Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
A kormány 4 milliós átoltottsághoz kötötte a korlátozások további enyhítését, azonban ezt a lazítást csak azok élvezhetik, akik védettségi igazolványt kaptak, miután átestek a betegségen vagy beoltották őket.
Ezzel kapcsolatban a kabinet arra hivatkozik: a korábban a nyitásról tartott nemzeti konzultációt kitöltők 58 százaléka értett egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek meg kell engedni, hogy rendezvényeket, így például koncerteket vagy sporteseményeket látogassanak.
A lépés erősen megosztónak bizonyult, nagy volt a felháborodás a bejelentés nyomán. A TV Eger egy helyi ügyvédet kérdezett arról, hogy diszkriminatív-e védettségi igazolvány hiányában kizárni az embereket bizonyos szolgáltatások igénybevételéből. Dr. Kármán Krisztina (Kármán Ügyvédi Iroda) úgy nyilatkozott: szerinte az élet védelme érdekében hozott intézkedés nem diszkriminatív lépés a kormány részéről, hiszen a tavaly életbe léptetett különleges jogrend lehetővé teszi a védettséget igazoló okmánnyal nem rendelkezők kizárását bizonyos terekből, ha az arányos mértékben történik.
Lehet, hogy van egy sokkal könnyedebb eszköz is, hogy ezt megvalósítsuk, de abban az esetben, hogyha úgy értékeli az Alkotmánybíróság, hogy ez arányos volt, szükségesség volt, akkor nem is beszélünk már diszkriminációról
– fogalmazott.
Az ügyvédnő ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte a korlátozások nem tarthatnak már sokáig.
Úgy gondolom, hogy amikor ennek vége lesz, abban a pillanatban kötelező ezeket a kormányrendeleteket vagy a majd még hozandó kormányrendeleteket azonnali hatállyal megszüntetni
– hangsúlyozta.
Az ügyvédnő úgy véli, ha más megvilágításból nézzük a dolgot, a rendelkezés tulajdonképpen azokat védi inkább, akiket nem oltottak be, hiszen ők nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet is kiadott egy közleményt, amelynek az alapálláspontja hasonló, de közben árnyalja a képet.
A TASZ azt írja: mivel a korlátozó intézkedések célja annak megakadályozása, hogy az emberek átadják egymásnak a vírust és megfertőződjenek, így észszerű oka van annak – és nem jogellenes –, ha szétválasztják a védettséggel már rendelkező és még nem rendelkező embereket, és csak azokkal szemben tartják fenn a jogkorlátozásokat, akiknél ez feltétlenül indokolt.
Ugyanakkor van több problémájuk is a szabályozással. Egyrészt rámutattak, hogy a kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, kinek van védettsége, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk. Pedig a védettségi igazolvány – a nevével ellentétben – nem feltétlenül tanúsítja, hogy a tulajdonosa védett a vírussal szemben. A kártyát ugyanis már napokkal az első adag vakcina beadása után kipostázzák, noha az oltóanyagok csak a második dózis beadása után mintegy tíz nappal fejtik ki hatásukat. Sokan tehát úgy is felszabadulhatnak a korlátozások alól, hogy nem, vagy alig védettek, miközben az akár ugyanannyira védtelen oltatlanokra továbbra is vonatkoznak a korlátozó intézkedések.
Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendelkezés nem csak olyanoktól tagadja meg az újranyitó szolgáltatásokat, akik saját elhatározásukból nem kértek oltást, hanem azoktól is, akik egészségi állapotuk miatt nem kaphatnak vakcinát (például azért, mert a terhesség bizonyos szakaszában vannak vagy krónikus betegek). Emellett a jogvédő szervezet azt is kifogásolják, hogy a rendelet a külföldön beoltottakat jogi értelemben nem tekinti védettnek, aminek szerintük nincs észszerű indoka.
A TASZ szerint ezeknek a különleges eseteknek a figyelmen kívül hagyásával a kormány jogellenesen diszkriminál. Állásfoglalásukat pedig azzal zárják, hogy még az oltást tudatosan nem választók hátrányos megkülönböztetése sem fogadható el bármeddig és bármilyen körben.
(Indexkép forrása: Híradó / YouTube)
