Mit érdemel az a bűnös, aki kritizálni merészeli Eger polgármesterét? Meddig mélyülhet a válság a várost vezető frakcióban?

Péntek este egy teljesen száraz cikkben szemléztük Mirkóczki Ádám újabb kijelentéseit, amelyeket a kormányközeli Mandinernek mondott Eger polgármestere. Ebben megint megerősítette, hogy ő már nem tekinti magát az ellenzék részének, a tőle megszokott stílusban odaszúrt egy-két ellenzéki pártnak, illetve azoknak a képviselőknek, akik kiugrottak a várost vezető frakcióból.

Az újdonság a korábbiakhoz képest az volt, hogy látványosan elkezdett udvarolni a kormánynak egy olyan témában, amelyben városvezető csak nagyon különleges okokból kifolyólag mond ki olyat, amelyet Mirkóczki megtett. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elvont egy rakás adóbevételi lehetőséget a magyar településektől, és a megyei jogú városok közül eddig valamiért szinte csak a fideszes vezetésű településeknek nyújtott kompenzációt, sokak számára meglepő lehetett az egri városvezető kijelentése:

Én nem úgy fogom fel, hogy a kormány szándékosan kivéreztetné a településeket, mert egyetértek azzal, hogy a védekezésből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Nyilvánvaló, hogy Eger polgármestere az utóbbi időszakban egészen máshogy viszonyul ahhoz a közöséghez, amely őt a hatalomra segítette. A hatalomgyakorlás technikája már-már egy külön tudomány, és lehet azt nagyon jól és tudatosan művelni, amikor szükséges, a taktikát a megváltozott körülményekhez igazítani és ezt megfelelően kommunikálni. És ott a másik lehetőség, amikor lehet mindent és mindenkit úton-útfélen szidni, aki nem ért és értett egyet az egri polgármester egyes döntéseivel, eszközeivel, vagy csak szimpla kérdéseket fogalmaz meg magában, esetleg nyíltan. Lehet lejárató kampányt indítani azokkal szemben, akik kritizálnak, lehet portáltulajdonosokat telefonon zargatni, főszerkesztőknek egy-két nem tetsző vélemény esetén számonkérő SMS-eket küldözgetni, zárt megbeszéléseken arról képzelegni, hogy karóba is kéne az illetőt húzni és a sort folytathatnánk, lenne még néhány meglepő példánk.

A sajtó feladata minden esetben a felülvizsgálat, a kontroll és az ellenőrzés is. Lehet ezt úgy is csinálni, ahogy a Fidesz propagandaoldalai Egerben is teszik, és lehet úgy is, hogy az adott sajtótermék próbálja az állításait, véleményét is valós történésekkel, tényadatokkal és háttérinformációkkal megerősíteni. Utóbbiból van egyre kevesebb, de úgy tűnik, Egerben az olyan politikusból sincs már sok, akik helyén tudnák kezelni a sajtó ellenőrző és olykor bíráló attitűdjét is.

Mirkóczki Ádám gondolhat magára úgy, hogy ő nem az ellenzék része, szíve joga. Lehet ez egy remek taktika, ha tartalom is van mögötte, és nem pedig olyan háttéralkuk, amelyek hallatán feláll az ember hátán a szőr. Lehet ez a taktika kiváló akkor is, ha integráló személyiségként próbálja vezetni a várost azokkal, akiket a választási kampány elejétől kezdve a csapatának tartott. A polgármester tudhatta, hogy egy ilyen sokszínű közösségben lesznek ellenvélemények, lesznek nehéz személyiségek és konfliktusok. Ezeket jól menedzselni tudatosságra, türelemre és higgadtságra van és lesz szükség. Ha ez nem megy, ezt tisztességesen és hitelesen el lehet magyarázni az egrieknek, lehet vállalni ezért a felelősséget és rá lehet világítani arra, ami nem a városvezetésen múlott. Ilyenkor lehet hiteles egy városvezető és ilyenkor mondhatja azt, hogy ő már nem az ellenzék része. De ha mindezt egy olyan csomagolásban teszi, hogy látványosan szidja az ellenzéki pártokat, a kormányhoz pedig olyan kérdésekben is dörgölődzik, amelynek Eger az egyik legnagyobb károsultja, akkor ne lepődjön meg Mirkóczki Ádám, ha ez felhúzott szemöldököket és mély sóhajokat is eredményezhet.

Egyre inkább úgy tűnik, már a felhúzott szemöldököt és a mély sóhajokat sem tűri az egri polgármester és szűk köre. Mirkóczki Ádám annak kapcsán, hogy szemlézni mertük a Mandinernek adott nyilatkozatát, egyebek közt erre a következtetésre jutott a Facebook-oldalán közölt gondolatmenetében: „A kormánypárti Eger Hírek gyakorlatilag mindenért (is) engem hibáztat, míg az ellenzéki Egri Ügyeknek az nem tetszik, hogy nem háborúzom mindenért a kormánnyal és nem vagyok hajlandó Egert feláldozni a pártpolitikai csatározások oltárán. Ez egy jó fokmérője annak, hogy hol állok: az egriek pártján, középen”.

