A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szerint már jelentős eredményeket hoztak az erdőgazdálkodókkal folytatott egyeztetések, amelyek során a tervezett fakitermelések mennyisége is változott. A természetvédelmi szervezet az Egri Ügyek kérdéseire reagálva ugyanakkor konkrét döntésekről egyelőre nem tudott beszámolni. Továbbra is kérdés, hogy a kompromisszumokra épülő megközelítés elegendő védelmet biztosít-e a Bükk legértékesebb erdőinek, főleg annak tekintetében, hogy a tesvérszervezet DINPI a Börzsönyben megtiltotta a fakivágásokat.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a fakitermelési moratórium lejártát követően milyen álláspontot képvisel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a védett erdőkben tervezett fakitermelésekkel kapcsolatban. Cikkünkben azt a kérdést is felvetettük, hogy míg más természetvédelmi igazgatóságok határozottabb fellépésre is hajlandónak mutatkoznak, a BNPI miért elsősorban az erdőgazdálkodókkal kötött kompromisszumokban látja a megoldást.

Mi történik konkrétan a Bükki Nemzeti Park erdeiben? Az alábbi kérdéset tettük fel a nemzeti park igazgatóságának:

• Mennyi, az Igazgatóság területére eső erdőrészletben terveztek bontó-, vég- vagy más, erdőfelújítással járó fakitermelést?
• Ezek közül hányat töröltek?
• Hánynál csökkentették a tervezett fakitermelést?
• És hány olyan védett erdőrészlet maradt, ahol a moratórium lejárta után mégis megindulhat a fakitermelés?

Válaszukban - ami konkrétumot nem tartalmaz - hangsúlyozták, hogy elkötelezettek a rájuk bízott védett és fokozottan védett területek, valamint a biológiai sokféleség hosszú távú megőrzése mellett. Mint írták, a védett erdőket érintő erdőtervek felülvizsgálata, az erdőgazdálkodókkal folytatott szakmai egyeztetések és a helyszíni bejárások napi szinten zajlanak. Konkrét döntésekről azonban egyelőre nem tudtak tájékoztatást adni, mivel az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.

Az igazgatóság szerint ugyanakkor már most érzékelhetők az együttműködés eredményei. „Hiszünk abban, hogy a védett erdők érdekeit a leghatékonyabban közös konszenzus útján, az erdőgazdálkodókkal partnerként együttműködve lehet érvényesíteni” – fogalmaztak válaszukban.

Hozzátették, hogy az érintett erdőrészletek felülvizsgálata során a tervezett fakitermelések volumene jelentősen változott, és előtérbe kerültek a kíméletesebb erdőkezelési módok. Arról azonban nem közöltek adatokat, hogy pontosan mekkora területet érintenek ezek a változások, mennyivel csökkent a tervezett fakitermelés mennyisége, illetve mely erdőrészletekben sikerült teljes egészében megakadályozni a fakitermelést.

Továbbra is a kompromisszum a meghatározó

A BNPI válaszából az is kiderül, hogy az igazgatóság a jövőben sem kíván változtatni az eddigi megközelítésén. Mint írták, minden egyes erdőrészlet esetében egyedi mérlegeléssel, a jogszabályi lehetőségek maximális kihasználásával és az erdőgazdálkodókkal történő szoros együttműködéssel szeretnék biztosítani, hogy a fahasználat ne veszélyeztesse a természeti értékeket.

Ez az álláspont lényegében megerősíti azt, amit korábbi cikkünkben is bemutattunk: a BNPI elsősorban tárgyalásokkal és a tervezett fakitermelések módosításával igyekszik érvényesíteni a természetvédelmi szempontokat.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez minden esetben elegendő-e.

A védett erdőkben ugyanis nem pusztán a kitermelt fa mennyisége számít, hanem az is, hogy milyen korú, természetességű és ökológiai jelentőségű állományokat érintenek a beavatkozások. Egy idős, természetközeli erdő esetében a fakitermelés mérséklése önmagában még nem feltétlenül jelenti a természeti értékek megfelelő megőrzését.

Az igazgatóság válasza nem tér ki arra sem, hogy vannak-e olyan különösen értékes erdőrészletek, amelyekben a BNPI álláspontja szerint egyáltalán nem lenne elfogadható a fakitermelés.

Az eredményekről egyelőre nincsenek ellenőrizhető adatok

A BNPI által említett egyeztetések és a fakitermelési tervek módosítása kétségtelenül fontos természetvédelmi eredményeket jelenthetnek. Ezek tényleges jelentőségét azonban a nyilvánosság számára egyelőre nehéz megítélni.

Nem ismert ugyanis, hogy az eredetileg tervezett beavatkozásokhoz képest mekkora csökkentést sikerült elérni, milyen természetvédelmi szempontok alapján születtek a kompromisszumok, és hány esetben került sor a fakitermelés teljes elhagyására.

Levelünkkel egyidőben dr. Bódis Péter országgyűlési képviselőt is megkerestük, hogy mi az álláspontja, véleménye a fakivágási moartórium megszüntetéséről, illetve a fakivágások folytatásáról, válaszát közreadjuk amint szerkesztőségünkhöz megérkezik.