Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A 2010-es évek elején, még Habis László polgármester és a Fidesz vezetése idején indult meg Egerben egy úgynevezett biomassza-erőmű tervezése, amely környezetbarát, szén-dioxid semleges energiatermelő módszer lett volna. Az Egri Ügyek már akkor beszámolt róla, hogy elakadt a projekt. Pedig az akkori tervek arról szóltak, hogy a beruházással mintegy 10 millió köbméter gázmegtakarítás érhető el és több mint 13 ezer tonna széndioxid-kibocsátás szüntethető meg, valamint a biomassza olcsóbb, mint a gáz, hazai termék, a környéken rendelkezésre áll elegendő mennyiségben, rövid a szállítási távolság, a környezet terhelés pedig kicsi.
Az Átlátszó megnézte, mi is a helyzet 2020-ban a projekttel, annak kapcsán, hogy Kecskeméten is bedőlt egy hasonó beruházás. Egerben kisebb pénzköltésben gondolkodtak, ráadásul ott nem az állam lett volna a beruházó, a fejlesztés 1,2-1,4 milliárdba került volna, amihez 50 százalékos pályázati támogatást álmodtak.
A hírportál megkereste az egri távhőcéget, az EVAT Zrt.-t, hogy milyen tapasztalataik vannak a biomassza fűtőművel, mennyi anyagot éget el. A cég távhő divízióvezetője azt írta az Átlátszónak, hogy bár a társaság valóban tervezte biomassza erőmű építését, az a vállalkozás, amelyikkel ennek megvalósítására szerződést kötöttek, el is jutott az építési engedélyekig, de végül a beruházás nem valósult meg.
- Ennek legfőbb oka, hogy amikor az állam beavatkozott az árjóváhagyásba, bevezették a ma is érvényes ártámogatási rendszert, a finanszírozó bankok leálltak az ilyen projektek támogatásával. Nem volt lehetséges ugyanis megtérülést számolni. Később, amikor a földgáz ára jelentős mértékben lecsökkent, a tűzifa ára viszont emelkedett, a megtérülési számítások azt hozták, hogy a biomasszára történő átállás vagy áremelést, vagy támogatás növelést generál. (Nem térül meg!)” – írta az Átlátszónak Zsebe Albert.
(Fotó: illusztráció/biomassza erőmű a lengyelországi Polaniecban/forrás: GDF Suez)
