A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
A júniusi rendes közgyűlés egyik legforróbb vitáját hozhatta volna a Lenkey udvar átépítésének ügye, Keresztes Zoltán azonban mindjárt az elején azt javasolta, hogy az kerüljön le a napirendről, mert a bizottság nem támogatta, “egyértelműen és határozottan elutasította” az elképzelést. “Nem látom, miért lenne szükség ezt külön tárgyalni. Kérem, a bizottságok munkáját ne üresítsük ki” – mondta. Minczér Gábor alpolgármester ezután hiába érvelt amellett, hogy maradjon, a képviselők a Lenkey udvar átépítését végül leszavazták a csütörtöki ülés napirendjéről.
Ahogy korábban írtuk, a Belvárosi Üzletház – meg nem nevezett – új tulajdonosa jelezte: saját költségén alakítaná át, újabb parkolóhelyekkel bővítené a belvárosi udvart. A tervek értelmében autók közlekedhetnének és parkolnának azon a pihenőparkos részen is, ahol most Lenkey János honvédtábornok mellszobra áll. Egy szerkesztőségünknek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő lapunknak nyilatkozva elmondta: a Lenkey udvar valóban javítható lenne, azonban helytelennek tartja, hogy egy városi teret és parkot is tartalmazó közterület kizárólag parkolófunkcióval működjön a jövőben.
Mirkóczki Ádám polgármester néhány napirendi ponttal később már egyenesen hajléktalanellátónak nevezte a Lenkey udvart, amivel mindenképp kezdenie kell a városnak valamit, ezért – mint mondta – különösen sajnálja, hogy az udvar kérdése lekerült a napirendről.
Szintén Keresztes Zoltán hozta szóba az Egri Ügyek által is bemutatott japánkeserűfű problémáját, és azt javasolta, hogy készüljön akcióterv az inváziós faj megfékezésére. Minczér Gábor a felvetéssel egyetértett, de emlékeztetett, hogy ez nem csak a város problémája, az Eger-patak medre Maklártól Szarvaskőig erősen érintett, de a növény az egész országban jelen van, ráadásul sok-sok éve. Elmondta: a probléma kezelése nehéz, de gondolkodnak a megoldáson.
A sportcélú támogatások napirendi pontjánál Mirkóczki Ádám megemlítette, hogy tudomására jutott, a bizottsági ülésen volt némi vita a kérelmek miatt. A közgyűlés során Mirkóczki Zita és Oroján Sándor is az önkormányzati és belügyminisztériumi források egyértelmű megkülönböztetését kérte. Egy technikai szünet után Mirkóczki Ádám sorolni kezdte a javasolt felosztást: összesen 48 millió 500 ezer forint belügyminisztrériumi támogatásról döntöttek, önkormányzati forrásból pedig 84 millió 750 ezer forint szétosztásáról rendelkeztek. Csak néhány példa: az Eger Heroest 1 millió forinttal, a három teniszegyesületet 1,5-1,5 millióval, a vívóklubot 3 millióval, a Bolyky Bástya Sakk Egyesületet 4 millió forinttal támogatja a város.
“Nem egyszerű az élet Egerben!”
Nem várt izgalmakat hozott a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia, valamint a TOP Plusz Városfejlesztési Programterv Irányító Hatóság elé terjesztendő munkaanyagáról szóló napirendi pont. “A korábbi Európai Uniós ciklusokhoz hasonlóan a jelenlegi 2021-27-es ciklus esetében is a forrásokhoz jutás egyik feltétele, hogy a városok rendelkezzenek stratégiai dokumentációval, mely a fejlesztések átgondolt, összehangolt tervszerű megvalósítását biztosítják az EU által elfogadott szakpolitikai irányelvek mentén” – magyarázta a polgármester az előterjesztésben.
A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia (FVS) a 2021-27-es uniós költségvetési időszak forrásfelhasználásának feltételeként készülő stratégiai dokumentum, ennek kötelező melléklete a TOP Plusz Városfejlesztési Programterv. Az FVS az összes projektet tartalmazza mintegy 68 milliárd forint becsült összköltséggel, az Eger számára rendelkezésre álló TOP Plusz forráskeret összesen 8,9 milliárd forint.
Az előterjesztő Mirkóczki Ádám elsőként megköszönte a szakemberek és a képviselők munkáját, majd jelezte, hogy azt viszont nem igazán tudja mire vélni, hogy a fideszes frakcióvezető a közgyűlést megelőző este küld egy 60 oldalas dokumentumot az előterjesztéssel kapcsolatban, szerinte egyetlen képviselőnek sem volt ideje arra, hogy ezt elolvassa, értelmezze. “Képtelenség a kollégákat olyan helyzetbe állítani, hogy egy éjszaka alatt az egy év alatt elkészített anyaghoz hozzácsapjunk hatvan oldalt” – mondta.
