értesítés is, amelynek kézhezvételétől számított egy év múlva lép életbe a döntés. A bírósághoz való csatlakozást még 2001-ben, az első Orbán-kormány idején hagyta jóvá a parlament.

Az ügy előzménye, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze 2023 májusában elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant védelmi miniszter, valamint a palesztin Hamász három vezetője ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. Az ICC végül 2024 novemberében adta ki az elfogatóparancsot Netanjahu ellen, akit Orbán Viktor még aznap meghívott Magyarországra.

Netanjahu 2025 márciusi budapesti látogatása során a magyar kormány bejelentette, hogy kilép az ICC-ből, amely elsősorban egyének – és nem államok – felelősségét vizsgálja, különösen népirtás, háborús vagy emberiesség elleni bűntettek esetén. Az izraeli kormányfő üdvözölte a magyar döntést, és azt „az antiszemitizmus elleni bátor lépésként” méltatta.

A  kormány már 2024 júliusában foglalkozott a kilépés lehetőségével. Két nappal a Netanjahu elleni körözési kérelem után a kormányülésen Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter azt a feladatot kapták, hogy készítsenek feljegyzést a kilépés lehetséges jogi és politikai következményeiről.

indexkép: MTI/Koszticsák Szilárd