Hogy nekünk mi nem tetszik, azt a városvezető nem teljesen találta el, de amire a köz érdekében is felhívtuk a figyelmet, arról Mirkóczki Ádám is olvashatott már, amikor megírtuk, hogy nem mutat jó irányba, ha az új önkormányzati cégvezetőket ugyanazon álságos módon nevezik ki, mint ahogy azt a Fidesz tette. Azt is láthatta, amikor jeleztük, nem kéne egy összeollózott gazdasági tervet a közgyűlés elé vinni, vagy amikor arról írtunk, hogy milyen veszélyei lehetnek a pálfordulásnak. Sosem írtuk azt, hogy Mirkóczki Ádámnak fel kellene áldoznia a pártpolitikai csatározások oltárán Egert, mert valóban nagy hiba lenne, és háborúzni sem kell mindennel a kormánnyal. De az minimum magyarázatra szorul, hogy miért pont most, milyen háttéresemények után döntött úgy a polgármester, hogy irányt vált. Nem a felszínes kommunikációs maszlagokra gondolunk, hanem azokra az eseményekre, amelyek néhány hónappal ezelőtt indultak a háttérben. Erről természetesen kellemetlen nyíltan beszélnie Eger polgármesterének, ezért inkább a fenti megoldásokhoz folyamodik.

Hogy Mirkóczki Ádám tudja-e újra integrálni azokat a személyeket, akikkel megromlott a viszonyuk a frakción belül – és nem csak a kilépett képviselőkre gondolunk –, még szintén a jövő kérdése. Hogy milyen lesz a viszonya a szűk városvezetésnek a sajtóval, azzal kapcsolatban is tippelni tudunk, bár szomorú jelek mutatkoznak abba az irányba, amely Habis László és csapata alatt tetőzött Egerben: miszerint a média gonosz, küzdeni kell velük és már egy kérdés is támadás. Innen már csak egy lépés az ellenséggyártás. Mindenesetre a helyi sajtó támadása azzal a felütéssel, ha mindkét oldaltól kap kritikát, akkor a polgármester jó helyen, középen áll, nem más, mint szemfényvesztés. Ettől még lehet, hogy jó oldalon áll, de nem attól, amit felvázolt.

Mirkóczki Ádám fent említett bejegyzésében portálunk és a helyi sajtó bírálása után ajánlotta az emberek figyelmébe az önkormányzat új felületét, az egerinfo.com-ot. (Hogy ez hivatalosan pontosan kié, nem tudni, mert impresszum és kiadó nem szerepel az oldalon még.) Ez az oldal elvileg azért jött létre, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba és hiteles infókat közöljön Egerről.

Ezzel kapcsolatban fontos azt is leszögezni, hogy – látva a méretes fideszes propagandacunamit – az önkormányzat jól teszi, ha minden lehetséges fórumon tájékoztatja az egrieket a város és az önkormányzat fontos híreivel, eseményeivel, újdonságaival kapcsolatban. Ha viszont a platformot és a közpénzt, amiből ezt elkészítik és reklámozzák, működtetik arra használják, hogy a szűk városvezetés által valamiért fontosnak vélt információkat itt közöljék már-már propagandisztikus módon, az nem segíti az egri közvéleményt, hanem annak egyenesen árt. Az nem közszolgálatiság, hogy a városvezetést érő kritikákat sokszor csúsztatásként adják elő, kommentekre alapozva félretájékoztatást emlegetnek, majd azokra olykor szintén kicsinyes csúsztatásokkal is reagálnak. Mint ahogy az sem elegáns, amikor az első bejegyzése az oldalnak az, hogy a két alpolgármester olykor gyerekes és érzékelhetően bosszúszomjas módon támadt neki egy podcastban a várost vezető frakcióból kilépő képviselőknek és olyan magánszemélyeknek, akik bírálják a szűk városvezetést. Még akkor sem jó és járható út ez, amikor a bírálóknak nincs mindig igazuk, hiszen egy városvezetésnek nem az a feladata, hogy az őket kritizálókat minősítse, és saját felületeit ellenpropaganadára használja, arról már nem is beszélve, hogy az erre költött pénz milyen jól jönne az utóbbi időben látványos fejlődésen átment TV Eger olykor kínosan alulfizetett munkatársainak díjazására.

Egy biztos, Eger érdeke, hogy a további belviszályok ne erősödjenek, a megfelelő párbeszéddel és hozzáállással ezeket még mindig nem késő rendezni. Ehhez persze minden egyes félnek érdemes félretenni a sértettségét, a berögződéseit és a bosszúvágyát is, miközben a kezdetben a Fidesz által meghonosított ellenséggyártás irányába sem biztos, hogy szerencsés lépéseket tenni. Így talán Mirkóczki Ádám lehet még mindenki polgármestere, amitől persze nem lesz minden körben népszerű, de szép lassan sorra gyarapíthatja azokat az eredményeket, amelyekről csak a tudatos ellenpropaganda beszélhet majd lekicsinylően.