Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Egri Ügyek álláspontját, de itt van, mert a téma érdekes. Aki vitázna vele, vagy kiegészítené a fenti sorokat, hajrá, várjuk a további véleményeket az egriugyek@gmail.com címre.
Megeshet, hogy a nyaralások közepette, vagy éppen a német-magyar meccs miatt, vagy csak az egri közélet minősíthetetlen cirkuszát szolgáltató mivolta miatt elsiklottunk egy igazán fontos ügy mellett. Eger megnyitott és nem is akárhogy. Végtelen vizelet, szotyitenger, fröccsel feltöltött strandmedencék és diszkó. Akármelyik falunap szervezője megirigyelhetné a programjainkat, hiszen az évek alatt begyűjtöttük mindazt, amik jó háttérképnek szolgálnak egy bebaszós szombat estéhez. Eger kulturális palettája megújult, magyarul: végre az évek óta rothadó hulláját teljes valóságában. Felhívjuk szíves figyelmét azoknak, akik kirándulni akarnak, XXI. századi körülmények között vizeskednének, moziba mennének, színházi előadást néznének, minőségi szórakozásra vágynának és komplex élményeket keresnek, zárják be a böngészőt vagy…menjenek el Egerből!
Mint korábban az egriugyek.hu is írta, Gulyás Gergely miniszter június elején belengette, hogy megszűnik a polgármesterek önkormányzati teljhatalma, vagyis a képviselőtestületek és a közgyűlések visszakapják a döntési jogaikat. Mirkóczki Ádám a hír hallatán több, mint 100 határozatot hozott meg egymaga és ember legyen a talpán, aki ezt végig tudja követni. Emeljünk ki most kettőt. A mezei olvasónak kevésbé feltűnő, illetve nagyon könnyen mézes-mázas csomagban kommunikálható határozatok szerint egy korábban nagy reménnyel induló egri intézmény megszűntetéséről, illetve újramázolásáról van szó. Korábban a KULTURMA volt az a szervezet, amely sok mindennel foglalkozott a koncertszervezéstől a karácsonyi vásárig. Eddig a Média Eger Kft alá tartozott, most átkerül az Agria Film Kft. fennhatósága alá. Sőt, a még mindig jobb sorsot érdemlő Márai Központ üzemeltetése is a mozivezető felelőssége lett.
Természetesen ez így önmagában nem megbotránkoztató, a mostani városvezetői kurzus jelenléte óta emberek jönnek-mennek és intézmények szerveződnek át. A franc tudja, talán az a fránya stratégia vagy hozzáértés hiánya miatt sohasem akar beállni a rendszer, azonban mi, egri polgárok annyit vehetünk észre belőle, hogy hetek óta Mirkóczki Ádám és Berényi Tamás, a mozit is üzemeltető egri önkormányzati cég első embere közös fényképeken pózol és írja újra Eger kulturális jövőjét. Tavaly született írás arról, hogy a város legfontosabb ügyei Spisák György – már aljegyző – kezében összpontosulnak. Most lehet írni arról, hogy Eger kulturális intézményei és programkínálata hasonló sorsra jut. Erre adtunk mi felhatalmazást (?), így hát viseljük el a tömeges vizelést a vár tövében és próbáljuk kikerülni a szemétdombokat a belvárosban. Amilyen a vezetés, olyan a vállalat, szokták mondani és nem hiába, de tekerjük vissza az idő fogaskerekét egy kicsivel.
Arról a Berényi Tamásról van szó, akit legtöbben még mindig fidelitas-os ifjúnak, fiatalabb körökben pedig bulibáróként ismernek, városi cégvezetőként és a mozik uraként kevésbé. Okkal. A fiatal örökmozgót évekkel ezelőtt sok kritika érte. Párthűsége és tettrekészsége miatt nevezték ki mozivezetőnek. Berényi nem kívánja a frontvonalas politikai szerepet, inkább a háttér az, ami számára kényelmes. A wunderkid jókor lépett, az egri Fidelitas utolsó valamirevaló vezetőjeként felismerte, hogy így nagyobb a hatalom és a mozgástér, pláne, hogy a Fidelitas mélyrepülése azóta is tart. Berényi csak egy jó üzletember szeretne lenni. Jöjjön a nép nachost zabálni és milliomodjára újranézni a Minyonokat vagy Vin Dieseléket, az igazán változatos és kreatív programalkotást és a város kulturális minőségét javító döntéseket meg csinálja az, akinek két anyja van. Most itt hibáztathatnánk Habist, de ha megkérdeznénk, hogy kedves László szerette-e volna, hogy az Urániából szétgraffitizett alkoholkatlan legyen, valószínű határozottan ellenezné, kivéve, ha Nyitrai nem dönti el helyette. Márpedig az elmúlt években Zsolt diktált, illetve Turcsányi alpolgármester úr jó barátsága is szükséges hozzávaló volt Berényi maradandó státuszához. Mirkóczki pedig jött, végleg bebetonozta Berényit. Sőt, egyedülálló kulturális tejhatalommal vértezte fel és akiben most megszületne az a gondolat, hogy Berényi mégsem olyan hű a Fideszhez, az téved. A közös Orbán fotó, mint legkedvesebb memoár a falán, nem azt üzeni, hogy félmilliós fizetésért csakúgy átáll a másik oldalra, legyen az bármelyik, amit most Mirkóczki képvisel.
