Orbán Viktor az EU-csúcs után élesen bírálta az Ukrajna támogatásáról hozott döntéseket, és több ponton is megkérdőjelezte a nyugati narratívát az orosz–ukrán háborúról. A miniszterelnök szerint „nem is világos, hogy ki támadott meg kit”, miközben Európa egyre inkább egy Oroszország elleni háborús pályára áll. A magyar miniszterelnök 2022. február 24-én, a háború kitörésének napján még világosan fogalmazott: "Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéli Oroszország katonai fellépését."

A kormányfő naivnak és veszélyesnek nevezte azt az elképzelést, hogy az EU a befagyasztott orosz jegybanki vagyonból finanszírozza Ukrajna támogatását. Úgy vélte, ez jogi pereket és akár államcsődöt is okozhatott volna, ezért szerinte kulcsszerepe volt a belga miniszterelnöknek abban, hogy ez a terv elbukott.

Orbán hangsúlyozta: ha precedens született volna az orosz vagyon elkobzására, Magyarországnak is azonnal el kellett volna gondolkodnia devizatartalékai „kimenekítésén” a nyugati országokból.

A végül elfogadott, mintegy 90 milliárd eurós hitelről azt mondta: Ukrajna ezt nem lesz képes visszafizetni, így a terhet végső soron az azt támogató országok viselik majd – kivéve Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát, amelyekre nem ró közvetlen pénzügyi kötelezettséget a döntés.

Szerinte az európai vezetők abba az irányba viszik az EU-t, hogy „le kell győzni Oroszországot”, miközben a nyugati országok lakói azt hiszik, mindez nekik nem kerül semmibe. Orbán történelmi párhuzamokat vonva arra figyelmeztetett: Magyarországnak „elképesztő politikai teljesítménnyel” kell kimaradnia a háborúból, még egy „háborúba igyekvő Németország” árnyékában is.

A vétó lehetőségét felvetette, de végül elvetette: szerinte nem volt meg hozzá az erejük, és a konfliktus csak tovább éleződött volna. Az EU-tagságról azt mondta: a kérdés napirenden van, de „még nem tartunk ott”, hogy Magyarországnak megérje kilépni, elsősorban a közös piac miatt.