Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra a súlyos visszaéléseket feltáró összefoglalóra, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság készített az elmúlt tíz év ombudsmani vizsgálatai alapján. A 78 oldalas dokumentum gyermekotthonokban, javítóintézetekben, fogyatékos személyek otthonaiban és büntetés-végrehajtási intézetekben végzett vizsgálatok megállapításait rendszerezi.

Az összefoglaló egyik központi témája a kínzás, a megalázó és embertelen bánásmód feltárása és megelőzése, valamint az, hogy az állam milyen intézkedésekkel reagált az ilyen esetekre. A Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza: az ombudsmani jelentések nyilvánosak voltak, vagyis az állam hivatalosan is tudott a feltárt visszaélésekről.

A szervezet célja nem politikai, hanem elemző jellegű volt: azt vizsgálták, hogy az ombudsmani eljárások valóban feltárták-e a kiszolgáltatott helyzetben élő gyermekek és felnőttek sérelmére elkövetett bántalmazásokat, és ha igen, ezekre milyen érdemi válaszokat adott az állam.

Magyar Péter posztjában több, a jelentésben szereplő példát is idézett. Ezek között szerepel, hogy egyes intézményekben a dolgozók airsoft puskával lőttek gyerekekre, máshol csípőfogóval csavarták a gyerek mellbimbóját, vagy a nemi szervüket rugdosták. Előfordult ételmegvonás büntetésként, kulcscsomóval és ököllel történő ütlegelés, rugdosás, valamint olyan eset is, amikor egy gyermeket napokig csak alsóneműben tartottak, nem engedték felöltözni.

Magyar Péter kiemelte: ezek a bántalmazások nem javítóintézetekben, nem bűncselekményt elkövető fiatalokkal szemben történtek, hanem állami gyermekotthonokban, gyakran sérült, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek ellen.

A jelentés nyilvánosságra kerülése azért is kapott hangsúlyt, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban a Magyar Helsinki Bizottságot is azon szervezetek közé sorolta, amelyeket szerintük „brüsszeli forrásokból” működtetnek, és amelyek célja Magyarország politikai mozgásterének csökkentése. A dokumentumban feltárt esetek azonban súlyos kérdéseket vetnek fel az állami gyermekvédelem működésével, az ellenőrzések hatékonyságával és a felelősségvállalással kapcsolatban.

A Magyar Helsinki Bizottság összegzése szerint a probléma nem az információhiány volt: a visszaélések éveken át dokumentáltak voltak, a kérdés inkább az, hogy az állam miért nem tett hatékony lépéseket a bántalmazások megszüntetésére és megismétlődésük megakadályozására.

indexkép: Getty Images