Eger és a környéke nemcsak szemmel láthatóan gazdag termálvizekben hanem tudományosan is bizonyított, mégis csak melegvizes fürdőket táplálunk velük és a fűtési lehetőségekben nem gondolkodik egyik városvezetés sem.

Magyarországon rengeteg értékes termálvizet engedünk el kihasználatlanul, pedig ezek hőenergiáját hatékonyan lehetne fűtésre használni - foglalta össze a Telex.. A termálfürdők meleg vize, ami gyakran 30–50 °C közötti, jelenleg gyakran a természetes vizekbe kerül vissza, ami pazarlás. Ezt a vizet például hőszivattyús rendszerekkel fel lehetne használni épületek fűtésére – ilyen megoldás működik például Nagyatádon is.

Magyarország különösen jó adottságokkal rendelkezik geotermikus energia terén, de jelenleg mégis csak a teljes hőenergia-termelés 6%-a származik ebből, szemben a földgáz 70%-os arányával. A geotermikus hőszivattyúk – ha megfelelő vízhozam és hőmérséklet áll rendelkezésre – hosszú távon gazdaságosak lehetnek, ráadásul környezetkímélőbbek is.

Bár a kormány új programokkal (pl. Jedlik Ányos Energetikai Program) támogatni kívánja az ilyen rendszerek kiépítését, a fejlődés lassú, és a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak (pl. rezsicsökkentés) miatt ezek a beruházások jelenleg csak támogatással versenyképesek. Pedig hosszú távon az állam is jól járna, ha kevesebbet kellene költenie az energiaárak mesterséges leszorítására.

A fő cél az lenne, hogy minél több helyen – különösen ott, ahol már van termálfürdő vagy geotermikus kút – épüljenek ki korszerű, környezetbarát fűtési rendszerek, amelyekkel csökkenthető lenne az ország függősége az importgáztól, és egyúttal jobban kihasználnánk a természet adta lehetőségeinket.

Magyarországon több városban is elindult vagy már működik geotermikus energiahasznosítás, különféle formákban (pl. távfűtés, mezőgazdaság, termálfürdők hulladékhőjének hasznosítása). Az alábbi városok emelkednek ki:

Már működő vagy előrehaladott projektek

• Szeged: Az ország legnagyobb geotermikus távhőrendszerének kiépítése folyamatban van, már több városrészt fűtenek földhővel.
• Nagyatád: A termálfürdőből elfolyó meleg víz hőenergiáját hőszivattyús rendszerrel hasznosítják önkormányzati épületek fűtésére.
• Szentes és Mórahalom: Az üvegházi paprika- és zöldségtermesztés nagy részben termálvízzel történik.
• Berekfürdő: Geotermikus hőt használnak intézmények és fürdők fűtésére.
• Győr: A város egy része geotermikus alapú távfűtést kap.

Tervek, fejlesztés alatt álló projektek

• Mohács
• Marcali
• Kecskemét
• Szigetvár
• Szentgotthárd

Ezeken a helyeken a fürdők elfolyó vizét hasznosítanák fűtési célra, vagy már elindult a rendszer kiépítése. Például Kecskeméten már konkrét megtérülési számításokat is készítettek.

Egerben, noha távfűtés biztosítja az Északi városrész fűtését, semmi jele nincs és nem is volt komolyabb, hogy a geotermikus energiát hasznosítsa a város, pedig hosszú távon nagyon sokat nyerne vele a költségvetés. Jelenleg a rezsicsökkentés és a szabályozott árak torzítják a piacot, de ha a támogatási rendszer jól működik, a geotermikus technológiák hosszú távon önállóan is versenyképessé válhatnak, sőt környezetkímélőbb és olcsóbb alternatívái lehetnek a fosszilis energiának (pl. ki lehetne váltani a Hőközpont gázzal üzemelő egységét is és a tervekben szereplő biomassza erőművet sem kellene megépíteni és kivágni az ország erdőinek jelentős részét.).

Távhő-infrastruktúra fejlesztésére összesen 71 milliárd forint áll rendelkezésre: 20 milliárd forint a megújuló alapú hőforrások, például geotermikus energia és hulladékhő hasznosítására, valamint ezek meglévő távhőrendszerekhez való csatlakoztatására, 51 milliárd forint a távhőtermelők megújulóenergia-hasznosítására, például hőszivattyús rendszerekre.

indexkép: Elmar Gubisch / Getty Images