2022. július 5., Emese Sarolta

Eger ügye

#egerplusz #eger #kutatás #nógrád megye #bükk #tudomány #ipolytarnóc

A mai Eger közelében történt vulkánkitörés őrizte meg az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet

Barna Benedek 2022.06.15. 18:09

Egy külföldi szakemberekkel együttműködésben végzett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit.

 

A mai Eger közelében, 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája (a kiszórt törmelékből, hamuból és salakból létrejövő kőzet) beterítette és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon – derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak kedden.


A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.

A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár – több mint 80 kilométert megtéve – hamar elérte Ipolytarnócot

– közölte a kutatás vezetője az MTI-vel.

vulkankitores
Az első tolóár ábrázolása a tanulmányhoz mellékelt térképen (Kép forrása: nature.com)

A magma (olvadt kőzetanyag) külső vízforrással (például tó, rétegvíz) érintkezett, ami miatt viszonylag "hideg" volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is.

 

A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklaszt-ár (a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár) jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszén-maradványokkal.

ipolytarnóc-
Megkövesedett ragadozó lábnyomok az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen (Fotó:Komka Péter / MTI)

 

A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható (összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag). Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori "minószi" kitörésének térfogatával, sőt, az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett – olvasható a közleményben.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egerben láttam, hallottam csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló