A Heolnak adott interjújában az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora, Pajtókné Tari Ilona visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint az intézmény egyházi fenntartásba kerülése óta sérült volna az egyetemi autonómia. A rektor szerint az egyetem működése törvényes keretek között zajlik, az intézmény fejlődése pedig számos mutatóban tetten érhető, ezért nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek az önállóság helyreállítását sürgetik.

Továbbra is napirenden van az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem autonómiájának kérdése. Míg az intézmény egyes oktatói és kutatói az egyetemi önállóság helyreállítását sürgetik, addig az egyetem vezetése szerint az intézmény megfelelően működik, és az elmúlt évek eredményei igazolják a jelenlegi fenntartói modellt.

Az autonómiáról szóló vita idén tavasszal kapott új lendületet, amikor az egyetem Történelemtudományi Intézetének és Doktori Iskolájának oktatói reformjavaslatokat fogalmaztak meg az akadémiai szabadság és az egyetemi önállóság megerősítése érdekében. A kezdeményezés szerint az intézmény autonómiája jelentősen szűkült azóta, hogy 2021-ben az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az egyetem. A kritikusok szerint a szenátusi döntések előkészítése és több stratégiai kérdés is olyan fenntartói kontroll alá került, amely korlátozza az egyetemi önrendelkezést.

A kérdésről a Heolnak adott válaszában Pajtókné Tari Ilona rektor hangsúlyozta: az egyetem autonómiája nem sérült, az intézmény működését a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok biztosítják. A rektor szerint az egyetem eredményei – köztük a növekvő hallgatói létszám, a bővülő képzési kínálat és a javuló felvételi adatok – azt mutatják, hogy az intézmény sikeresen fejlődik. Az ő rektori címe nincs összefüggésben azzal, hogy férje, Pajtók Gábor volt a korábbi országgyűlési képviselő illetve korábbankormánymegbízott Egerben.

A vita azonban ezzel nem zárult le. A 444 és az Egri Ügyek a napokban arról írt, hogy az autonómiát követelő oktatók szerint az egyházi fenntartásba kerüléskor tett ígéretek nem teljesültek maradéktalanul, és az Egri Főegyházmegye az évek során jelentős befolyást szerzett az egyetem működése felett. Az oktatók egy része úgy látja, hogy az intézmény döntéshozatali szabadsága szűkült, ezért szükség lenne az autonómia erősítésére.

Az ügy országos figyelmet is kapott, miután több szakmai és felsőoktatási fórum is foglalkozni kezdett az egri helyzettel. A fenntartó Egri Főegyházmegye korábban közleményben jelezte: álláspontja szerint az egyetem továbbra is magas színvonalon látja el feladatait, és az intézmény fejlődése bizonyítja a jelenlegi működési modell életképességét.

A következő időszakban várhatóan tovább folytatódik a vita arról, hogy miként lehet összeegyeztetni az egyházi fenntartás sajátosságait az egyetemi autonómia hagyományos elveivel. Az azonban már most látszik, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem jövőjéről szóló diskurzus túlmutat Eger határain, és a magyar felsőoktatás egészét érintő kérdéseket vet fel.

Korábban Bódis Péter országgyűlési képviselő is hangsúlyozta: az antiszemitizmus minden formáját egyértelműen és határozottan elítéli. Mint írta, szomorúan látja, hogy Eger neve ismét olyan ügy kapcsán került a nyilvánosság elé, amely ezt a kérdést veti fel. A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy elfogadhatatlannak tartja, ha politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők az egyetemi autonómiát megkerülve próbálnak befolyást gyakorolni egy felsőoktatási intézmény működésére.

„Egy egyetem nem lehet politikai vagy ideológiai nyomásgyakorlás terepe” – fogalmazott.

Bódis szerint a magyar felsőoktatás ereje az intézményi autonómiában, a szabad tudományos vitában és az akadémiai szabadság tiszteletében rejlik. Kiemelte azt is, hogy fontosnak tartja azoknak az oktatóknak és dolgozóknak a kiállását, akik elveik mentén vállalják véleményüket.

Az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy egy felsőoktatási intézmény saját maga dönthet tudományos, oktatási és részben gazdasági ügyeiről. Ide tartozik például a képzések tartalmának meghatározása, a kutatási irányok kijelölése, valamint az egyetemi vezetők és testületek szerepe a döntéshozatalban. Az autonómia mértéke világszerte eltérő, és gyakran vita tárgyát képezi ott, ahol az állam, alapítványok vagy egyházi szervezetek fenntartói szerepet töltenek be. Az egri vita lényege is az, hogy az oktatók egy része szerint az intézmény önállósága csökkent, míg az egyetem vezetése és fenntartója szerint a jelenlegi rendszer megfelelő kereteket biztosít a működéshez.

indexkép: facebook