Jelentős irányváltásra készül a Magyar Külügyi Intézet új vezetése. Feledy Botond szerint teljes szakítás következik az Orbán Balázshoz köthető, amerikai MAGA-táborra építő korábbi megközelítéssel. Az intézet a jövőben az ideológiai szerepvállalás helyett elsősorban szakmai, döntés-előkészítő munkára koncentrálna.

Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet új vezetője Rácz Andrással, az intézet tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettesével adott interjút a 444.hu-nak. A beszélgetés egyik legfontosabb kijelentése az intézet korábbi külpolitikai irányvonalának lezárására vonatkozott.

„Teljes lesz a szakítás az Orbán Balázs-féle amerikai vezetésű, MAGA-táboros korábbi működéssel” – fogalmazott Feledy.

Az új vezető szerint az intézet a jövőben az ideologikus működés helyett sokkal inkább a szakmai elemzésre és a külpolitikai döntések előkészítésére helyezi a hangsúlyt. Céljuk, hogy akkor juttassák el az információkat és elemzéseket a döntéshozókhoz, amikor azok még valóban befolyásolhatják a folyamatokat.

Új magyar külügyi stratégia készül

Feledy Botond bejelentette azt is, hogy új magyar külügyi stratégia készül, amelynek kidolgozásában a Magyar Külügyi Intézetnek is szerepet szánnak.

Az új irány egyik hangsúlyos eleme Magyarország európai uniós tagságának és az ebből következő külpolitikai mozgástérnek az újbóli előtérbe helyezése lehet.

„Magyarország az EU-ban van, az EU tagja, itt kell érdeket érvényesíteni, ez nem ideológiai kérdés, ez egy adottság, ebben mozgunk, ezt vissza kell hozni” – mondta Feledy, aki szerint ez a terület az intézet egyik prioritása lesz.

A külpolitikai gondolkodásban emellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak az úgynevezett horizontális biztonsági kihívások. Ezek közé tartozik többek között a szabotázsakciók és kibertámadások elleni védekezés, de a klímaváltozás és a migráció következményei is. Feledy szerint Magyarország ezek egyikével kapcsolatban sem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja őket.

Rácz András: A Balkánon komoly magyar tudás halmozódott fel

Rácz András szerint fontos feladat az is, hogy a magyar külpolitikáról magyar nyelven, megfelelő szakmai színvonalon folyjon a gondolkodás és a vita.

Kiemelte a Balkánt, amely szerinte évszázadok óta a magyar külpolitika egyik meghatározó térsége. Úgy fogalmazott, a magyar külpolitikának ezen a területen jelentős szakértelme és felhalmozott tudása van.

Oroszországgal kapcsolatban Rácz pragmatikus megközelítést sürgetett. Szerinte a történelmi kapcsolatok és az energiapolitikai adottságok egyaránt meghatározzák Magyarország mozgásterét, ezért szükség van a Moszkvával fenntartott kommunikációra.

Ugyanakkor élesen bírálta a korábbi magyar külpolitika stílusát. Rácz szerint szükséges lehet tárgyalni az orosz külügyminiszterrel, de ezt nem kell olyan „szervilisen” tenni, ahogyan megítélése szerint Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter tette.

Ukrajna: hosszú út vezethet a kapcsolatok rendezéséhez

A magyar–ukrán viszonyról Rácz András azt mondta, nem érdemes gyors áttörésre számítani. Az elmúlt időszak konfliktusai után szerinte hosszú folyamatra lehet szükség ahhoz, hogy ismét jó kapcsolat alakuljon ki Budapest és Kijev között.

Ennek ellenére úgy látja, már megindult valamiféle változás.

„Most elkezdődött valami” – fogalmazott.

Feledy Botond és Rácz András nyilatkozatai alapján a Magyar Külügyi Intézet új vezetése egy kevésbé ideologikus, erősebben szakpolitikai és európai uniós fókuszú külpolitikai gondolkodást kíván kialakítani. Az új stratégia részletei egyelőre nem ismertek, az azonban már most egyértelműnek látszik, hogy az intézet vezetése látványosan el kíván távolodni az előző időszak MAGA-központú külpolitikai irányvonalától.

indexkép:MKI