Egri elkerülő út: a külső nyomvonal kap engedélyt
Nagyon hamar politikai dimenzióba csapott át a február 11-én kora reggel Egerben tapasztalt kaotikus közlekedési helyzet, ami részben a lakosság jogos felháborodásából fakadt. Hiszen, bár a havazás intenzív volt, annak érkezéséről napokkal előtte tájékoztattak a meteorológusok, ráadásul, laikus szemmel nézve nem is hullott akkora mennyiségű hó, amekkorának meg kellene bénítania egy Eger méretű várost. Pár órára mégis ezt történt, ami részben egy váratlan eseménynek is volt köszönhető, ami felülírta az egri önkormányzati cég, a Városgondozás Eger Kft. terveit.
Csakhogy a teljes képhez hozzátartozik, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag az önkormányzat felelős az összes, Eger belterületén haladó közút karbantartásáért. Hanem jelentős részben az állami tulajdonban lévő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása, illetve Mager Andrea tárca nélküli miniszter, mint tulajdonosi joggyakorló alá tartozó Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el ezt a feladatot.
De pontosan meddig tart az önkormányzat és meddig az állam felelőssége Egerben? Kérdésekkel fordultunk a Magyar Közút Zrt.-hez, hogy megtudjuk: azon a bizonyos február 11-i napon hol és hogyan végezték munkájukat, mármint ami az utak takarítását és síkosságmentesítését illeti. Nagyon hamar pontos és kimerítő választ kaptunk az állami cégtől:
"Társaságunk Eger belterületén az alábbi utak kezelését látja el, melyet a mellékelt térképen piros színnel is jelöltünk:
· 24-es Gyöngyös-Parád-Eger másodrendű főút (Kisasszony út)
· 25-ös Kerecsend-Eger-Bánréve másodrendű főút (Mátyás király út, Árpád út, Koháry István út, Vörösmarty út, II. Rákóczi Ferenc út, Egri út, Szarvaskői út)
· 252-es Eger déli másodrendű főút (Kőlyuk út a 25-ös főúttól az M25 körforgalomig)
· 2416-os Gyöngyös-Verpelét-Eger összekötő út (Szvorényi József u. 25-ös főúttól Egerszalók felé vezető szakasza, Szalóki út)
· 2500-ás Eger Ipari park összekötő út (Kőlyuk út)
· 2501-es Eger-Füzesabony összekötő út (Sas út, Kistályai út)
· 2503-as Eger-Novaj összekötő út (Kertész útnak a Sas út és Ostorosi út közti szakasza, Ostorosi út, Nagykőporos út)
· 2504-es Eger-Bogács összekötő út (Malom utca, Tetemvár utca, Vécseyvölgy utca)
· 2505-ös Eger-Hollóstető-Miskolc összekötő út ( Tárkányi út)
· 25103-as Berva bekötőút (Bervai út)
· 25301-es Eger-alsó állomáshoz vezető út (Vasút utca)"
"A felsoroltakon túl minden egyéb belterületi út önkormányzati kezelésben van, társaságunk csak a saját kezelésében lévő utakon végezhet hóeltakarítási és síkosságmentési feladatokat. Február 11-én a területileg illetékes egri mérnökségünk 2:45-től, miután az eső havazásba váltott át, folyamatosan 10 kombinált tehergépkocsival végzett síkosságmentesítési és hóeltakarítási munkálatokat a teljes kezelésükben lévő közúthálózaton, beleértve a fent felsorolt utakat is.
Február 10-e 19 óra óta ma reggel 7 óráig egri mérnökségünk összesen 303,56 tonna sót, és 22 195 liter kalcium-klorid oldatot használt fel a síkosságmentesítési munkálatok elvégzése során." - írta a Magyar Közút Zrt.
Vagyis a leírtak alapján az állami cég ugyanúgy végezte a munkáját, akárcsak a Városgondozás. A különbség annyi, hogy az önkormányzati cég Egri Ügyeknek küldött, korábbi közleménye szerint ők már a február 10-ről 11-re virradó éjszaka dolgoztak az utak szórásán, megakadályozva azok lefagyását. Csakhogy a folyamatosan zuhogó eső elmosta a síkosságmentesítő anyagokat. Tehát nem igaz, hogy a Városgondozás nem számított a havazásra, csakhogy hiába végeztek megelőző munkálatokat, az eső keresztülhúzta a számításaikat.
A Magyar Közút azonban megvárta az eső végét és a havazás kezdetét, és csak utána kezdte meg az utak takarítását, sózását, síkosságmentesítését. Azonban ennek sem volt nagy hatása, hiszen az intenzív havazás során az állami cég által kezelt utakon is voltak torlódások, fennakadások, balesetek.
De ki felel akkor a február 11-i eseményekért? A tények alapján valójában mindenki és senki, egyszerre. Ha a Városgondozás és a Magyar Közút sokkal több emberrel és járművel rendelkezne, vagyis lenne erre elegendő pénzügyi forrása, akkor nyilván gyorsabban eltakarították volna az utakat. Kérdés azonban, hogy mekkora kapacitást érdemes fenntartani ilyen célokra évközben, hó- és jégmentes időszakban, hiszen az idei, 2020/21-es télen ez volt az első, jelentősebb havazás, pedig már február közepe van és lassan tavaszodik.
A csütörtöki eseményekben ezen felül szerepet játszott az Egert egyébként is sújtó, hatalmas átmenő és ingázó gépkocsiforgalom, a különlegesen gyorsan változó időjárás (pár nap alatt drasztikusan zuhant a hőmérséklet, február 11-én szinte szünetmentesen váltott át az eső havazásra), továbbá az előbbi két tényezőből eredő, figyelmetlenségen vagy éppen a sebesség, a vezetési technika helytelen megválasztásán múló balesetek, koccanások sora is. Egy valami azonban biztos: tél jövőre is lesz, és nem árt, ha nem ér minket meglepetésként.
