A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakásbérlők minden esetben rendelkezzenek érvényes bérleti szerződéssel. Emellett ajánlott a havi bérleti díj megfizetését is igazolható módon rögzíteni. Erre a legpraktikusabb megoldás a banki átutalás, amelynél a közlemény rovatban célszerű feltüntetni a fizetés időszakát, valamint a „bérleti díj” megnevezést.

A hivatal szerint a következő hetekben várhatóan sok felsőoktatásba felvett hallgató keres albérletet, ezért mind a bérlőknek, mind az ingatlanukat kiadóknak érdemes tisztában lenniük a legfontosabb szabályokkal.

A NAV tájékoztatása alapján a magánszemélyeknek lakáskiadás esetén általában nincs szükség adószám kiváltására, kivéve, ha olyan tevékenységi formát választanak, amely ezt megköveteli. Amennyiben az ingatlant nem turisztikai célra adják bérbe, a bérbeadás főszabály szerint áfamentes.

A bérbeadásból származó jövedelem kiszámítására két lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik a tételes költségelszámolás, amely során a bevételből levonhatók az igazolt kiadások – például a közüzemi költségek, a felújításra fordított összegek és az értékcsökkenés.

A rezsiköltségek – például a víz-, gáz- vagy csatornadíj – nem számítanak bevételnek, ha a bérlő azokat tényleges fogyasztása alapján téríti meg a bérbeadónak. Ez a szabály azonban nem alkalmazható átalánydíjas elszámolás esetén. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a bérbeadó levonja bevételéből egy másik településen bérelt lakás bérleti díját, amennyiben azt legalább 90 napon keresztül bérli.

A másik elszámolási mód szerint a bérbeadó a teljes bevételből automatikusan 10 százalékos költséghányadot vonhat le. Az így megállapított jövedelem után negyedévente adóelőleget kell fizetni, majd az összeget az éves személyi jövedelemadó-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell szerepeltetni. Az erre vonatkozó személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék.

Indexkép: depositphotos