A recept ennél egyszerűbb. Berényinek fontosabb a túlélés, ezért nem szól, nem kritizál (csak a kritizálóit), azt csinálja, amit mondanak és ebbe beletartozik elég sok minden. Amiért Mirkóczki Ádám jól lavírozik miniszterek és államtitkárok társaságában, úgy Berényi is ezt teszi. Végrehajtani, csendben maradni, nem akarni többet, mint a jelenlegi kurzus kíván, így nem is lesz baj. A közös képeket kiposztolni azért nem fogja, inkább az Eger Hírek róla szóló, ömlengős cikkeit osztogatja meg. Játszd el és elhiszik. Tavaly sokan csodálkoztak, hogy Berényi miért maradhatott cégvezető az önkormányzati választások után. Egyrészt azért, mert egy nagy sumákság volt az egész, idő előtt lezsírozott döntések. Itt megjegyzem, nyugodtan lehet majd karaktergyilkolni, hogy cégvezető akartam lenni. Valószínű először mondtam volna fel amiatt az örök pecsét miatt, ha ezzel a dilettáns vezetéssel valaha is együtt kellett volna mutatkoznom. Az, hogy Mirkóczki Ádám egyedül választja meg embereit nem is lenne akkora nagy baj, ha következményeképp Eger nem változna át egy komplett diszkóvá végérvényesen, ahol kirakunk néhány kivetítőt, teletöltjük a csapokat fröccsel és sörrel, aztán hadd szóljon Dr. Alban meg a B. Tóth Laci. Gyere turista, gyere egri, sohasem volt itt jobb élni!
De tegyük félre a pártokat! Berényi Tamás papíron jó üzletember. Tehetséges rendezvényszervező és profitéhes. Hogy a városnak vagy magának profitál, azt mindenki döntse el. A szűk városvezetés most azonban egy valag közpénzt hajít hozzá, jutalmazva kiemelkedő képességeit. Az elmúlt hetekben városi vagyonból finanszíroztuk a szurkolói zónát, az éjszakai strandolásokat és bulikat, és hosszú évek után végbe ment Berényi ősrégi harca, amit Ráki Csabával és ellen is űz: végre megkapta a saját helyét papíron is, a Márai Központot a Völgyben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Máraiban már évek óta rendez bulikákat így vagy úgy, no meg az Urániában, meg ahol még megadatik. A hozzávalók Berényi sikereihez nem bonyolultak, nem szabad elmozdítani a mainstream mérlegét és nem szabad változtatni a bevált recepteken. Mirkóczki Ádám nemrég arról is döntött, 25 millió forintos önkormányzati támogatást nemcsak a programok megszervezésére, hanem az Márai Központ üzemeltetésére és fenntartására is fordítják. Továbbá 50 millió forintot különítettek el arra, hogy a város kulturális és turisztikai programjait finanszírozzák a nyáron, beleértve az egri strand és a Szépasszonyvölgy programjait is. Ha ezek csak részleteiben az Agria Film Kft. tevékenysége alatt vagy hozzá kapcsolódóan történik, Berényi karrierjében a legtöbb támogatást jelenti, szóval fityisz a Fidesznek, ők közel sem támogatták az emberüket az elmúlt években ennyivel. A gond természetesen nem az, hogy kultúrára vagy egy elhanyagolt épületeinkre költünk minél több pénzt (csak így tovább), hanem megint – ahogy az elmúlt másfél évben – koncepció hiányában teszik ezt.
Talán Berényi személye sem lenne gond, hiszen szállítja a kötelezőt és pont ezzel testesíti meg Eger szimbolikus problémáját: ez így elég. De nem elég. Eger az elmúlt években rendkívül felkapott turistacélponttá vált. A Fidesz vezetése alatt elindított stratégia, miszerint a „tourist is king”, a városi polgár meg másodlagos (értsd: a vár tizenmilliárdokat nyel el, de kátyúmentes, járható utunk kettő szakaszon kívül nincs). Következménye pedig, hogy míg egy iparág, jelen esetben a vendéglátás, fejlődik úgy ahogy, addig más ágazat haláltusát vívhat. A felnövekvő generáció nem talál munkahelyet vagy nem is akar itt dolgozni, mondván Budapesten dupla annyi a pincérfizu, szóval miért ne ott vagy esetleg Londonban. Egyre kevesebb a nagyvállalati beruházás, a munkalehetőség, a megtartó erő. Szép város, de! Hogy valaki legyél, el kell menned innen. Egerben rohadtul hiányzik az tech ipar, a tudásipar és az infokommunikációs ágazatok is. De hogy a témánknál maradjunk, a kulturális szektor lassan kiüresedik, mert még mindig Berényi Tamások és Blaskó Balázsok kiskirálykodnak. A legrosszabb? Ezek az emberek nem bírnak megújulni, nem akarnak újat mutatni, nem akarnak kitörni, nem is tudnának, mert a fejükön a hatalmas seggével rátehénkedő, gazdasági érdekektől bűzlő politikai rendszer nem engedi és nem is akar kockáztatni, főleg nem a választások előtt. Ez a mi keresztünk, ezért hullunk el társadalmilag, kulturálisan és végül gazdaságilag is és itt érezze magát bűnösnek mindkét oldal. Volt nekünk Barta Dóránk, Csizmadia Tiborunk, Kovács Patríciánk, Bollók Csabánk, Kaszás Gergőnk, Szilágyi Rudink meg csomó nevet, zenekart vagy képzőművészt sorolhatnék, akik nem önként mentek el vagy ábrándultak ki Egerből, hanem mert kinyírta őket a rendszer. Lassan minden potenciálnak búcsút inthetünk és megragadhatunk egy falunap szintjén. Egy megyeszékhelyen, ami nemrég Európa Kulturális Fővárosa akart lenni. Ezen egy szépre mázolt Ziffer Galéria sem fog segíteni, bár alig várjuk a grill és bbq fesztivált a várban, mert hát Mirkóczkinak inkább az, mint a parizer.
A rendszer örök győztese Berényi Tamás egyre több szereplést vállal. Bevállalja. Weil Zoltán rangidős anarchista, városi tévén futó, Féktelenül c. közéleti vitaműsorában legutóbb Berényi került a kérdések kereszttüzébe, aki jól megpanaszolta, hogy ez még mindig nem elég: Egerben nincs egy jó hely, ami az övé lehet végérvényesen és azt csinálhat, amit akarhat, anélkül, hogy ne jelentenék fel, ne pofázna bele az aludni akaró belvárosi lakó meg úgy senki sem. Nincs kompromisszum az egriek részéről. Mindenki hibás Egerben, csak ő nem. Emlékeztet ez valakire? Hát igen, a polgármesterre. Megjegyzésként - ha elfelejtettük volna - az Agria Agórát éppen az a kurzus söpörte le az asztalról, amelyik Berényit megtette vezetőnek. Ott tessék panaszkodni, meg annál, aki panorámaliftet akar. A műsort érdemes végignézni, ugyanis Berényi és a világhírű DJ mellett a Nemecsek zenekar énekese is beszél, akin kristálytisztán érezhető, hogy e rendszer vesztese és mégis együtt kell működnie Berényivel, ha egyáltalán szeretne valamilyen színpadon zenélni egy kis undergroundot. Molnár Dávid nem sokszor szólal meg, de sikerül értelmet varázsolnia a vitaműsorba, amiben minden volt, csak vita nem. A kultúra alulról szerveződő közösségeiből érkező, igazán különleges vagy tehetséges emberek előbb-utóbb vagy kooperálnak azokkal, akikkel rohadtul nem akarnak vagy elbúcsúznak. Lesznek valakik, valahol máshol. Molnár meg is jegyzi, hogy Berényi hiába próbálja a látszatát kelteni a zenekarok támogatásának az Uránia színpadával, ők terembérletet is fizetnek. Mindig. Berényi védekezési eszköze, hogy az Agria Film Kft. egy gazdasági társaság, nincs támogatása (kivéve mostantól), de gazdasági vagy sem, akkor is városi cég, tehát egyenlő közpénz és kész.
