Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Az Egert is elérő és majdnem agyoncsapó rezsiválság előtérbe helyezte a megújuló energiák hasznosításának vizsgálatát, a lehetőséget áttekintését. Ennek egyik lépése volt az a bejelentés, miszerint az EVAT új biomassza fűtőművet tudna elképzelni, ami be tudna segíteni a város energiaellátásába. Cikkünk végén pedig szavazni is tudnak olvasóink.
De milyen lehetőségek állnak rendelkezésre és korábban milyen lépések történtek Egerben? Nyilván a pénzügyi keretek nagyban befolyásolják a terveket és a megvalósítást.
Napenergia
A napenergia hasznosítására egyre fejlettebb technológiák állnak rendelkezésünkre. A naperőművek, illetve a lakossági fotovoltaikus berendezések mind-mind a Nap energiáját használják fel az áramtermelésre. A napenergiát pedig az építészetben és a várostervezésben, továbbá a mezőgazdaságban és persze az átlagos háztartásokban is egyaránt használják. Napelemes rendszer által megtermelt villamosenergiát felhasználva, egy hőszivattyús rendszerrel elláthatja otthona fűtési és melegvíz igényét is, ezzel tovább csökkentve a rezsi költségeket és a megtérülési időt.
Korábban többször is szó volt Egerben arról, hogy napelem-parkot létesít az önkormányzat, azonban egyelőre ez e kérdés sokáig lekerült a napirendről, miután az egri Közgyűlés az elnyert támogatási összeg ellenére lemondott a beruházásról.
Biomassza
A biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeget, azaz a biomasszát elsősorban a tüzeléshez alkalmazzák, köszönhetően az alacsony nedvességtartalmának. Természetesen alapkövetelmény, hogy a biomassza olyan összetevőkből álljon, hogy az a kazánberendezést és a fütőfelületeket egyáltalán ne károsítsa. A biomasszát pedig tüzelés mellett gépjármű-üzemanyag előállításához, például benzin és dízel előállításához is felhasználják.
Egerben korábban (2011-12) komoly vita alakult ki, hogy 1,4 milliárd forintos (akkori áron) beruházás keretében, 700 millió ft-os önerővel megépüljön-e egy biomassza fűtőmű a Malomárok utcában, a fűtőmű bővítéseként. Akkor végül elvetette a városvezetés a kérdést leginkább a megnövekedő szállítói forgalom és a lakóingatlanok közelsége és magassága miatt valamint a közeli Bükk faállományának védelméért kialakuló lakossági ellenállás miatt. Most elővették a kérdést, leporolták, de új helyszínt javasolnak, erről itt lehet olvasni bővebben.
Vízenergia
Ezt az energiaforrást már egészen az ókortól kezdve használja az emberiség, hiszen egy kiszámítható és folyamatos energiaforrásról van szó. 2022-ben a vízenergia a világ villamosenergia-termelésének kb. 15-20%-át teszi ki. Alacsony előállítási költsége és zéró szén-dioxid kibocsátása miatt a legelőnyösebb megújuló energiaforrások közé tartozik, éppen emiatt a jövőben még több elektromos áramot termelhetnek a vízerőművek.
Egerben a vízenergia hasznosítása nem nagyon jöhet szóba, legfeljebb záportárrozókat lehetne kialakítani az időszajos árvizek kezelésére.
Szélenergia
A levegő mozgási energiája, azaz a szélenergia felhasználása egyáltalán nem jár melléktermék kibocsátásával. A szél pedig kifogyhatatlan energiaforrás, már világszerte egyre több szélturbina található. A szélturbinákat pedig hatalmas, ipari méretekben készítik, és gyakran szélfarmot képeznek velük. Hátrányai közé a magas előállítási és telepítési költség, illetve az időjárás változékonysága miatti kiszámíthatatlanság tartozik.
Egyelőre városunkban nem került napirendre a szélenergia hasznosításának terve, de ebben nagyban közrejátszott az országos szintű tiltás.
Geotermikus energia
A geotermikus energiát a Föld belső hőjéből nyerik ki. Kitermelése során a termálkútból felszökő vizet először is gáztalanítják és ülepítik, majd a sótartalom eltávolítását követően a felhasználási helyre szivattyúzzák, végül pedig a hűs vizet vízgyűjtőbe irányítják. A geotermikus fűtés általában 5 év alatt térül meg, ez a szám persze a beruházás mértékétől is függ.
2013-ban megfogalmazódott az akkori városvezetésben, hogy ki lehetne használni a környék kedvező geotermikus adottságait és felhatalmazást adott az akkori polgármesternek, Habis Lászlónak, hogy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, egy hidrogeológiai és geológiai elemzés kidolgozására, (mely bemutatja az Eger térségében fennálló geotermikus lehetőségeket és javaslatot tesz a rendszer kiépítésére valamint az elosztó hálózat megtervezésére), a hőpiac felmérésére kezdjen tárgyalásokat. Sajnos azóta sem történt előrelépés az ügyben, mindössze egy tanulmánytervre lett elkülönítve 15,3 millió forint, illetve egy tanulmány el is készült, de egyelőre elérhetetlen.
