Megérkezett az idei első hó
Alaposan egymásra égtek az ellenzéki pártok – lényegében nem állhat elő olyan helyzet, hogy valamelyik kiugrik az együttműködésből - írja a Népszava. Egyrészt a választók tartják benn őket, immár deklaráltan mintegy 600 ezer polgár minősül úgynevezett „összefogás-szavazónak” – ami annyit tesz, hogy ez a tömeg semmilyen külön induló vagy az együttműködésből valamilyen módon kilógó pártra nem hajlandó voksolni. Másrészt az előválasztással az összes párt vállalja, hogy tiszteletben tartja az ellenzéki szimpatizánsok által felrajzolt erőviszonyokat. Amiket azért minden formáció igyekszik a maga javára alakítani - írja a Népszava.
Így fura helyzet áll elő: úgy vált demokratikusabbá az ellenzék jelöltkiválasztási folyamata, hogy közben a háttérsakkozás hangsúlyosabb lett. Hiszen az, miszerint mindegyik választókerületben lesz előválasztás, nem jelenti automatikusan, hogy mindenhol ringbe küldi emberét az összes párt. Márpedig a mérkőzést nagyban befolyásolja, hogy hol ki nem indul, illetve a háttérben melyik formáció kinek a támogatására buzdítja szavazóit. Különösen éles ez a helyzet ott, ahol majdnem borítékolható a 2022-es győzelem - írja a lap.
Kiemelték a 18 budapesti és 12 Pest megyei választókerületet, mivel itt a Demokratikus Koalíció és a Momentum népszerűsége markánsan meghaladja az országos átlagot, vagyis nem is lehet kérdés, hogy a két párt meccse intenzívebb lesz, mint a többieké.
A Népszava idézi a Publius Intézet kutatását is. Ebből kiderült, hogy megindult a Momentumból "egy szelíd visszaáramlás" a Jobbikba.
A közvélemény-kutató statisztikája szerint a Momentumot novemberben a teljes népesség 8 százaléka szerette, míg a Jobbik esetében ez az arány alulról súrolta a 6 százalékot. Most viszont ugyanebben a körben a Momentum támogatottsága 5 százalékra fogyott, míg a Jobbiké 7 százalékra hasasodott. Ami az „átközlekedés” okait illeti: vidéken az egykori jobbikosok egy részének Jakab Péter vonzóbb és hitelesebb, mint Fekete-Győr András.
(Via ugytudjuk.hu)
