Eger egyik legnagyobb energetikai beruházása készülhet el a következő években: az EVAT Zrt. tervei szerint Felnémetben biomassza-alapú fűtőmű épülne, amely az egri távhőrendszer hőigényének közel kétharmadát fedezhetné. A beruházás támogatói szerint jelentősen csökkentené a földgázfüggőséget és növelné az energiaellátás biztonságát, ugyanakkor több fontos kérdés is felmerül a projekt gazdaságosságával, környezeti hatásaival és nyersanyag-ellátásával kapcsolatban.

Felnémetben épülne meg a fűtőmű

A tervek szerint a biomassza fűtőmű az EGERERDŐ Zrt. közvetlen szomszédságában, Felnémet ipari területén kapna helyet. Az első ütemben két darab, egyenként 4 MW teljesítményű kazán épülne, összesen 8 MW hőkapacitással, amely később akár 12 MW-ra is bővíthető lenne.

A rendszer alapja a faapríték-tüzelés. Az erdőgazdaságból érkező faanyagot helyben aprítanák, majd egy mintegy 450 méter hosszú zárt szállítószalagon jutna el a fűtőmű tárolójába. A dokumentáció szerint ezzel csökkenthető a por- és zajterhelés, valamint a teherautó-forgalom.

Az egri távhőigény 64 százalékát fedezné

A pályázati anyag szerint a biomassza-erőmű évente 113 986 gigajoule hőenergiát termelne, ami az egri távhőrendszer teljes hőigényének 64,54 százalékát biztosítaná. A számítások szerint ezzel évente mintegy 3,6 millió köbméter földgázt lehetne kiváltani.

A rendszer nem váltaná ki teljesen a jelenlegi hőtermelést. A nyári alapigényt és a téli csúcsfogyasztást továbbra is más hőforrások, valamint a meglévő tárolórendszerek biztosítanák.

Évente akár 50 ezer köbméter faaprítékra lehet szükség

A beruházás egyik legfontosabb kérdése az alapanyag-ellátás.

A dokumentáció alapján maximális terhelés mellett a kazánok napi mintegy 300 köbméter faaprítékot használhatnak fel. Az éves tervezett hőtermeléshez összesen körülbelül 49–50 ezer köbméter faaprítékra lehet szükség.

A projekt szerint az EGERERDŐ Zrt. vállalná a szükséges tüzelőanyag 80 százalékának biztosítását öt éven keresztül. Ugyanakkor a nyilvánosan elérhető adatok alapján az erdőgazdaság éves energetikai célra felhasználható hulladékfa-mennyisége nagyságrendileg 16–23 ezer köbméter lehet, ami kérdéseket vet fel az ellátás hosszú távú fenntarthatóságáról.

Megéri-e gazdaságilag?

A projekt egyik legvitatottabb pontja a gazdaságosság lehet. 2025-ben az egri távhőrendszer földgázköltsége 765,7 millió forint volt. A számítások arra utalnak, hogy ha a faapríték ára köbméterenként 15–16 ezer forint körül alakul, akkor a biomassza-rendszer költsége már megközelítheti a jelenlegi földgázalapú hőtermelés költségét.

Az nem világos, hogy az EGERERDŐ milyen áron szállítaná az alapanyagot az EVAT számára, így jelenleg nem állapítható meg pontosan, hogy mekkora pénzügyi megtakarítás várható.

A működtetés sem lesz olcsó: a tervek szerint a létesítmény 24 órás üzemet igényel, több mint húsz fős szakembergárdával, köztük műszakvezetőkkel, fűtőkkel, villanyszerelőkkel, műszerészekkel, karbantartókkal és laboránsokkal.

Környezetvédelmi ígéretek

A beruházók szerint a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő modern technológia épülne. A füstgázokat multiciklon leválasztók és elektrosztatikus szűrők tisztítanák, a hamut pedig zárt konténerekben tárolnák.

A biomassza támogatói szerint a helyben rendelkezésre álló faanyag energetikai hasznosítása csökkentheti a fosszilis energiahordozók használatát és a külső energiafüggőséget. Kritikusai ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentős éves faanyagigény miatt fontos lesz a fenntartható erdőgazdálkodás és az ellátási lánc hosszú távú biztosítása.

A vita folytatódik

Az egri biomassza fűtőmű terve kétségtelenül jelentős változást hozhat a város energiaellátásában. A projekt támogatói a földgázkiváltást, az energiafüggetlenséget és az új munkahelyeket hangsúlyozzák. A beruházás ellenzői viszont elsősorban a gazdaságosságot, a faanyag-ellátás fenntarthatóságát, valamint a környezeti hatásokat szeretnék részletesebben látni.

A következő hónapok egyik fontos kérdése lehet, hogy a beruházás teljes költsége, a biomassza beszerzési ára és a várható üzemeltetési kiadások ismeretében valóban olcsóbb és fenntarthatóbb alternatívát jelent-e Eger számára a jelenlegi földgázalapú rendszerhez képest.

Kérdések, amelyekre a nyilvánosság még választ várhat:

• Mennyibe kerül a teljes beruházás?
• Milyen áron vásárolja majd az EVAT a faaprítékot?
• Honnan származik hosszú távon az évi 50 ezer köbméter alapanyag?
• Hogyan változhatnak a távhődíjak?
• Milyen forgalmi, zaj- és levegőminőségi hatások várhatók Felnémeten?

Ezekre a kérdésekre adott válaszok dönthetik el, hogy az egri biomassza-fűtőmű valóban mintaprojekt lesz-e.

indexkép: StockPhoto