Igazán azzal tennénk jót a bolygónak, ha kevesebbet fogyasztanánk.

"Hogyan öli meg az újrahasznosítás a bolygót?" – ezzel az elsőre olvasásra meghökkentő és kattintásvadász címmel jelent meg a Politicón egy elemzés arról, miért nem az újrahasznosítás a megoldás a hulladékgazdálkodás okozta problémákra.

A téma nem újdonság: kutatók már évtizedek óta foglalkoznak a dilemmával, ebből a szempontból pedig a Politico sem újdonságot boncolgatott. Ráadásul érdemes leszögezni: gyakorlatilag nincs szakértő, aki az újrahasznosítás helyett az egyszerűen csak kidobott szemét mellett érvelne. És a hatásvadász cím ellenére a Politico cikke sem ezt teszi.

Jóemberkedés lett az újrahasznosításból

Az újrahasznosítás üzenete annyira pozitív, hogy sokan már úgy gondolják, az újrahasznosítható szemét igazából nem is hulladék

– idézi a brüsszeli lap Flore Berlingent, a Zero Waste France nevű civil szervezet igazgatóját.

Ezzel pedig el is érkeztünk a probléma gyökeréhez: önmagában természetesen bármi jobb annál, minthogy a tengerekben végezzék, vagy a szeméttelepeken égessék el a kidobott holmijainkat. De azt gondolni, hogy csak azért, mert valami újrahasznosítható, ezért pedig nem árt a környezetnek, tévedés.

A fogyasztói társadalom logikája alapján azonban a fogyasztás visszafogásáról szó sem lehet: ezért a cégek inkább azzal próbálják meg eladni a termékeiket, hogy felmatricázzák azokat egy „újrahasznosított” logóval.

Fotó: unsplash.com

„Az újrahasznosításhoz fűzött pozitív érzelmek egyszerűen elnyomják a negatív érzést a szemetelés miatt” – ezt már Monic Sun és Remi Trudel, a Bostoni Egyetem két professzora állítja egy tanulmányában. Amellett érvelnek, hogy az újrahasznosítást népszerűsítő kampányok nem fektetnek különösebb energiát az újrahasznosítás környezetre gyakorolt terhelésének bemutatására, így pedig nem is ösztökélnek arra senkit, hogy ne termeljen szemetet.

Mi is az újrahasznosítás?

Michael Munger, az Amerikai Gazdaságkutató Intézet (AIFER) kutatója egy 2019-ben megjelent írásában amellett érvel, hogy sokan nem is igazán tudják, mit kell újrahasznosítás alatt érteni.

Szerinte a legtöbben alapvetően két narratíva között vergődnek: ebből az egyik, hogy az újrahasznosítás során a szemétből ismét áru lesz. Munger szerint ha ezt fogadjuk el igaznak, akkor az újrahasznosítás alatt elvégzett munkák (begyűjtés, rendszerezés, tisztítás, stb.) összességében nem kerülnek annyiba, mint amekkora bevétele az újrahasznosítónak származik az ismételt eladásból.

A másik lehetőség szerinte, hogy az újrahasznosításra nem áruszemlélettel tekintünk és a környezeti kérdéseket is mellőzzük. Elvégre, ha valamit egy szeméttelepen elásunk, az – ugyan nem környezeti szempontból, de – a továbbiakban már nem jelent költségeket és problémát.

Ebben az esetben az újrahasznosításra valóban csak nagyobb költségként lehet tekinteni, hiszen a szeméttelep feltöltése bár pénzbe kerül (valahogy oda kell kerülnie a hulladéknak), valamelyest olcsóbb lehet a végösszeg, de ha újrahasznosítással sikerül legalább a költségek egy részét fedezni, már jobban jártak a folyamatban résztvevők. Ehhez azonban – hangsúlyozza Munger – tényleg minden költséget pontosan ki kell számolni és ezeket összehasonlítani. Ez azonban ritkán történik meg, a végösszeg szerint pedig az újrahasznosítás így vagy úgy, de valamiképp mindenképpen környezetkárosítással jár.

Az újrahasznosítás üzlet – és munkahely

Ha maradunk a pénzügyi vonalnál, érthető, hogy a cégek és a legtöbb állam is miért inkább az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet ahelyett, hogy a fogyasztás visszafogására ösztönözné a polgárait. A Deloitte 2015-ös becslése szerint ugyanis ha egy műanyag palack nem egyszerűen a szeméttelepen végzi, hanem újrahasznosítási folyamaton megy át, az akár harminc új munkahely megteremtésével is járhat.

Fotó: pixabay.com

Nem is meglepő, hogy olyan, termékeik eladása után iszonyatos szemétmennyiséget felhalmozó óriáscégek, mint a Coca-Cola inkább az újrahasznosítással akarják csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásukat. A Politiconak nyilatkozó Pieter van Beukering környezetközgazdász szerint pedig ezzel nem is járnak feltétlenül rossz úton:

Összességében az újrahasznosítás kevesebb szén-dioxid és üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, és kevesebb erőforrásra van szükség hozzá, mint új termékek létrehozásához.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyon nem mindegy, milyen termék újrahasznosításáról van szó. Vannak ugyanis olyanok, amelyeknek teljes újrahasznosítási ciklusát nézve egyáltalán nem biztos, hogy pozitív a mérleg. És nem csak környezeti szempontból.

Újrahasznosítás helyett újrafelhasználás

Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője alapvetően egyetért azzal, hogy újrahasznosítás helyett a fogyasztás csökkentése lenne a bolygó és az emberiség számára a legjobb megoldás. Az Azonnalinak beszélve azonban egy másik fontos különbségtételre is felhívta a figyelmet: szerinte az újrahasznosítás helyett újrahasználatra lenne nagyobb szükség. Már ha ez megoldható. Mindenesetre a különböző betétdíjas üvegek esetében ez jól működik.

Az Azonnali cikkében az újrahasznosítás okozta további problémákról is olvashatnak.

Már 2021-től visszatérhet a betétdíjas üveg-visszaváltás Magyarországra