Egy korábbi miniszteri levél körülményeinek kivizsgálását kezdeményezi Kürtös László honvédelmi államtitkár. Állítása szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a választási kampány idején a Kongsberg nemzetközi vezetésénél kifogásolta ellenzéki politikai tevékenységét, az állami megrendelésekre is hivatkozva sürgetett intézkedést. Kürtös munkaviszonya tíz nappal később közös megegyezéssel megszűnt.

Közösségi oldalán részletesen ismertette a 2026-os országgyűlési választási kampány idején történteket Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Bódis Péter egri kampányának egykori vezetője azt állítja: birtokába került egy hivatalos dokumentum, amely szerint az akkori honvédelmi miniszter a munkáltatójánál kezdeményezett intézkedést a politikai szerepvállalása miatt.

Kürtös beszámolója szerint több mint tizenhárom évig dolgozott a norvég Kongsberg magyarországi leányvállalatánál, ahol projektmenedzserből cégvezetővé vált. Közlekedésmérnökként többek között a Magyar Honvédség légvédelmi és katonai kommunikációs fejlesztéseiben vett részt.

A TISZA Párt Heves vármegyei 1. számú választókerületének munkájába 2025 őszén kapcsolódott be. Korábban, 2019-től független önkormányzati képviselőként dolgozott Egerszóláton.

A bejegyzésben kitért arra is, miért nem indult a TISZA országgyűlési képviselőjelöltjeinek kiválasztásán. Mint írta, előzetesen kezdeményezte munkáltatójánál a szükséges belső engedélyezési eljárást, de a jóváhagyás a döntéséig nem érkezett meg. Önkormányzati mandátumáról 2025. november 15-én mondott le, majd november 16-án úgy döntött, nem vállalja az országgyűlési jelöltséget. A vállalat engedélye állítása szerint november 18-án, a jelöltek bemutatását követő napon érkezett meg.

December 1-jétől Bódis Péter kampánymenedzsereként dolgozott, saját közlése szerint önkéntesen, díjazás nélkül, munkáltatója tudtával és engedélyével.

Kürtös azt írta, 2026 februárjában politikai támadások indultak ellene. A kampányban többek között „háborúpárti fegyverkereskedőként” és „ukrán fegyverlobbistaként” emlegették. Ezeket a minősítéseket visszautasította: közlése szerint alkalmazottként, rögzített munkabérért dolgozott, a magyar állammal kötött beszerzési szerződésekhez nem volt aláírási joga, és azokból sem jutalékot, sem személyes üzleti részesedést nem kapott.

A poszt szerint Szabó Róbert és Pajtók Gábor nyilvános megszólalásaival kapcsolatban is jogi lépéseket kezdeményezett.

Beszámolójának központi eleme egy 2026. március 9-én kelt levél. Kürtös állítása szerint ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter írta alá, és Geir Håøynak, a Kongsberg Gruppen ASA elnök-vezérigazgatójának küldte.

Az államtitkár ismertetése alapján a miniszter név szerint említette őt, kifogásolta a kormánnyal szembeni kampányban való részvételét, és azt súlyos összeférhetetlenségnek, illetve szakmaiatlan magatartásnak minősítette. Kürtös szerint a levél a magyar állam és a vállalat közötti jelentős értékű szerződéses kapcsolatokra is hivatkozott, majd sürgős intézkedést és a helyzet azonnali rendezését kérte a cég vezetésétől.

Kürtös külön hangsúlyozta: a dokumentum nem tartalmazott szó szerinti utasítást az elbocsátására. Értelmezése szerint ugyanakkor azt mutatja, hogy a miniszter az állami szerződéses kapcsolatokra hivatkozva lépett fel egy magánvállalatnál az ő politikai tevékenysége miatt.

Munkaviszonya március 19-én, tíz nappal a levél keltezése után közös megegyezéssel megszűnt. A vállalat belső döntéshozatalát nem kívánta értékelni, de azt írta: meggyőződése szerint távozásában meghatározó szerepe volt a politikai nyomásgyakorlásnak. A két esemény közötti közvetlen okozati kapcsolatot a bejegyzés önmagában nem igazolja.

Kürtös a kampányt ezt követően is végigvitte Bódis Péter mellett. Közlése szerint május 26-án nevezték ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárává, Ruszin-Szendi Romulusz miniszter mellé.

Most azt kezdeményezi, hogy a minisztérium megfelelő függetlenségi és összeférhetetlenségi garanciák mellett vizsgálja meg a levél előkészítésének és kiküldésének körülményeit, valamint az akkori miniszter fellépésének jogalapját és etikai vonatkozásait.

Indokoltnak tartja annak vizsgálatát is, felmerülhet-e hivatali visszaélés gyanúja. Hatósági eljárás kezdeményezését abban az esetben tartja szükségesnek, ha azt a feltárt tények alátámasztják. Személyes érintettsége miatt a vizsgálat irányításában és a megállapítások meghozatalában nem kíván részt venni.