Titkos szavazáson döntött pénteken az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság, az NVVH vezetőjéről. Unger Anna 137 igen és 7 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott, így megszerezte a tisztség betöltéséhez szükséges kétharmados támogatást. Megbízatása hat évre szól.

A parlament egyúttal a hatóság egyik elnökhelyetteséről is döntött. Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét 139 igen és 6 nem szavazattal választották meg nyomozati elnökhelyettesnek. A közpénzügyi elnökhelyettes személyéről egyelőre nincs döntés, az erre a posztra kiírt korábbi pályázatot érvénytelenítették, és új eljárás indul.

Közel százan jelentkeztek az elnöki posztra

Az NVVH elnöki tisztségére eredetileg 96-an pályáztak. A kiválasztási folyamat végére Unger Anna mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Sárvári Nicholas kanadai–magyar üzletember maradt versenyben, miután Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépett.

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága végül Ungert javasolta a parlamentnek. A bizottságban a Tisza képviselője, Melléthei-Barna Márton szavazott ellene, aki később azzal indokolta döntését, hogy jogász végzettségű, az ügyészségi rendszerben megfelelő szakmai beágyazottsággal rendelkező vezetőt tartott volna ideálisnak. Saját megítélése szerint Ligeti Miklós volt a legalkalmasabb pályázó.

Unger a parlamenti szavazás előtt arról írt, hogy az új hivatal sikerének egyik legfontosabb feltétele a közbizalom. Jelezte azt is, hogy együttműködésre hívná Ligeti Miklóst.

Magyar Péter gyorsabb büntetőeljárásokat akar

Az NVVH létrehozása a Tisza egyik legfontosabb választási vállalásának megvalósítását szolgálja. A szervezetnek a korábbi időszak közpénzügyi és korrupciógyanús ügyeinek feltárása mellett az eltűnt vagy jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzésében is kulcsszerepet szán a kormány.

Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy az NVVH egy átmeneti időszak után a budapesti Markó utcába költözhet, és működésére felhasználhatják a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal 2026-os költségvetéséből megmaradt mintegy 2,3 milliárd forintot is.

A miniszterelnök reagált arra a korábbi felvetésre is, hogy az NVVH által feltárt nagyobb ügyekben akár hat évbe is telhet a jogerős ítélet megszületése. Magyar szerint a büntetőeljárási szabályok módosításával gyorsítanák a folyamatokat, ehhez azonban megfelelő számú és megfelelően fizetett nyomozóra, rendőrre, ügyészre és bíróra is szükség lesz.

Unger: szakmai alapon kell kiválasztani az ügyeket

Unger Anna a parlamenti bizottsági meghallgatásán világossá tette, hogy értékelése szerint az elmúlt másfél évtizedben történtek túlmutatnak a hagyományos értelemben vett korrupción.

A leendő elnök szerint az NVVH-nak olyan intézményi garanciákat is ki kell alakítania, amelyek megakadályozzák a közvagyonnal történt visszaélések megismétlődését. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a vizsgálandó ügyek kiválasztásának szakmai kockázatelemzésen kell alapulnia, hogy a hatóság működése ne váljon politikai leszámolássá.

Unger különösen súlyos problémának nevezte a magántőkealapok rendszerét, valamint azt a folyamatot, amelynek során jelentős állami vagyon került alapítványokba, koncessziókba és különböző magánstruktúrákba.

A Fidesz bojkottálta a szavazást

Az NVVH felállítása kezdettől komoly politikai vitákat váltott ki. A Fidesz–KDNP politikusai többször bírálták a szervezet széles jogköreit, és az új hatóságot politikai elszámoltatási eszköznek tartják. A kormánypártok ezt visszautasítják, és azt állítják, hogy az NVVH célja nem a politikai bosszú, hanem a közvagyon visszaszerzése és a felelősség megállapítása.

A Fidesz–KDNP képviselőinek túlnyomó többsége tiltakozásul kivonult az ülésteremből a titkos szavazás előtt.

Unger Anna megválasztásával és Tasnády Katalin kinevezésével mindenesetre új szakaszba lépett az NVVH felállítása. Most már megkezdődhet a szervezet tényleges kiépítése, a munkatársak felvétele és az első vizsgálatok előkészítése.

A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Tisza kampányában „Út a börtönbe”, a kormányzati kommunikációban pedig „Tisztítótűz” néven emlegetett elszámoltatási programból milyen konkrét büntetőeljárások és vagyonvisszaszerzési ügyek születnek.

indexkép: MTI, Hegedűs Róbert