Egy korábban nyilvánosságra nem hozott egészségügyi reformtervezet szerint jelentős átalakításokra készült a magyar egészségügyi rendszerben a kormány 2020 körül – derül ki a HVG birtokába került dokumentumból. A tervet Pintér Sándor megbízásából a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég készítette 352 millió forintért.

A 53 intézkedési csomagot tartalmazó program az egészségügyi ellátórendszer szinte minden területét érintette volna: a megelőzést, az alapellátást, a járó- és fekvőbeteg-ellátást, valamint a rehabilitációs és krónikus ellátásokat is.

Jelentősen csökkent volna a kórházak száma

A tervezet egyik legérzékenyebb pontja az intézményrendszer átalakítása volt. A számítások szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re mindössze 70 maradt volna, ami 35 százalékos csökkenést jelentett volna. Az aktív kórházi ágyak száma 41 ezerről 27 ezerre csökkent volna.

Hasonló mértékű átalakítás érintette volna a járóbeteg-ellátást is: a 557 szakrendelőből 221 maradt volna, ami mintegy 60 százalékos visszaesést jelentett volna.

A rendszer átszervezése során az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken működtek volna fekvőbeteg-ellátást biztosító helyi kórházak, amelyeknek 30–60 percen belül elérhetőnek kellett volna lenniük. Emellett megyénként egy regionális kórház működött volna, Budapesten pedig négy centrumkórházzal és hét helyi kórházzal számoltak.

Azok az intézmények, amelyek megszűntek volna kórházként, krónikus ellátást vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé alakulhattak volna. Ezek között szerepeltek volna idősek otthonai, demens betegek nappali ellátását biztosító központok vagy akár erőszak áldozatait segítő menedékházak.

Jelentős béremelést javasoltak a háziorvosoknak

A reform az alapellátás átalakítását is tartalmazta. A háziorvosi praxisok betöltésének ösztönzésére 130–140 százalékos jövedelememelést javasoltak. A számítások szerint ez az osztrák háziorvosi bérek vásárlóerőre korrigált értékének 75–80 százalékát érte volna el.

A védőnői hálózatot is átszervezték volna: a területi rendszer helyett a védőnőket a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, ami a tervek szerint szorosabb együttműködést és hatékonyabb ellátást eredményezett volna.

Több pénz, erősebb kontroll

A dokumentum a finanszírozási rendszer módosítását is javasolta. Átalakították volna a teljesítményvolumen-korlát rendszerét, szigorúbb ellenőrzés alá került volna a tb-járulékok beszedése és a gyógyszerfelírás.

A terv emellett a magánfinanszírozású egészségügyi ellátások erősítését is szorgalmazta, ugyanakkor átláthatóbb működést írt volna elő a magánintézmények számára.

A reform végrehajtása évi 230–270 milliárd forintos többletforrást igényelt volna 2020 és 2026 között. A számítások szerint ennek egy része az akkori EU-s költségvetési ciklus forrásaiból lett volna finanszírozható.

Jelentős egészségnyereséget vártak

A tanulmány készítői szerint az átalakítások hosszabb távon komoly egészségügyi eredményeket hozhattak volna. A számítások alapján 30 százalékkal csökkenhetett volna a korai halálozás, a megelőzhető halálesetek száma pedig 37 százalékkal eshetett volna vissza. Emellett a magyarok egészségesen eltöltött életévei akár 10 százalékkal növekedhettek volna.

A HVG forrásai szerint a kórházak és szakrendelők jelentős csökkentését tartalmazó javaslatok is szerepet játszhattak abban, hogy a reformterv végül nem került nyilvánosságra.

indexkép: Getty Images