A Mátrai Erőmű Magyarország egyetlen, lignittüzelésű alaperőműve. Az 1969‑ben üzembe helyezett üzem az ország villamosenergia‑ellátásának fontos része volt, de az erőmű hosszabb távon veszteségessé vált a korszerűtlen technológiák és a szén‑dioxid‑kvóták árának emelkedése miatt. 2017‑ben a német RWE úgy döntött, hogy megválik az erőmű többségi tulajdonától. Az erőmű 72–73 %‑os részét 2018‑ban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt. szerezte meg mintegy 5,9 milliárd forintért. Ugyanennek a körnek sikerült megszereznie a cseh partner  részvénycsomagját is, így az erőmű kizárólagos irányítása került az Opus Global csoporthoz.

Az új tulajdonosok a megvétel után a cég korábbi tartalékaiból 11,2 milliárd forint osztalékot fizettek ki; ebből körülbelül 8 milliárd jutott a Mészáros‑körhöz. Miközben az erőmű veszteséges volt, a nagyvonalú osztalékfizetés a tartalékok kimerítésével és a vállalat eladósodásának növekedésével járt.

2018 közepén Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc lánya lett a Mátrai Erőmű felügyelőbizottságának elnöke.

Az állami visszavásárlás és a közvetlen költségek

2019 végén a magyar állam (az MVM Zrt.) megállapodott az Opus‑csoporttal, hogy megvásárolja az erőművet. A szerződés 2020 márciusában zárult le, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az állami MVM 17,44 milliárd forintot fizetett az erőmű 72,66 %‑os részesedéséért. A kormány az üzletet úgy indokolta, hogy az erőmű a villamosenergia‑ellátás 16 %‑át biztosítja, ezért a tulajdon átvétele az ellátásbiztonság és a klímapolitikai célok miatt szükséges.

Az adásvételről hamar kiderült, hogy a vételár csak a látható része volt a tranzakció teljes költségének. A Magyar Szocialista Párt adatigénylése nyomán közzétett dokumentumok alapján a kormány nemcsak 17,44 milliárd forintot fizetett, hanem további kötelezettségeket is átvállalt:

• Tagi hitelek visszafizetése: A tranzakció részeként az MVM 4,898 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt törlesztett.
• Tőkeemelés: Az erőmű tőkéjét 19 milliárd forinttal, egy kapcsolódó SPI Kft.-t pedig 7,4 milliárddal emelte meg az állam.
• Áthidaló hitel: Az MVM 11,4 milliárd forintos áthidaló hitelkeretet biztosított a Mátrai Erőműnek, továbbá 7,4 milliárdot az SPI Kft.-nek és 7,6 milliárdot a SGI Kft.-nek.

Ezekkel együtt a tranzakció teljes közvetlen költsége meghaladta a 75 milliárd forintot, azaz több mint négyszerese a hivatalosan kommunikált vételárnak. Ez az összeg az adófizetőket terheli, mivel az MVM állami tulajdonban van.

A vállalat pénzügyi teljesítménye és állami támogatások

Már a magánkézben töltött utolsó években is veszteséges volt az erőmű: 2018‑ban 817 millió forint veszteséget jelentett, majd 2019‑ben 5,9 milliárdos mínusszal zárta az évet. A 2020‑as állami átvétel után a veszteség drámai módon nőtt: a cég 2020-ban 42,7 milliárd forint veszteséget termelt. A 444.hu beszámolója felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi tulajdonosok az adásvétel előtt a tartalékokat kivették, így a veszteségek fedezése teljes egészében az államra hárult.

A következő években az MVM – részben a villamosenergia‑piaci környezet, részben az emelkedő szén‑dioxid‑kvóta‑árak miatt – tovább finanszírozta az erőmű működését. A kormány 2021‑ben rendeletben írta elő, hogy az MVM kapjon 45,2 milliárd forintos éves költségvetési kompenzációt a Mátrai Erőmű szén‑dioxid‑kvótáinak és rendszerszintű szolgáltatásainak finanszírozására. Ugyanez a kompenzáció 2022‑ben és 2023‑ban is megjelent a költségvetésben. A támogatások célja az ellátásbiztonság megőrzése, de gazdaságilag a lignitblokk üzemeltetése folyamatos veszteséget termelt.