Oroján Sándor arról beszélt, hosszú évtizedekre hozunk fontos döntést, többek között a gázfüggősség csökkentésének fontosságáról beszélt, majd behozta a város egyik legszomorúbb sorsú műemlékének számító Rossztemplom ügyét. Császár Zoltán jelezte, nagyon támogatja az épület rendbehozatalát, számos európai országban alternatív funkciót találtak a vallási célokra már nem használt templomépületeknek.
Mirkóczki Zita emlékeztette, hogy a Templom Galéria az Európa Kulturális Főváros pályázatban is szerepelt, és arról beszélt, fel lehetne húzni egy kisebb épületet az épületen belül, akár üvegből is, így takarékosabban lehetne megoldani a fűtését. Szerinte az így megvalósuló kulturális tér remek fúziót alkothatna a közeli Forrás Gyermek és Ifjúsági Házzal is. Úgy véli, a hely szakrális jellege miatt mindenképp kulturális funkciót kellene kapnia az épületnek.
Ez egy templom, ne gondolkodjunk másban! Kiállítótérnek még elmegy, de átépíteni nem lehet
– tiltakozott vallását gyakorló keresztényként Pócs Alfréd. Szerinte még egy pálos templomromban is érezhetjük Isten jelenlétét, mivel szent helyre lett építve. “Ne nyissuk meg ezt a vitát” – javasolta a polgármester.
Mirkóczki Ádám aztán így reagált a fideszes frakcióvezető által elküldött hatvan oldalra: “Nem kérhetünk annyit, hogy elfogadjuk így az indítványt? Hiszen évente kétszer lehet módosítani. Hadd küldjük már fel a minisztériumba azt az anyagot, ami egy éven keresztül, szakmai alapossággal készült! Augusztusig, a következő közgyűlésig mindenkinek lesz ideje, hogy elolvassa.”
Ezután furcsa helyzet állt elő: a képviselők az FVS-t elfogadták, Oroján “top pluszos” módosítóját azonban nem, majd amikor az eredeti határozati javaslatról kellett dönteni, azt a képviselők ugyancsak elutasították. A váratlan fordulat némi röhögést váltott ki a teremben.
“Tisztelt egriek! Ha valaki érti az egri közgyűlés logikáját, az majd segítsen rajtunk! Sikerült most hét képviselőnek úgy döntenie, hogy nem kell a TOP Plusz 8,9 milliárdja” – szólt ki a polgármester a város lakóihoz. Aztán a fejéhez kapott, és azt mondta Orojánnak: “Ja értem! Ha a módosítód nem megy át, akkor nem kell. (...) Csak hogy értse mindenki: mivel a közgyűlés nem fogadta el a tegnap éjszaka beküldött, hatvan oldalas módosítóját, Oroján Sándor képviselő úr dacból úgy döntött, hogy akkor nem kell a TOP Plusz.”
Nem egyszerű az élet Egerben! (...) Lehet, hogy orvosi segítség kell majd. (...) Lélekre és értelmetlen politikai döntésekre nincs protézis. (...) A Fidesz-frakció úgy gondolta, hogy Egernek nem szükséges 8,9 milliárd forintra benyújtani a kötelező dokumentumot
– mondta Mirkóczki Ádám, majd diszkréten Császár Zoltán is félkegyelműzött egyet.
Oroján Sándornak ezután sikerült kimozognia, hogy ismételjék meg a szavazást, szerinte félreértés történt, nem volt egyértelmű, hogy mire kell szavazni. A frakcióvezető öt perc szünetet kért, ami után Keresztes Zoltán nyomban jelezte, hogy meg fogja változtatni a szavazatát a módosítónál. Erre a polgármester így reagált: “Értem, tehát inkább megszavazza olvasatlanul, és majd utólag átnézi, hogy jól szavazott-e. Remek döntés!”
Oroján módosítóját – két másik módosítóval – másodjára elfogadták, az FVS-t és TOP Pluszt is.
Katona téri parkolóház = katasztrófa
Orosz Lászlóné sürgősségi előterjesztésével került a közgyűlés elé a Katona téri parkolóház ügye. A parkolóházat az EVAT Zrt. bérli az Agria Parkoló Kft.-től, ez évi 45-50 millió forintjába kerül a városnak. Ahogy annak idején az Egri Ügyek is beszámolt róla, két éve, 2020 áprilisában járt le az első kötelező bérleti időszak, az önkormányzatnak 426 millió forintért vásárlási lehetősége és vevőkijelölési joga is volt. Akkor sokan azt remélték, végre megoldódhat a kérdés, azonban egyikre sem került sor, a város továbbra is nyögi a magas bérleti díjakat.
