2022. október 4., Ferenc

Környék ügye

#heves megye #oktatás #tanárok #pedagógussztrájk

Egerben is bejött a megfélemlítés – Hat nap alatt kevesebb mint 400 pedagógus sztrájkolt a megyében

Kovács Dávid 2022.03.25. 14:50

A sztrájkrendelet és a nyomásgyakorlás nagyon sok egri pedagógust visszatartott. A Gyöngyösi, a Hatvani és a Pétervásárai járások iskolái viszont bátrabbak voltak. A PSZ Heves megyei szervezetének elnöke válaszolt a sztrájkkal kapcsolatos kérdéseinkre.

 

Hat nap alatt összesen valamivel több mint 370 fő csatlakozott a múlt héten kezdődött, hatnapos pedagógustüntetéshez Heves megyében – tudta meg az Egri Ügyek a Pedagógusok Szakszervezetének Heves megyei szervezetétől.

 

Mint ismert, az ország két legnagyobb pedagógus-szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) múlt szerdától – a februári sztrájkrendelet ellenére – határozatlan idejű sztrájkot hirdetett. Több száz iskolában sztrájkoltak a tanárok országszerte, ahogy az Egri Ügyek is beszámolt róla, az első nap több gyöngyösi és miskolci iskola is csatlakozott a megmozduláshoz.

 

Előző heti cikkeinkben szerettünk volna több olyan egri vagy környékbeli intézményt is megnevezni, amelyik csatlakozott a szakszervezetek által kezdeményezett (akkor még határozatlan idejűnek nevezett) sztrájkhoz, ezért már a megmozdulás első napján a PSZ Heves megyei szervezetéhez fordultunk a kérdéseinkkel, érdemi válaszokat viszont csak a sztrájk végén kaptunk, ezek viszont érzékletes képet adnak az elmúlt napok Heves megyei történéseivel kapcsolatban.

Ami a résztvevő pedagógusokat illeti, lényegesen elmaradt Egerben a januári létszámtól ez a szám. A megyében a Gyöngyös járási iskolák vettek részt nagyobb számban, illetve a Hatvani és a Pétervásárai járás iskoláiból tartottak ki a legtovább. Fontos megjegyeznem, hogy a fenntartók igen erős nyomást gyakoroltak a szülőkre, az intézmények vezetőire és pedagógusaira

– válaszolta az Egri Ügyek kérdéseire Balogh Éva, a PSZ Heves megyei szervezetének elnöke.

 

Ahogy korábban írtuk, a PDSZ korábban arról számolt be, hogy tömegesen érkeztek visszajelzések arról, hogy a tankerületi központok igazgatói értekezleten utasították az igazgatókat jogellenes intézkedésekre, valamint olyan utasítások kiadására, amelyek megakadályozzák, hogy érzékelhető sztrájkot tudjanak szervezni. Mint már köztudott, sztrájkolni csak a februári kormányrendelet szabályainak betartásával lehetett, ami Balogh Éva szerint sokakat szintén visszatartott az akciótól.

Igen nehezített körülmények között kellett sztrájkolniuk az óvodák, iskolák munkavállalóinak. Először a szülőket riogatták az igazolatlan hiányzások következményeivel, majd a fenntartók akarták eldönteni, hogy milyen módon, mennyi időt tölthet a dolgozó a sztrájkkal. Szerencsére most is számíthattunk jogi támaszra itt, helyben is, de az országos szintű segítséget nyújtó szervezetektől is kaptunk segítséget

– magyarázta nekünk Balogh Éva.

 

Az elnök közlése szerint a legtöbben az első napon vettek részt a megmozdulásban: ez 194 olyan pedagógust jelent, aki kapcsolatban állt a szervezettel. Aztán a harmadik napon, azaz múlt pénteken (erről a napról is cikkeztünk), még valamelyest megugrott ez a szám, akkor 86 fő vett részt az akcióban.

A hatodik napon már látszott, hogy az óvodák dolgozói közül Egerben egyáltalán nem volt sztrájkoló munkavállaló. A megyében két város, Gyöngyös és Heves óvodáinak munkavállalói sztrájkoltak: az előbbiek az első napon; a Heves városiak felosztották maguk között a napokat, s mindenütt zavartalan ellátás mellett tudtak sztrájkolni a dolgozók.

– közölte a megyei szervezet elnöke.

