A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke és Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja ismertette csütörtökön az ellenzék oktatásról alkotott terveit.
A béreket emelnék, az adminisztrációt csökkentenék
Kunhalmi a merce.hu beszámolója szerint arról beszélt:
az első és legfontosabb a pedagógusok nagyarányú, egyszeri béremelése annak érdekében, hogy megálljon a pedagógushiányt egyre súlyosbító elvándorlás.
Ma Magyarországon országos és rendszerszintű a tanárhiány, hiába tagadja a kormány: elidősödik a pedagógustársadalom, sokan pedig elhagyják a pályát és "ezt az államosított, görcsös, alkalmazkodásra képtelen rendszert" – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Az ellenzék a bérek folyamatos, kiszámítható és tényleges növelésével erősítené az oktatói pálya értékállóságát, valamint fontosnak tartják a pótlékok visszaállítását is. Így – amellett, hogy alapvetően többet kap, aki többet vállal – például a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusokat is megerősítenék.
Következő pontként Kunhalmi arról beszélt, hogy
"a buta és felesleges túladminisztrációt, amit az államosítás és az egész rendszernek a kontroll alá helyezése okozott", mindenképpen csökkenteni fogják.
Hozzátette: felnőtt emberekként fogják kezelni a pedagógusokat és az intézményvezetőket is, nem kell állandóan fogni a kezüket. Emellett a sokat vitatott Nemzeti Alaptanterv "megtanulhatatlan és megtaníthatatlan" tananyagmennyiségét is csökkenteni akarják.
A kiszervezett egyetemeket visszavennék
Ezt követően Brenner Koloman vette át a szót, aki elmondta: az ellenzék biztosítani akarja a lehetőséget, hogy érettségiig minden magyar fiatal legalább középfokú nyelvvizsgát tehessen egy idegen nyelvből, és hogy a szakképzésben is megfelelő nyelvtudáshoz jussanak a fiatalok. Az egyetemi autonómia és a fiatalok diplomához jutása is fontos cél:
minden magyar fiatalnak biztosítják az első ingyenes diploma megszerzését – ez bizonyos feltételek mellett a mesterszakos diplomára és a doktori képzésre is igaz lenne.
Az alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemek ügyét felül akarják vizsgálni:
vissza fogjuk állítani a nemzeti kormány demokratikus kontrollját az államilag fenntartott felsőoktatásban
– mondta a Jobbik politikusa.
Brenner a pedagógushiány problémájára visszautalva arról beszélt, hogy a kormány lebutítja a tanárképzést, megszüntetve az általános iskolai és a középiskolai tanárképzést úgy, hogy gyakorlatilag a NAT-hoz butítja a tanárképzést.
Elősegítenék az esélyegyenlőséget, emelnék a tankötelezettségi korhatárt
A Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt által megbízott oktatáspolitikus, Tóth Endre azt mondta, hogy kizárólag a kormányváltás hozhat megújulást ebben a szektorban. Szerinte Orbán Viktor megmutatta, hogy nem fontos neki az oktatás, és nem képes felkészíteni a szektort a 21. század kihívásaira. Ennek három jelét látják:
– 12 év alatt nem rendezték a pedagógusok béreit (az EU-ban a magyar tanárok keresnek az egyik legrosszabbul, a felsőoktatás területén pedig a fejlett világban nálunk a legrosszabb a bérezés),
– 12 éve nincs önálló oktatási minisztérium,
– a GDP-arányos költés pedig folyamatosan csökken (2009-ben az oktatási intézmények kiadása a GDP 4,8 százaléka volt, tavaly pedig már csak 3,8 százalékot ért el).
Tóth hangsúlyozta, hogy az összefogott pártok számára prioritás lesz a magas színvonalú oktatási rendszer kiépítése, amely minden gyermek számára lehetővé teszi, hogy sikeresen helytálljon a felnőtt életben.
Az ellenzék olyan oktatási rendszert képzelt el, amelyben a készségek fejlesztése, a kreativitás, a csapatmunka kerülne előtérbe, a helyi közösségek pedig visszanyernék a beleszólásukat az iskolák működésébe.
Csökkentenék a diákok és pedagógusok leterheltségét, és nagyobb teret adnának a modern pedagógiai gyakorlatok megvalósításának. Előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodást, a vitakultúra és csapatmunka fejlesztését, valamint segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését – szerintük ugyanis ezek a 21. század kulcsai.
A digitális készségek fejlesztéséhez például mindenkinek egy tabletet biztosítanak, hogy
ne lehessen a szülői háttér kérdése, hogy ki tud otthon gyakorolni, és ki tudja elsajátítani az online és digitális készségeket.
Emellett
a Fidesz által 16 éves korra csökkentett tankötelezettségi korhatárt 18 évre állítanák vissza,
valamint nemcsak adminisztratív eszközökkel, hanem a pedagógusok szakmai támogatásával is hozzájárulnának a hátrányos helyzetű térségek tanulóinak esélyegyenlőségéhez.
A Momentum politikusa arról is beszélt, hogy visszaállítanák az iskolák és a pedagógusok szakmai önállóságát. Mint mondta, a Fidesz-kormány bürokratákként kezelte a pedagógusokat, az ellenzék viszont szabad értelmiségi dolgozókként tekintene rájuk: rugalmas tantervkialakítást biztosítanának számukra és visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát is.
Összességében az a cél, hogy legyen Magyarország és az oktatási rendszer mindenkié, és a magyar iskolák biztosítsák a korszerű tudás és a társadalmi felemelkedés esélyét
– zárt a tájékoztató videót a Momentum politikusa.
A programbemutatón ugyanakkor nem esett szó például a szülők és szakemberek által egyaránt erősen ellenzett kötelező beiskolázásról, a NAT esetleges tartalmi átalakításáról, a Klebelsberg Központ jövőbeli szerepéről, a pedagógus-szakszervezetekkel, illetve szakmai szervezetekkel való együttműködés kialakításáról, a sajátos nevelési igényű gyerekek elkeserítő helyzetéről, vagy épp az iskolapszichológusok alacsony számáról – jegyzi meg a merce.hu cikke.
A napokban az ellenzék már bemutatta a szociális, a gazdasági és az egészségügyi programját is.
(Indexfotó: Varga György / MTI)
