Átfogó energiafejlesztési programot jelentett be Magyar Péter miniszterelnök a kétnapos kormányülés első napját követően. A kormányfő szerint a következő időszakban jelentős beruházások indulnak az energiatárolás, a villamosenergia-hálózat fejlesztése, valamint a szél- és geotermikus energia hasznosítása terén. A fejlesztések hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósulnak meg.

A miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában a jelenlegi rendkívüli hőséghelyzetről is beszélt. Elmondta, hogy az ország az eddigi legforróbb napon van túl, Budapesten 43 Celsius-fokot mértek. Tájékoztatása szerint a Duna vízszintje Paksnál már hét centiméterrel magasabb a korábbi minimumnál, és Szlovákia megerősítette, hogy továbbra is biztosítja Magyarország számára a nemzetközi megállapodások szerinti vízmennyiséget.

A kormányfő kitért arra is, hogy a Dunamenti Erőmű egyik szivattyúja a rendkívüli hőség miatt átmenetileg automatikusan leállt, de a termelés rövid időn belül újraindul. Beszámolt továbbá a Székesfehérvár közelében keletkezett, mintegy 150 hektáros avartűz sikeres eloltásáról, valamint arról, hogy Dédestapolcsány térségében továbbra is honvédségi helikopterek segítségével oltják a lángokat.

Stabil ivóvízellátás, országos vízosztás

Magyar Péter szerint az ivóvízellátás az ország szinte teljes területén stabil, a problémás településeken pedig a katasztrófavédelem és a honvédség nyújt segítséget. Az elmúlt napokban a hatóságok összesen mintegy 140 ezer liter ivóvizet osztottak ki az autópályákon kialakult torlódásoknál és a vasúti közlekedésben érintettek számára.

A miniszterelnök megemlítette azt is, hogy a TISZA-frakció mintegy 500 önkéntese országszerte 35 helyszínen összesen egymillió liter ivóvizet juttatott el a járókelőknek, a közterületen dolgozóknak és a hőségben segítségre szorulóknak.

868 milliárd forintos energetikai program indul

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásáért az előző kormány energiapolitikáját tartja felelősnek. Véleménye szerint korábban tudatosan akadályozták a szélerőművek építését, miközben elmaradtak az energiatároló-kapacitások fejlesztései és nem sikerült lehívni az energetikai beruházásokhoz rendelkezésre álló uniós forrásokat.

Elmondása szerint a mostani kormány az uniós támogatások felhasználásával első körben összesen 868 milliárd forint értékű energetikai fejlesztést indít el.

Augusztus végén érkeznek az első szélerőművi pályázatok

A program egyik legfontosabb elemeként augusztus 31-én kiírják az első szélerőművi pályázatokat a beruházó vállalatok számára.

A kormány előírja, hogy az új projektekben magyar állami tulajdonrész is legyen. Magyar Péter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a beruházások pénzügyi hasznából – a korábbi napelemes fejlesztésekkel szemben – ne csak a befektetők, hanem a magyar állam és az érintett önkormányzatok is részesedjenek.

A települések a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében pályázhatnak majd a részvételre.

Egyszerűbb napelemes csatlakozás, kötelező okosmérők

A bejelentett intézkedések között szerepel az is, hogy:

• felgyorsítják és egyszerűsítik a háztartási napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását;
• mindenki számára elérhetővé teszik az ingyenes okosmérő-igénylést;
• évi 4000 kWh feletti villamosenergia-fogyasztás esetén kötelezővé teszik az okosmérők telepítését;
• egyszerűsítik a geotermikus energia feltárásának engedélyezési eljárását.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy pénteken eredményt hirdetnek a mintegy 1,5 milliárd euró, vagyis közel 600 milliárd forint értékű, uniós forrásból finanszírozott villamosenergia-hálózat-fejlesztési pályázaton.

Helyi bevételeket is hozhatnak a beruházások

Magyar Péter szerint az energiafejlesztési program célja, hogy minél több magyar település kapcsolódhasson be a beruházásokba. A fejlesztések nem csupán új szélerőműveket jelentenek, hanem helyben maradó iparűzési adóbevételt, biztonságosabb és olcsóbb energiaellátást, út- és hálózatfejlesztéseket, valamint hosszú távon kiszámítható önkormányzati bevételeket is.

A kormányfő szerint ezekből a forrásokból a települések többek között bölcsődék, orvosi rendelők, utak, közösségi terek és vízmegtartó beruházások megvalósítását is finanszírozhatják.

indexkép: Getty Images