És akkor itt tisztázzuk egyszer s mindenkorra: a városnak van egy moziüzemeltető cége, aminek a feladata az Uránia Mozi működtetése (lenne) és a plázamozi üzemeltetése. Az Urániáról évek óta nem mondhatjuk el, hogy az mozi, tehát maradtak a plázás termek, amik próbálják imitálni a Cinema Cityt, mert hát mi más lehet egy plázamozi. A furcsa az, hogy egyik Cinema Citynek sincs ügyvezető igazgatója az országban, amit városi kasszából fizetünk. Berényi mossa kezeit az Uránia miatt. Az igazi filmkultúrához felújítás kellene, azok meg milliárdos tételek, amiket nem akar a vállára venni, mert még több lenne az elvárás. Jól érzi, hogy nagyon kevés lenne egy szegedi mintájú belvárosi mozi üzemeltetéshez vagy egy Budapest Film Zrt. óriás ügyvezetéséhez, ahol nem csak a minyonokat kell vetíteni, hanem különböző rétegeket kiszolgálni komplex programokkal és ápolni a városimázst, emelni a kulturális kínálaton. Túl nagy falat. Marad a nachos és a strand. Mirkóczki meg számokat lát, és jól van ez így. A polgármester arról is beszélt, hogy egyfajta profiltisztítás történt, mert a Média Eger alatt a rendezvényszervezés értelmetlen funkció volt, ott újságírók és tévések vannak, ez így nem járja. Az Agria Film Kft. erre tökéletes, mert az már kitűnőre vizsgázott az Uránia ingatlanbizniszből, mindenhol csinált már fröccsteraszt, illetve a digitális vetítőgép tökéletes rendezvényszervezői tapasztalatokkal bír a mozipénztáros lányokkal együtt. Nos, a profiltisztítás megtörtént, Berényi végre megkapta egyes városi rendezvények felett a hatalmat, vagy inkább biztosította azt Mirkóczki számára, hogy végleg elzárja azoktól, akik esetleg mernének valami mást csinálni. Létjogosultságát amúgyis biztosítania kellett Berényinek, a moziban nem lehet fakítani a járvány után egyelőre, hiába próbálkoznak most egy kicsit az Urániával.
Eger egy játszótér, de nem az egrieké. Azoké, akiket a képeket látunk tetszelegni az üzenőfalukon, hogy mennyit tesznek éppen a városért. Tisztában vannak a szavatosságukkal és addig nagyon kell a csoki, hiszen nem azért ugrottak ebbe bele, hogy aztán valami szakmát kitanulva, polgári munkával csatlakozzanak hozzánk, földiekhez. A következmények nélküli országban amúgyis kellemesen lavíroznak, nem aggódják túl, eddig se érte őket elszámoltátas, jogilag is biztosították magukat, a nép meg úgyse fog összegyűlni a Dobó téren. Hogy mit hoz Eger kulturálisan életében ez a változás, ami csak jól lökött egy nagyot a lejtőn, az ne legyen kérdés senki számára. Semmit. Az ellenzéki zenekar is letette a lantot, beletörődtek abba, hogy még egy Berényit vagy egy Blaskót sem bírnak elmozdítani. A várban még mindig egy informatikus trónol, a színház még mindig családi üzelmek égisze alatt fut, a rendezvényeket a gimikben karszalagokat osztó fideszes ifjú csinálja. Berényit nem azért kellett volna leváltani, mert fideszes vagy mert nem végezné jól a feladatát, hanem a változás ígérete miatt. A változás, ami magában hordozza azt, hogy Eger képes újat mutatni. Képes felemelkedni, képes lebontani szép lassan a rendszert, ami felemészti majd kihányja azokat, akik mertek volna tenni egy jobb Eger érdekében önzetlenül és mutyi nélkül. Egy rendszeren kívüli alternatívát létrehozni.
Mirkóczki Ádám teljesíttette a vállalásokat, csak hát nem az övét.
(A szerző filmes, kulturális szakember, az Egri Ügyek külsős munkatársa, 2019-ben pályázott az Agria Mozi Kft. ügyvezetői posztjára.)