 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a sztrájk első napján a Telexnek azt mondta, hogy előzetesen a tanárok 38 százaléka jelezte, hogy csatlakozna a sztrájkhoz, ám ez a szám – vélte akkor – nagyon lecsökkenhetett, mert az igazgatók több iskolában is tanítás nélküli munkanapot rendeltek el, ezzel megakadályozva a sztrájkot.

 

Ahogy korábban az Egri Ügyek is írta, a miskolci Földesben tanító Szűcs Tamás a sztrájk első napján erős kritikával illette a fenntartó tankerületi központokat, amelyek úgy döntöttek, hogy plusz pénzt adnak azoknak, akik inkább mégis vállalják a munkát, ráadásul a sztrájkoló kollégák pénzéből. Ezzel kapcsolatban arról kérdeztem Balogh Évát, hogy Egerben és/vagy a megyében tapasztaltak-e hasonló etikátlanságot. Azt válaszolta, nem tud ilyenről, viszont a következő havi bér kifizetésénél mindenki ellenőrizheti, hogy annyit vontak-e le tőle, amennyit valóban munkabeszüntetéssel töltött.

 

A nehezített körülmények miatt végül a pedagógussztrájk hat napja alatt a megyében több mint 20 intézményben sztrájkoltak. "Ebből három volt egri intézmény, ami a PSZ-hez küldte az adatokat, de tudom, hogy például a Dobó Gimnázium és a Hunyadi Általános Iskola pedagógusai is sztrájkoltak, csak ők az adatokat a PDSZ-hez küldték" – teszi hozzá Balogh Éva, aki ennél pontosabb adatokkal csak a következő héten tud szolgálni.

 

Januárban egy nap alatt is nagyobb számok jöttek össze a megyében

 

Ahogy korábban az Egri Ügyek is írt róla, a január 31-én tartott tiltakozáson a PDSZ összegzése szerint kb. 26 ezer pedagógus vett részt, és összesen 15 Heves megyi település 28 intézményének mintegy 381 pedagógusa csatlakozott a sztrájkhoz. Csak Egerben mintegy 130 fő tiltakozott a munkája felfüggesztésével – noha a kormány az igazgatókra, a pedagógusokra és a szülőkre is nyomást gyakorolt.

 

"Az országos médiumokon keresztül az Oktatási Kormányzat mindent latba vetett, hogy egész héten keresztül az igazgatókra, pedagógusokra, szülőkre nyomást gyakoroljon, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. (...) Egész héten ment a fenyegetésekkel teli agitáció, a sztrájkot vállalók fenyegetése, sőt még a szülőknek is küldtek üzeneteket, hogy mit tehetnek, s minek mi lesz a következménye" – nyilatkozta akkor Balogh Éva az Egri Ügyeknek.

 

Hogyan tovább? Hát, búvópatakként!

 

Közben az Eduline arról ír, hogy a múlt szerdán elindított, határozatlan idejű munkabeszüntetés "gördülő sztrájkká" alakul, minden nap más-más iskolákban szüntetik majd be a munkát a tanárok. A két nagy pedagógus-szakszervezet szerint így egészen addig tudnak tiltakozni, amíg az új kormány – legyen az bármilyen összetételű – nem teljesíti a követeléseiket.

 

Hogy az ok érthető legyen: a munkabeszüntetés naponta körülbelül tízezer forintos bérlevonást jelent egy tanárnak, ami igen nagy összeg egy nettó 200-250 ezer forint körüli bérből élő pedagógusnak. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a Tanítanék sztrájkalapjában már mintegy húszmillió forint gyűlt össze.

 

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerdán a PSZ Facebook-oldalán jelentette be, hogy "Fedőneve: Búvópatak" szlogennel folytatódik majd a pedagógusok sztrájkja. A bejelentés szerint a PDSZ és a PSZ egy olyan felületet hoz létre, amelyen a sztrájkolók egy térkép segítségével tudják regisztrálni csatlakozási szándékukat, előre látható lesz, hol terveznek sztrájkot a tanárok. 

Ez azért jó, mert így úgy tudják fenntartani a sztrájkot, hogy kevesebb pedagógus esik el hosszabb távon a keresetétől.

Április 1-jén, jövő pénteken, pedig újabb pedagógustüntetés lesz a budapesti Kossuth téren, ahol a legutóbb csaknem tízezren tüntettek a tanárokért. "A pedagógusok nem sztrájkolni, hanem tanítani akarnak, hiszen aki ma a pályán van, az hivatástudatból van ott" – hangzott el a múlt szombati eseményen, amelyről az Egri Ügyek is beszámolt.

 

 

(Indexkép: pillanatkép / Youtube)

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló