Mi, akik Egerben élünk, olykor nem vesszük észre a város kivételes adottságait. Rosszul tesszük.

Sorra jönnek azok a hírek, miszerint Eger annyira népszerű, hogy a városnak alig tudnak ellenállni a turisták. A település rendre kapja a turisztikai elismeréseket, és a napokban az egyik legnagyobb brit lap is szívet melengető sorokkal méltatta a várost. Ezek a híradások persze olykor kissé egyoldalúak, főleg az önkormányzati közlemények, amelyek néha picit felnagyítva harsogják a politikai propagandával átitatott dicshimnuszt, de ennek ellenére tényleg jól teljesít Eger. Éppen ezért olykor furcsa olvasni azt a komment áradatot, amely a mi vagy mások felületein egy idő után ellepik a jó híreket, és nem szólnak másról, csak arról, hogy Eger egy rakás szar. Pedig nem az!

Fotó: Szinok Gábor

Mi, akik Egerben élünk, olykor nem vesszük észre a város kivételes adottságait. Ez részben természetes is, hiszen minden nap ezeket a köveket koptatjuk, ugyanazon épületek mellett haladunk el. De ettől még másnak lehet szép Eger! Akkor is, ha nekünk nem tetszik az új Dobó tér, ha nagy hülyeségnek tartjuk a patakmederbe épített kerékpárutat, vagy silánynak a belvárosi rehabilitáció során megújult egyes közterületek minőségét. Azonban – mint ahogy ezt már egyszer leírtuk – a jogos kifogások hangoztatása és a teljes elutasítás között hatalmas a szakadék. Nehezen vehető komolyan az a hozzáállás, amely során egy csodás turisztikai sikerről szóló hír kommentálásakor rögtön az ellenállás és az indulatos közlés tör elő sokakból.

Fotó: Szinok Gábor 

Fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, látni kell a hiányosságokat, de magunkat tesszük hiteltelenné, ha mindig csak elutasítunk, és ész nélkül vagdalózunk a jó hírek láttán is! Ezt nem fogják komolyan venni azok, akiknek szánjuk az üzenetet. Természetesen mindenki azt ír le a közösségi felületeken, amit szeretne, de érdemes olykor elgondolkodni azon, hogy hol a határ a jogos és fontos észrevételek higgadt közlése és az indulatos, sokszor túlzó megnyilvánulás között. Ha ezt közösen megtaláljuk, tényleg hozzásegíthetjük az olykor szemellenzőt viselő városvezetőket is ahhoz, hogy egy picivel jobban vegyék figyelembe a lakók véleményét. Így mi is egy élhetőbb város büszke, de kritikus polgárai lehetünk.