Orosz Lászlóné azt javasolta, a közgyűlés hatalmazza fel az Evat igazgatóságának elnökét és a vezérigazgatót, hogy a parkolóház jogi helyzetének rendezése érdekében folytasson tárgyalásokat az Agria Parkoló Kft-vel, majd a város vegye meg a parkolóházat.
A polgármester kijelentette: az önkormányzat nem tudja megvásárolni az ingatlant, szerettek volna, de nem sikerült bérletidíj-csökkentést elérni. Mint mondta, az Agria Parkoló Kft. semmiféle rugalmasságot nem mutat, a céggel kötött szerződést egyenesen katasztrófának nevezte a város életében.
“Vegyük meg? De miből? Tartok tőle, hogy ez a vételár az árak elszabadulásával ma már sokkal több. Azzal is próbálkoztunk, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő vegye át, hiszen az lenne a legjobb, ha az állam átvenné, mi meg működtetnénk” – mondta Mirkóczki Ádám.
Abban mindenki egyetértett, hogy ezt a helyzetet mielőbb rendezni kell. “Minél később döntünk, annál drágább lesz a megoldás” – jelentette ki Oroján Sándor. Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: “Ez most egy rókafogtacsuka-állapot.”
Orosz Lászlóné arról beszélt: csak azt kéri, történjen végre valami, mert tarthatatlan, hogy két éve lejárt a szerződés, és nem történt semmi. Mirkóczki Ádám méltatlannak nevezte, hogy a képviselő úgy beszél, mintha ezt a problémát ők állították volna elő, holott az előző, 2014 és 2019 közötti ciklustól örökölték. “Jogász legyen a talpán, aki megoldást telel! Nem azért nem történt semmi, mert nem akartunk megoldani.” Elmondta: nagyon sok tárgyalás történt, de ezek nem vezettek eredeményre, ezért ezekről nem kívánt tájékoztatni senkit. “Sok sikert kívánok, de nálunk sokkal hozzáértőbb emberek sem tudták megoldani ezt a kérdést.”
A képviselők végül mindkét határozati javaslatot elfogadták, vagyis az EVAT megkezdheti a tárgyalásokat az Agria Parkolóval, az ingatlan megvásárlásáról pedig rendkívüli közgyűlésen születhet majd döntés.
Megint változik a város tömegközlekedése
A közgyűlés során megszavazták a Volánbusz által javasolt menetrend-változtatásokat, többek között a 17-es busz visszaállítását is, ezek július 15-től léphetnek életbe.
Bódi Zsolt szerint ahhoz, hogy az egriek aktívan buszozzanak, a lakossági igényeknek megfelelő menetrendre is szükség lenne, majd felemlegette az ezzel kapcsolatos felnémeti lakossági fórumot.
A mi hazánkos Pápai Ákos később kifejtette: mióta egészségügyi okokból letette az autót, gyakran tömegközlekedik, ezért közvetlen tapasztalatai vannak a helyi buszos közlekedés árnyoldalairól – mindenekelőtt a gyakran értelmezhetetlen utastájékoztatást emelte ki. Előre jelezte: bár látja a városi tömegközlekedés hibáit, meg fogja szavazni az előterjesztést, mert csak akkor derülhet ki, hogy milyen az elképzelés, ha kipróbálják. Hozzátette: a helyi tömegközlekedést “globálba” újra kellene” gondolni, ha az a cél, hogy az egriek tömegesen tegyék le az autóikat, és váltsanak tömegközlekedésre.
Császár ezt úgy fogalmazta meg: a puding próbája az evés, szerinte is meg kell szavazni az előterjesztést. Mirkóczki Ádám “mélyen” egyetértett. Kijelentette: önmagában csak a menetrendek megváltoztatásával nem kezelhető egy város tömegközlekedésének problémája. Hozzátette: a vasút helyi közlekedésbe való bevonásában látja a megoldást, mintegy 5-8 megállóhely kialakításával, amelyekhez csatlakoztatni lehetne a buszokat is.
Népszavazást hozhat az elkerülő út ügye
A napirend utáni lakossági felszólalások az egri elkerülő útról, pontosabban a belső nyomvonalváltozattal kapcsolatos heves ellenérzésekről szóltak.
A polgármester ezekre reagálva ismét elmondta, hogy amikor a NIF-fel tárgyaltak, és előadta, hogy a várostól lehető legtávolabb szeretné, hogy vezessen az út,
a tervezők részéről valami elementáris tiltakozás, befeszülés történt.
Kijelentette: a lehető legszélesebb körben legitimált verziónak kell érvényesülnie, ezért célszerű lehet akár népszavazást is tartani az ügyben. “Döntsön Eger! Nekünk az egriek akaratát kell képviselnünk” – mondta. Emlékeztetett: ha minden rendelkezésre áll, akkor is minimum 8-9 év, amíg az út megvalósulhat.
Az egri közgyűlés az ütemterv szerint augusztus 25-én ülésezik legközelebb.
