Dilemmázik az ember, hogy örüljön annak, hogy bizonyos dolgok fejlődnek vagy fogja a fejét, hogy miért ilyen elbaltázott módon? Most a városi lámpatestekről lesz szó.

Sokak igénye, hogy este is látható legyen illetve láthasson a közterületeken, erre lett kitalálva a közvilágítás. Fejlett, civilizált országokban ez magától érthető kívánság, amit a települések jó-rossz hatásfokkal, de megpróbálnak teljesíteni. Évente Eger önkormányzatának is egy rakás pénzébe kerül a közvilágítás finanszírozása, ezért nem mindegy, hogy milyen megoldásokat választunk! Takarékosat? Csilli-villi lámpatesteket? Antikolt kandellábereket? Ledes izzóval felszerelt közvilágítást?

Valószínűleg a legfontosabb érv a fentebb említett láthatóság, ami a költséghatékonyságot is felül tudja írni, holott a két elv kéz a kézben is tudna járni, csak összefüggésekben való gondolkodásunkat kell kicsit fejleszteni. A probléma ugyanis a beruházások  jelentős részével nem az, hogy elkészült, hanem az, hogy borzasztóan alacsony hatásfokkal működik , a fényszennyezést növeli valamint ronda. Ez utóbbi vélemény, tehát ezzel egyet érteni nem szükséges, azonban az előző kettő sajnos tény.

Egerben több helyen (pl. Szvorényi utca, Szarvas Gábor utca, az országzászló környéke, Végvári vitézek tere, Tűzoltó téri kerékpárút szakasz) lehet találkozni ezekkel az alacsony hatásfokú lámpatestekkel.

A működésük és a hatásfok

Ezek a lámpák nagyon alacsony hatásfokkal működnek. Egyrészt a fényt mindenfelé szórják, így a megvilágítani kívánt úttestre, járdára jó esetben 15-20%-nyi fény esik, miközben a környező épületekre, ablakokra, fákra és magára az égboltra elpazarolják fényük – így a használt energiájuk 80-85%-át. Ez már-már bűn.

Amennyiben legalább olyan lámpaburák kerülnének felszerelésre, amelyek a földre sugároznák vissza, vernék vissza a fényt rengeteget tudna az áramszolgáltató és így az önkormányzat is spórolni.

 fotó: Vámossy Béla/mindenamieger.blogspot.hu

Léteznek magas hatásfokkal működő, energiatakarékos lámpatestek, amelyek még a fényt sem szórják szanaszét és nem okoznak fényszennyezést. Íme egy példa:

Mi az a fényszennyezés?

Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált. Az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó, hatalmas mennyiségben elhelyezett világítótestek nagyon gyors terjedése maga után vonta a lakott területeken élő emberek és a várostól távoli természeti környezet fényterhelésének rohamos emelkedését. Az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, miután megvalósul az ember és a Föld élővilágának állandó zavarása, ami hatalmas energiapazarlással és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár.

(wikipedia)

Magyarország fényszennyezési - energiapazarlási - térképe. Eger is ott van.

Összevetve a két problémát azt kell megállapítanunk – vállalva, hogy megint nem tetszik valami nekünk és ezért majd kapunk hideget és meleget - nem jók ezek a fejlesztések, nem jó, hogy így újul meg városunk közvilágítása. Vannak költséghatékony és a szemnek is szép megoldások, azokat kellene alkalmazni. Lehetséges, hogy rövid távon kicsit drágábbak, de hosszú távon mindenképpen behozzák árukat és talán még az is megeshet, hogy egy csillagfényes egri égbolt alatt lehet romantikus sétát tenni városunk utcáin, parkjaiban.

Ezen a képen nagyjából az látható, ahogyan látszanak a csillagok. Nekünk nagyon hiányoznak a Dobó térről az egri csillagok...