Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazta a polgármestert arra, hogy a 2026. évi költségvetésben meghatározott fejlesztési célok megvalósítása érdekében legfeljebb 600 millió forint összegű, 8 éves futamidejű forinthitel felvételére tárgyalásos versenyeztetési eljárást folytasson le. A döntés értelmében a város az ügylet fedezeteként ingatlan jelzálogjogot is felajánlhat. Legalábbis ez a terv, ami most a város honlapján is olvasható a Pénzügyi, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság egyik napirendi pontjaként.

A lépés jól mutatja, milyen szűk mozgástérben kénytelen gazdálkodni az önkormányzat. Egernek ugyanis 2026-ban is mintegy 1,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az állam felé – egy olyan tételt, amelyet a városvezetés úgy üdvözöl, hogy az elmaradottabb településeket segítheti a város viszont az ellenzék sokszor „sarc”-ként emleget, hiszen közvetlenül csökkenti a helyben fejlesztésekre, működésre fordítható forrásokat.

A sarc miatt kialakult pénzügyi fekete lyukra rakódik rá a most tervezett hitel pénzügyi terhe: a 600 millió forintos kölcsön – és az eddigi kölcsönök - után a következő években jelentős kamatot kell majd fizetni a bank felé, ami tovább szűkíti a város költségvetési mozgásterét. Vagyis nemcsak a tőkét, hanem a kamatterheket is ki kell gazdálkodni egy már eleve megterhelt büdzséből.

A döntés így egyszerre szól a fejlesztések életben tartásáról és arról a kényszerről, amelybe az önkormányzat az elvonások és a kötelező befizetések miatt került. Miközben a város beruházni szeretne, a szolidaritási hozzájárulás és a hitel kamatterhei hosszú évekre előre bebetonozhatják Eger pénzügyi szorítását.

Az előterjesztés egyik mellékletéből az is kiderül, hogy évente – amennyiben további hiteleket nem venne fel a város – mennyi lenne a törlesztőrészlet:

• 2026: 622 millió ft, ebből kamat: 128 millió ft,
• 2027: 817 millió ft, ebből kamat: 152 millió ft,
• 2028: 842 millió ft, ebből kamat 106 millió ft,
• 2029: 497 millió ft, ebből kamat 63 millió ft,
• 2030: 315 millió ft, ebből kamat 40 millió ft,
• 2031: 201 millió ft, ebből kamat 25 millió ft.

Összességében tehát azzal, hogy az állam elszedi Egertől szolidaritási hozzájárulás címén az adóbevétel jelentős részét hitelfelvételbe kényszeríti, aminek az ára a kamat – amit további büntetésként kell megfizetnie a városnak az adott bankoknak, kb. 520 millió ft-ot.

Legutóbb az egyik egri városi cég folyószámlahitelt szeretett volna igényelni, amiből botrány keletkezett, ugyanis az eljárás végén a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank került ki győztesen. Most – az eljárás átláthatatlansága miatt – felerősödhetnek azok a gyanúk, hogy most is ez a bank nyerheti a büntetőkamatot.

indexkép: MI, illusztráció