A 2023‑as évben az erőmű az állami segítséggel 1,5 milliárd forint nyereséget ért el, de a következő évben ismét jelentős veszteség következett be. A 2024‑es mérleg szerint a Mátrai Erőmű 23 milliárd forint veszteséget szenvedett el. Az üzleti beszámoló szerint a bevételek csak öt százalékkal nőttek (158 milliárd forintra), miközben a kiadások a szén‑dioxid‑kvóta-költségek 36 %‑os emelkedése miatt ugrásszerűen megugrottak. A cég beszámolója 24 milliárd forint terven felüli értékcsökkenési leírást és 11 milliárd forint céltartalékot is megemlít, ami tovább növelte a veszteséget.

Ellátásbiztonság, környezetvédelem és jövőbeli tervek

Az Orbán‑kormány az állami felvásárlást azzal magyarázta, hogy a Mátrai Erőmű az ellátásbiztonság szempontjából stratégiai fontosságú, és a bezárása veszélyeztetné a bányászati munkahelyeket. Ugyanakkor a lignites blokkok termelése 2017 és 2024 között a felére esett: a 2017‑ben 15 %‑os országos részesedés 2024‑re 6 %‑ra csökkent. A környezetvédő szervezetek szerint a szén‑dioxid‑kvóta‑árak és az elavult technológia mellett gazdaságilag is indokolttá vált a blokkok mielőbbi leállítása, s a felhasznált közpénzeket inkább a munkavállalók jövőjét biztosító programokra kellene fordítani.

A kormány 2022‑ben az energiaválságra hivatkozva mégis visszaállította a lignitblokkok 2029‑ig történő üzemeltetési céldátumát. Ezzel párhuzamosan a vállalat a jövőre készül: az MVM több tízmilliárd forintot fordított bányabezárási tartalékok képzésére és új, gáztüzelésű egységek fejlesztésére, amelyek hosszabb távon kiválthatják a lignites blokkokat.

Közéleti viták és jogi következmények

Az állami visszavásárlást számos ellenzéki politikus és civil szervezet támadta. A Magyar Szocialista Párt panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a támogatások állítólagos tiltott jellegére hivatkozva. Független képviselők feljelentést tettek hűtlen kezelés gyanújával, de a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyben nem állapított meg bűncselekményt. 2024 januárjában a Kúria jogerős döntésben kötelezte az Energiaügyi Minisztériumot, hogy a tranzakcióval kapcsolatos, korábban titkosított iratokat teljes terjedelemben hozza nyilvánosságra. A per kezdeményezője, Tóth Bertalan MSZP‑frakcióvezető azóta is követeli az ügylet részleteinek vizsgálatát.

Összegzés

A Mátrai Erőmű körüli tranzakció rávilágít arra, hogy az energetikai és ellátásbiztonsági döntések milyen nagy terheket róhatnak a közpénzekre. A cég magántulajdonba kerülése 2018‑ban 5,9 milliárd forintba került, de a tulajdonosok rövid időn belül 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Két évvel később az állam 17,44 milliárdért vásárolta vissza a társaságot, majd további hiteltörlesztések, tőkeemelések és hitelek formájában összesen több mint 75 milliárd forintot fizetett ki.

A lignittüzelésű erőmű a környezeti terhelés miatt hosszú távon amúgy is visszaszorulóban van, működése pedig az állami támogatások nélkül veszteséges. A történet így nem csak gazdasági értelemben tanulságos: rávilágít a nagy stratégiai beruházások átláthatóságának fontosságára, a környezetvédelmi szempontok és az ellátásbiztonság közötti feszültségre, valamint arra, hogy a közpénzek felhasználását minden esetben nyilvános és független ellenőrzésnek kell kísérnie.

indexkép: MTI, Komka Péter