Megérkezett az idei első hó
Bár nyugodni látszanak a kedélyek az egri elektronikaihulladék-feldolgozó üzem ügyében, máris itt egy újabb botrányos ügy. Egerszólát külterületén ugyanis egy hatalmas, nem veszélyes hulladékot hasznosító, komposztáló üzemet akarnak létesíteni egy homokbányában. Az Egri Ügyek úgy tudja, az egri borvidék kellős közepén éves szinten 200 ezer tonna külföldről importált hulladékot terveznek elhelyezni és feldolgozni.
(a bányához vezető út)
Beszéltünk polgármesterrel, önkormányzati képviselővel, borásszal: egyöntetű véleménye mindenkinek, hogy épeszű ember a történelmi borvidékre, a gyógyvizek völgye mellé, egy turisztikai központba ilyen beruházást nem hoz, illetve ott ilyet nem engedélyez.
A birtokunkba került hivatalos dokumentumok szerint már egészen előrehaladottak a munkálatok, a beruházó Midori-Öko Kft. nagyon sokat tett az üzem beindításáért. De mi is pontosan ez a hulladéklerakó?
Le kell szögezni, hogy az egri e-hulladék feldolgozóval ellentétben ez a lerakó és feldolgozóüzem nem használ majd veszélyes anyagokat a feldolgozáshoz, hanem „csak” kirohasztott anyagokat és szennyvíziszapot fog komposztálni, emellett viszont a terület homokbányaként is tovább fog üzemelni. Az iratokból azonban más is kiderül: az egri hulladéküzemhez hasonlóan most is kész tények elé akarják állítani a környéken lakókat, borászokat, turizmusból élőket és az ide látogató turistákat.
Büdös, mint a…
Alapvetően a komposztálás – ha az előírásokat betartjuk, például a saját kertünkben – nem jár komolyabb szaghatásokkal. A probléma akkor keletkezik, amikor más is belekerül a komposzt-alapanyagba, bár az üzem tervei ezzel nem számolnak. A szagok miatt aggódó egerszalóki polgármester, Varga István levelet is írt ebben az ügyben a Heves Megyei Kormányhivatalnak, amiben kéri, hogy a szaghatások miatt vizsgálják felül az engedélyezést. A szakmai anyagokból kiderül, hogy a helyben szokásos szélirány északi, így ugyan Egerszalókot elkerülné az esetleges szag, de az egerszalóki és a demjéni Gyógy-völgyek telibe kaphatják a keletkező bűzt.
(a térképen pirossal jelöltük be a komposztáló helyét, de jól látszanak a közeli települések, a szőlőföldek, borászati-, illetve a Gyógy-völgyek létesítményei)
Szállítás
A bánya, vagyis a komposztáló terület közigazgatásilag ugyan Egerszóláthoz tartozik, de Egerszalók házai közelebb találhatók. A térképen jól látszanak a távolságok, a szőlők valamint a gyógy-, és termál-létesítmények.
Az esetleges szaghatások mellett a szállítás jelent komoly problémát, ugyanis évi 200 ezer tonna hulladék komposztálásáról szól a terv az év 258 napján működő üzemben! Naponta 31 darab (de legfeljebb 40), 25 tonnányi hulladékot szállító teherautó érkezne a bányába – ami 62 (max. 80) oda-vissza közlekedő teherautót jelent naponta. Munkaidőben minden 10. percben elhaladna egy teherautó az érintett településeken, ráadásul ehhez a homokszállítmányok száma még nincs hozzáadva, amennyiben a kitermelt homokot nem csak a készülő komposzthoz keverik. Az éves homokkitermelés 15 ezer tonnával számol.
A másik probléma, ami az előbb említett polgármesteri levélből kiderül: a szállítás útvonala. A levélben azt kéri Varga István, hogy a Gyógy-völgyeket kerülje el a szállítás. A tervezők meghallgatták a kérést, és a Kerecsend-Demjén-Egerszalók útvonal helyett a Kál-Kompolt-Kápolna-Tófalu-Aldebrő-Feldebrő-Verpelét útvonalat jelölte ki a terv.
Megkerestük Verpelét polgármesterét, Farkas Sándort, aki úgy nyilatkozott, teljesen érthetetlen, hogy miért az egri borvidék területére tervezték ezt az üzemet. Főleg úgy, hogy külföldi eredetű hulladékokról is lehet hallani, amit az üzembe szállítanak majd. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az említett Tarna-völgyi települések polgármesterei levelet írtak a megyei kormányhivatalnak, amiben jelezték, hogy nem értenek egyet a tervekkel.
Egy másik érintett település önkormányzati képviselője is arról tájékoztatott bennünket, hogy az egész képviselő-testület a terv ellen van. Egy aláírásgyűjtésbe is belekezdtek, amit már rengeteg lakó aláírt.
A szemét eredete, illetve kinek éri meg mindez?
Évi 200 ezer tonna hulladék (lásd alábbi táblázat) érkezne a bányába, ahol a hatásvizsgálatok szerint minden körülmény megfelelő a feldolgozáshoz. A hulladék eredetéről kevés szó esik, azonban többen is úgy nyilatkoztak, valamint a hivatalos levélből is kiderül, hogy Olaszországból és Szlovéniából érkezne a hulladék, tehát importhulladékot dolgoznának fel Egerszóláton. Borászokkal is beszéltünk, akik szintén hasonlóan fogalmaztak, mint a verpeléti polgármester, annyi különbséggel, hogy szerintük ezt a folyamatot megállítani már nem lehet, hiszen minden előre le lett rendezve. Szerintük az is kérdés, hogy a bérbeadó bányászati cégtől és a feldolgozást végző cégtől eltérően a hulladék eredetéről és a szállítókról miért nem lehet tudni semmit.
(a hulladék jelentős része települési szennyvíz iszapja)
Folytatás
Nem világos egyelőre az sem, hogy a megyei területfejlesztési koncepcióval, illetve településfejlesztési tervekkel milyen összhangban áll az elképzelés, de úgy sejtjük, hogy "minden papír rendben van”. 2019. május 14-én, kedden 13.00 órától közmeghallgatás lesz Egerszóláton, a volt iskolában. Tiltakozásokat, véleményeket, amelyeket figyelembe kell vennie a hatóságoknak, csak eddig az időpontig lehet benyújtani. De mindenki, akivel az Egri Ügyek beszélt, abban reménykedik és küzdeni fog azért, hogy az érintett hatóságok az eszükhöz térjenek, a vállalkozás pedig elálljon a megvalósítástól.
