Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda éjjel benyújtotta a parlamentnek a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényjavaslatot. A Navracsics Tibor által kidolgozott tervezet célja, hogy eszközöket adjon az önkormányzatok kezébe annak meghatározására, kik telepedhetnek le a településeiken.

A javaslat értelmében az önkormányzatok akár az ingatlanvásárlás érvénytelenítésére is jogosultak lehetnek, ha a vevő nem felel meg az előírásoknak. Ezzel gyakorlatilag vétójogot kapnának a helyhatóságok a betelepülők fölött.

Bár a szöveg rögzíti, hogy az új szabályokat nem lehet az emberi méltóság megsértésével vagy indokolatlan megkülönböztetéssel alkalmazni, ugyanakkor azt is kimondja: az, ha egyes csoportokat előnyben részesítenek, vagy eltérő feltételeket állapítanak meg számukra, önmagában még nem sérti ezt az elvet.

A törvénytervezet szerint az önkormányzatok maguk határozhatják meg, mekkora lakosságszámot tartanak ideálisnak, és ha ezt elérték, különböző korlátozó eszközöket vethetnek be. Ilyen eszköz lehet például:

• az elővásárlási jog gyakorlása ingatlanokra,

• a lakcím bejelentésének megtiltása vagy feltételekhez kötése,

• helyi adók kivetése a betelepülők számára.

Az elővásárlási jog elsőként az önkormányzatot illeti, de kiterjeszthető a szomszédos telektulajdonosokra vagy más helyi lakosokra is.

A lakcím megszerzése is feltételekhez köthető, például a beköltözőnek teljesítenie kell bizonyos közösségi elvárásokat, vagy kötelezettséget kell vállalnia a helyi szokások, értékek tiszteletben tartására.

A betelepülés csak akkor korlátozható, ha az önkormányzat rendeletben meghatározza a kívánt lakosságszámot, amely nem lehet alacsonyabb a KSH által 2025-re közzétett adatnál. Az önkormányzat évente egyszer módosíthatja ezeket a feltételeket.

A betelepülőkre vonatkozó tilalom nem terjed ki arra, aki

• a településről származik vagy egy helyi lakos hozzátartozója,
• életének első 10 évében maga vagy valamelyik hozzátartozója legalább 1 évet a településen élt,
• állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, és munkavégzés miatt költözik a településre,
• elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált,
• lakáscélú állami támogatással szerzett ingatlant (ilyen a CSOK plusz),
• egyházi alkalmazott,
• a településen tanul,
• a településen hitéleti, egészségügyi, sport-, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.

Az eljárást a beköltözni szándékozónak kell kezdeményeznie, és neki kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek. Az önkormányzatnak 30 napja van a döntésre, amit egyszer 30 nappal meghosszabbíthat. Ha elutasító döntés születik, a kérelmező bírósághoz fordulhat.

Ha valaki a szabályok megsértésével szerez ingatlant, az adásvétel semmis lehet, a lakcímbejelentést törölhetik, és bírságot is kiszabhatnak.

indexkép: shutterstock