Közel 50 milliárd forintnyi közpénzt bukhatott az állam azon a tranzakción, amely során 5 százaléknyi MBH Bank-részvényt adott el a pénzintézet munkavállalói résztulajdonosi programjának – derült ki kedden a Portfolio és a 444.hu beszámolóiból.

A magyar állam eddig 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett az MBH Bankban. Ebből ad most el 5 százaléknyi csomagot, így a részesedése 15 százalékra csökken. A vevő az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP), vagyis egy olyan szervezet, amely a bank vezetőinek és dolgozóinak juttat majd részvényeket a jövőben.

Féláron ment a pakk

A tranzakció összesen 16 126 481 darab részvényre vonatkozik. Ezek a tőzsdei záróár alapján – 5700 forintos árfolyamon – csaknem 92 milliárd forintot érnének. Az MRP azonban mindössze 42,1 milliárd forintot fizet, azaz részvényenként 2611 forintot – kevesebb mint a felét a piaci árnak.

Ez azt jelenti, hogy az állam részvényenként 3089 forintot veszít, teljes mértékben közel 50 milliárd forinttal jár rosszabbul.

A különbségből ugyanakkor az MBH – amely Mészáros Lőrinchez köthető vállalatcsoport része – jelentős előnyt élvez.

Hadházy Ákos: „Ez így nekem egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”

A független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos kemény hangú bejegyzésben reagált a történtekre. Facebook-oldalán azt írta:

„Ez így nekem egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordulok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az MNB-hez.”

Hadházy több ponton kifogásolja az ügyletet:

1. Bár létezik egy vételárkompenzációs mechanizmus, nem tudni, milyen feltételek mellett fizetnének ki később kiegészítő vételárat.

2. Azt sem tudni, hogy a később esetlegesen megfizetett árra jár-e kamat, és ha igen, mennyi.

3. Nem világos, miért csak az állam ad részvényeket a dolgozói programhoz, és miért féláron.

4. Hadházy szerint a konstrukció úgy hathat, mintha „a Lőrincbank” indokolatlan előnyhöz jutna.

MBH Bank: piaci alapú értékelés történt

Később az MBH Bank közleményt adott ki, amely szerint minden a szabályoknak megfelelően történt. A bank azt hangsúlyozza:

• a részvénycsomag piaci alapon került árazásra egy független nemzetközi tanácsadó értékelése alapján;

• az MBH részvényének tőzsdei árfolyamát torzíthatja az alacsony közkézhányad, ezért az nem feltétlenül tükrözi a „valós értéket”;

• a szerződés tartalmaz vételárkompenzációs mechanizmust, amely szerint ha a bank később nyilvános ajánlattétellel magasabb áron értékesít részvényeket, akkor az MRP egyszeri kiegészítő vételárat köteles fizetni.

Ez azonban csak esetleges jövőbeli tranzakcióhoz kötött, tehát egyáltalán nem biztos, hogy valaha megvalósul.

Mi történik valójában?

A hivatalos magyarázat szerint a cél a bank vezetőinek ösztönzése, a dolgozói résztulajdon erősítése. Ilyen rendszerek máshol is léteznek, nem ördögtől valóak. A kritikus kérdés azonban továbbra is ott lebeg:

Miért a magyar állam – kisebbségi tulajdonosként – finanszírozza ennek a „motivációs csomagnak” a döntő részét? És miért azonnali, közel 50 milliárdos veszteséggel?

indexkép: Koszticsák Szilárd / MTI